Tisztelt Szakértő! Egy partnercég egy évben egyszer lehetőséget biztosít arra, hogy árut visszavesz. Viszont ragaszkodik ahhoz, hogy készpénzben számlázzuk vissza az árut, ő pedig abban az értékben készpénzben kiszámlázz újabb árut. Megteheti ezt? Mi azt szeretnénk, hogy visszavételezze az árut és az új vásárlás értékébe számítsa be. Ha kérhetem, válaszában a törvényi helyet is jelölje meg ami erre lehetőséget biztosít. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: kiskereskedelmi üzletbe (barkács szaküzlet) a vásárló visszahozza az árut, mert hazaérve rájön, hogy nem tudja beszerelni például a szúnyoghálózsanért, és visszakéri a pénzt. Helyesen járok-e el, ha a Pénztárgép napi módosító című nyomtatványt kitöltöm, megkérem a vásárlót, hogy igazolja a visszafizetést az adatai (lakcím, név) megadásával, s esetlegesen elkérhetem a személyi igazolványát? Köszönöm válaszadásukat!
Kedves Sinka Júlia! Egy korábbi válaszával kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés. Megjelenés időpontja: 2014. 07. 11., a kérdés címe: ”Visszáru számla könyvelése”. Idézek az Ön válaszából: "Az Áfa-tv. 153/C.§.(1) bekezdésében előírtak szerint, ha a levonható, előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően – az adótörvény 77. §-ában felsorolt esetkörökben, így a visszaküldött göngyöleg miatt – csökken, a különbözetet a vevő… (A göngyöleg visszáru azonban jellemzően több értékesítéshez – és így több számlához – kapcsolódik, és nem mindig lehet pontosan megállapítani azt, hogy az éppen visszahozott göngyöleg éppen melyik korábbi eladáshoz köthető.) Az áfatörvény ide vonatkozó paragrafusa: „153/C § (4) Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja." Értelmezésem szerint azonban a hivatkozás a 77. § (4) bekezdésére értendő, és nem a teljes 77. paragrafusra. Kérdésként merül fel bennem (továbbra is) a visszáru számla helyes áfatörvény szerinti megítélése. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérném segítségét, válaszait: – Külföldi vállalkozásoktól kapott számlák esetében is alkalmazni kell a behajtási költségátalány intézményét? Mi a teendő, ha nem adnak lemondó nyilatkozatot? – Hogyan kell eljárni a késett számlákkal, amiket a fizetési határidő lejárta után kapunk kézhez? A jogosulti késedelem kizárja a kötelezettit? – Káresemény alkalmával a javítási számla ellenértékéből a vevő csak az önrészt és az áfát fizeti, a többit a biztosító téríti. Ilyenkor csak a cég által fizetendő részre kell vizsgálni a határidőre való fizetést? – Egyes szolgáltató cégek (például Tigáz, E.On) nem adnak nyilatkozatot. Válaszuk szerint rájuk nem vonatkozik a Ptk. ezen paragrafusa. Valóban vannak olyan cégek, amelyek nem tartoznak a Ptk. kapcsolódó szabályozása alá? – Van még más is, akire nem vonatkozik a behajtási költségátalány szabálya? – Visszáru-/sztornószámlákra (visszatérítendő összeget tartalmaznak) is érvényes a szabályozás? Köszönettel: Rózsa Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünktől megvásárolt, pénzügyileg rendezett árut visszaszállítjuk, mert nem tudjuk eladni. (Hipermarketekben is megjelent ez a termék olcsóbban, mint ahogy mi kaptuk). Partnerünk visszaveszi, és az a kérése, hogy számlázzuk le a visszaküldött árut. Helyes-e, hogy mi eladjuk azt – így kérte a partner – azon az áron, amiért megvásároltuk? Én úgy gondolnám, hogy ez visszáru. Mivel, hogy kifizettük, a tulajdonunkba került, a partnerünk szerint nem visszáru. Kérdésem, hogy ez a megoldás törvényes-e? Üdvözlettel.
A vevő visszaküldi minőségi kifogás miatt (kiszakadt a kiszámlázott áru csomagolása) a számára a szállításkor átadott számlával dokumentált kiszállított terméket. Kérdésem, hogy milyen bizonylatot kell /lehet az áfatörvény előírásai alapján kiállítani a visszáruról? Csak helyesbítő számlával / számlával egy tekintet alá eső bizonylattal lehet visszavenni az árut, vagy a vevő által kiállított, a visszaszállított termékeket tartalmazó számla is megfelelő megoldás erre? Kérem a bizonylatok tartalmi és formai követelményeiről is szíveskedjen tájékoztatni, lehetőleg jogszabályhely feltüntetésével, mert ahány partnerünk van, az mind máshogy kérné, és válasza nagyban megkönnyítené partnereink felé a jó megoldás kommunikálását. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Vendéglátással foglalkozó kft.-nek könyvelek, ahol elég sok a göngyöleg és egyéb visszáru számla. Gondot okoz ezeknek a számláknak a könyvelése, különösen az áfa szempontjából. A könyvelő programmal a készpénzes visszárut úgy tudjuk megoldani, hogy bevételre könyveljük, akkor jelenik meg az áfabevallás befizetendő adó sorában. Azonban a szállító átutalásos számlánál vevőként tudjuk csak könyvelni, mivel szintén csak úgy jelenik meg a bevallás helyes sorában. Kérném segítségüket a visszáru számlák helyes könyveléstechnikai megoldását az áfa és a számvitel szerint, ha lehetséges példán keresztül, kontírozó tételek bemutatásával. Köszönöm a segítő válaszukat.
Tisztelt Szakértő? Mi a helyes könyvelés visszáru esetén? Könyvelő programunk a 2014. évi áfatörvény-változásra hivatkozva ( 77. § és a 153./C §) a visszáru áfáját az alábbi módon könyveli: T 45 K 814 T 45 K 467 Ennek megfelelően a visszáru áfáját az áfabevallás 31. sorába emeli be (nem a levonható áfát csökkenti, hanem a fizetendőt növeli). Helyes ez az eljárás?
Az APEH 2007. június 21-én megjelent iránymutatása értelmében megváltozott a szerződés meghiúsulása miatt, illetve a vevő egyoldalú nyilatkozata alapján visszavett termék áfa-megítélése - hívja fel a figyelmet a KPMG hírlevelében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték