Jó az ingyenmunka, csak nehogy sokba kerüljön!

Megosztás Tetszik

Nem szeretne adót, járulékot és egyéb közterhet fizetni a szívességi munkáért? Megmondjuk, mire figyeljen, ha családtag, barát, ismerős segít például festésnél, házépítésnél, zöldség- és gyümölcsszüretkor? Jól jöhet az ingyenmunka, csak sokba ne kerüljön!

Családtag, barát vagy ismerős hogyan segíthet be otthon vagy a vállalkozásba jogszerű formában, minél kevesebb anyagi teher mellett? Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a munka törvénykönyve nem tesz különbséget hozzátartozói, rokoni, baráti kapcsolat között, a rendelkezéseit minden esetben be kell tartani, amelyek megtartását a munkaügyi felügyelet ellenőrizheti.

Amennyiben a segítségre ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesen és alkalomszerűen kerül sor, szívességi munkáról beszélünk, ahol a munkavégzés alapja nem egy visszterhes szerződéses kötelem, hanem jóbaráti vagy családi kötelék. Eredete egészen a kezdetekig vezethető vissza (kaláka: közös munka), amikor az emberek ellenszolgáltatás nélkül, egymás megsegítésére dolgoztak például a fonóban, egy építkezésen vagy a termény behordásában.

Ha azonban a munkavégzésre rendszeresen kerül sor vagy díjazásért cserébe, már nem beszélhetünk szívességről, hanem munkaviszony jön létre, annak minden tartalmával, előírásaival együtt, beleértve a járulékfizetési kötelezettséget is.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, hol húzódik a határ a szívességi munka és a munkaviszony között! És azt is eláruljuk, mi a legolcsóbb megoldás, ha átlépi a határt.