Katás egyéni vállalkozó járuléka többes jogviszonyban

Megosztás Tetszik

Ha valaki több lábon áll, vagyis többes jogviszonyban vállalkozik, többszöröződnek-e a járulékai? Olvasónk kérdésére szakértőnk, dr. Radics Zsuzsanna válaszolt.

Olvasónk a következő kérdésekkel kereste meg az Adózónát: Milyen járulékfizetési kötelezettségek vannak, ha a főállású katás egyéni vállalkozó a saját kft.-ben ügyvezető, nem munkaviszonyban, személyesen közreműködő tagként. Emiatt a Tbj. szerint biztosított társas vállalkozó. Katás egyéni vállalkozóként, a 36. § (6) bekezdés alapján nyilatkozhat-e a társas vállalkozás felé, hogy ott csak a ténylegesen elért jövedelem után fizet járulékot? A törvény szövege nem említi a katás egyéni vállalkozót külön. A katával megfizeti a járulékokat. A társas vállalkozói ügyvezetői viszonyában feltehetően semmilyen jövedelmet nem fog elérni. Változtat-e valamit a válaszon, ha megbízással ügyvezető (bár akkor kell valami díj), vagy ha személyesen közreműködő tag? Jól gondolom, hogy ez utóbbi esetben nem muszáj díjazást kikötni?

Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban, vagy tagsági jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban látható el - hangsúlyozta szakértőnk.

1. Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
Ez esetben a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)

Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken. 

2. Tagsági jogviszony illetve választott tisztségviselői jogviszony alapján ellátott ügyvezetői tevékenység.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Csak akkor, ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak, választott tisztségviselői (megbízási) jogviszonyban akár nulla forintért is dolgozhat és ez esetben ez a jövedelem képezi a közteherfizetés alapját.

2014. január 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy ha a kisadózó, a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is, nem minősül főállású kisadózónak.

Azaz a katás egyéni vállalkozó, aki egyben tagsági jogviszonyban társas vállalkozó akkor a fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:

Ügyvezetőként a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Katás egyéni vállalkozóként 25 000 forint tételes adót fizet.

Katás egyéni vállalkozóként nem alkalmazható a Tbj. azon szabálya, hogy nyilatkozik a társas vállalkozás felé, hogy ott csak a ténylegesen elért jövedelem után fizet járulékot - hangsúlyozta az Adózóna szakértője. A katásokról külön törvény rendelkezik és többes jogviszonyban a fentiek alapján kell a közterheket megfizetni.
Olvassa el a témához kapcsolódó korábbi cikkünket is ITT!