19 találat a(z) vagyonmegosztás cimkére

Ingatlan értékesítése vagyonmegosztás során Kérdés

Végelszámolás után megmaradt vagyon megosztásának adóvonzata Kérdés

Kft.-tagok – házastársi vagyonmegosztás Kérdés

Ingatlan értékesítése – vagyonmegosztás Kérdés

Ingatlanértékesítés Kérdés

Házassági vagyonközösség megszüntetés - ingatlan terhei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy házaspár, akik hivatalosan elváltak 2 éve, de a közösen, 50-50 %-ban tulajdonolt lakást most szeretnék / tudják eladni. Az egyik fél egy másik lakást kíván vásárolni, amelynek a forgalmi értéke magasabb, mint az értékesíteni kívánt lakás 50%-nak az értéke, de szeretné elkerülni, illetve minimumra csökkenteni a vagyonszerzési illeték összegét. Az ingatlant 2014 előtt szerezték be közösen, így ha közösen adnák el, akkor az értékesítés szja-mentes lesz. 1. Lehetséges-e az, hogy a lakást vásárolni kívánó fél kifizeti a másik felet házassági vagyonmegváltásképpen, így - ha jól tudom - ez szja-mentes lesz annak, aki kapja az összeget, és az ingatlant megszerző fél vagyonszerzési illetéket sem fizet az eddig közös lakás másik 50%-ának megszerzéséért? Így a teljes lakás 100%-a a tulajdonába kerül, majd azt értékesíti. 2. A megváltott 50% értékesítésén keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, ha az ingatlant ugyanabban az évben eladja, vagy az eredeti, 2014 előtti közös tulajdonszerzés időpontja lesz a mérvadó az szja -zámításnál? 3. Milyen megoldást lehet találni ilyen esetben arra, hogy az újonnan szerzett magasabb árú ingatlan vagyonszerzési illetéke a legalacsonyabb összegű legyen? Köszönettel.

Ingatlanértékesítés válás után Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni. Házasságunk alatt két ingatlant építettünk közösen a volt férjemmel. Mindkét ingatlan a férjem nevén volt. 2015. évben elváltunk, és a vagyonmegosztás alapján az egyik ingatlan a nevemre került. Az idén – 2019. évben – az ingatlan értékesítettem. Ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem, hogy az értékesített ingatlan vonatkozásban keletkezik-e személyi jövedelem adó kötelezettségem. A szerzés évének 2015. év számít, amikor az ingatlan a nevemre került, vagy pedig az eredeti szerzési időpont az irányadó? Mindkét ingatlant a házasságunk időszaka alatt építettük, 2010. évben. Segítségét előre is köszönöm: Bereczk Zsuzsanna

Vagyonmegosztással megszerzett ingatlan értékesítésének szerzési időpontja Kérdés

Adott egy házaspár, akik 50-50%-os arányban vásároltak egy lakást 2007-ben. 2016-ban elváltak, és a vagyonmegosztáskor a feleség megkapta ezen lakás másik 50%-át is, amelyet 2016-ban be is jegyzett a földhivatal. A lakást a volt feleség 2018-ban eladta. Kérdés: mi a vagyonmegosztással megszerzett ingatlanhányad szerzési időpontja? Köszönöm a választ.

Ingatlanértékesítés utáni szja – levonható bekerülési érték Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben: Magánszemély 100 százalékban saját tulajdonú ingatlant értékesített 2016-ban 16 500 ezer forintért. 2009-ben az ingatlan 50 százalékban már az övé volt, a másik 50 százalékot a férje megvásárolta a sógornőtől. 2014-ben elváltak. 2015-ben vagyonmegosztás útján a volt férj 50 százalékos tulajdonát a házasság alatt szerzett vagyonként 25+25 százalékos arányban vették az egyezségbe. Mivel a volt férj 2009-ben bankhitelből vette meg a volt sógornőtől az 50 százalékot, a hitelt a házasság fennállása alatt közösen fizették, váláskor ez a hitel mint tartozás fennállt. A férj összesen 25 százalékos tulajdonrésze értékbecslés alapján 2 500 ezer forintot képviselt, a hiteltartozás összege közel 5 millió forint volt. Az egyezség során megállapodtak, hogy a volt férj tulajdonrésze a feleség tulajdonába kerül - ennek ellentételezéseként átvállalja egyedüli törlesztőként a fennálló hiteltartozást. Kérdés: Mennyi a levonható költség ebben az esetben? Helyes-e az a gondolatmenet, hogy az eladási árból - 16 500 ezer forint - levonásra kerül a házasságkötéskor már meglévő 50 százalékos érték, tehát 8 250 ezer forint, valamint a házassági vagyonmegosztáskor elismert házassági vagyonszerzéssel megszerzett 25 százalékot - vagyis 2 500 ezer forint, valamint a hitelátvállalással megszerzett maradék 25 százalékot, vagyis 2 500 ezer forintot? Válaszát - különös tekintettel a határidő közeledtére - mielőbb várjuk! Köszönettel

Ingatlanértékesítés adózása Kérdés

2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.

Cég eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó

Házastársi közös vagyon megszüntetése utáni adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Férj és feleség vásárolt egy ingatlant 2006-ban, 14 millió 700 ezer forintért. Tulajdoni arány: férj 1/3, feleség 2/3. Férj elköltözik 2015 szeptemberében. Feleség "házastársi közös vagyon megszüntetése" címén megvásárolja a férj 1/3-os tulajdoni hányadát, 2015 decemberében, 2 millió 250 ezer forintért. Feleség 1/1 arányba tulajdonos. Elválnak 2016 márciusában. Közös vagyon nincs. Vita nincs. Feleség 2016 októberében eladja az ingatlant, 16 millió 500 ezer forintért. A kérdés az lenne, hogy a feleség 2016. évi szja-bevallásában szerepeltetni kell ezt az eseményt, be kell vallani, adót kell fizetni, mennyi adót kell fizetni? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Fedor Krisztina

Bt.-ből kiváló kültag – vagyonmegosztás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos

Egyéni vállalkozás vagyonmegosztása válás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó férj a vállalkozásában két üzletet üzemeltet bérelt helyiségben. Évközben válására tekintettel a volt feleséggel abban állapodnak meg, hogy az egyik üzletet az árukészlettel együtt a feleség viszi tovább saját egyéni vállalkozásában. Kérdésem, hogy a férj egyéni vállalkozásban a vagyonmegosztásra tekintettel a készlet és berendezési tárgyak vonatkozásában keletkezik-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.

Katás bt. – vagyonmegosztás Kérdés

Egy betéti társaság 2014.01.01-től katásként adózik. Két tulajdonos van (férj és feleség) 50-50 százalékos arányban. A bt.-beltag maga után fizeti az 50 ezer forintot. A kültag nem fizet. Válás esetén jár-e a kültagnak tulajdoni arány szerint bármilyen összeg? Ez után kell-e adózni? Amikor áttértek a katára, nagy összegű tagi kölcsön volt a cégben.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kockázati biztosítás egyéni vállalkozó esetén

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Katás vállalkozó tárgyieszköz-vásárlás

Szipszer Tamás

adószakértő

Kilépés kata alól

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs