28 találat a(z) vagyonmegosztás cimkére
Ingatlanértékesítés válás után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni. Házasságunk alatt két ingatlant építettünk közösen a volt férjemmel. Mindkét ingatlan a férjem nevén volt. 2015. évben elváltunk, és a vagyonmegosztás alapján az egyik ingatlan a nevemre került. Az idén – 2019. évben – az ingatlan értékesítettem. Ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem, hogy az értékesített ingatlan vonatkozásban keletkezik-e személyi jövedelem adó kötelezettségem. A szerzés évének 2015. év számít, amikor az ingatlan a nevemre került, vagy pedig az eredeti szerzési időpont az irányadó? Mindkét ingatlant a házasságunk időszaka alatt építettük, 2010. évben. Segítségét előre is köszönöm: Bereczk Zsuzsanna
Vagyonmegosztással megszerzett ingatlan értékesítésének szerzési időpontja
Kérdés
Adott egy házaspár, akik 50-50%-os arányban vásároltak egy lakást 2007-ben. 2016-ban elváltak, és a vagyonmegosztáskor a feleség megkapta ezen lakás másik 50%-át is, amelyet 2016-ban be is jegyzett a földhivatal. A lakást a volt feleség 2018-ban eladta. Kérdés: mi a vagyonmegosztással megszerzett ingatlanhányad szerzési időpontja? Köszönöm a választ.
Ingatlanértékesítés utáni szja – levonható bekerülési érték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben: Magánszemély 100 százalékban saját tulajdonú ingatlant értékesített 2016-ban 16 500 ezer forintért. 2009-ben az ingatlan 50 százalékban már az övé volt, a másik 50 százalékot a férje megvásárolta a sógornőtől. 2014-ben elváltak. 2015-ben vagyonmegosztás útján a volt férj 50 százalékos tulajdonát a házasság alatt szerzett vagyonként 25+25 százalékos arányban vették az egyezségbe. Mivel a volt férj 2009-ben bankhitelből vette meg a volt sógornőtől az 50 százalékot, a hitelt a házasság fennállása alatt közösen fizették, váláskor ez a hitel mint tartozás fennállt. A férj összesen 25 százalékos tulajdonrésze értékbecslés alapján 2 500 ezer forintot képviselt, a hiteltartozás összege közel 5 millió forint volt. Az egyezség során megállapodtak, hogy a volt férj tulajdonrésze a feleség tulajdonába kerül - ennek ellentételezéseként átvállalja egyedüli törlesztőként a fennálló hiteltartozást. Kérdés: Mennyi a levonható költség ebben az esetben? Helyes-e az a gondolatmenet, hogy az eladási árból - 16 500 ezer forint - levonásra kerül a házasságkötéskor már meglévő 50 százalékos érték, tehát 8 250 ezer forint, valamint a házassági vagyonmegosztáskor elismert házassági vagyonszerzéssel megszerzett 25 százalékot - vagyis 2 500 ezer forint, valamint a hitelátvállalással megszerzett maradék 25 százalékot, vagyis 2 500 ezer forintot? Válaszát - különös tekintettel a határidő közeledtére - mielőbb várjuk! Köszönettel
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.
Cég eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Házastársi közös vagyon megszüntetése utáni adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férj és feleség vásárolt egy ingatlant 2006-ban, 14 millió 700 ezer forintért. Tulajdoni arány: férj 1/3, feleség 2/3. Férj elköltözik 2015 szeptemberében. Feleség "házastársi közös vagyon megszüntetése" címén megvásárolja a férj 1/3-os tulajdoni hányadát, 2015 decemberében, 2 millió 250 ezer forintért. Feleség 1/1 arányba tulajdonos. Elválnak 2016 márciusában. Közös vagyon nincs. Vita nincs. Feleség 2016 októberében eladja az ingatlant, 16 millió 500 ezer forintért. A kérdés az lenne, hogy a feleség 2016. évi szja-bevallásában szerepeltetni kell ezt az eseményt, be kell vallani, adót kell fizetni, mennyi adót kell fizetni? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Fedor Krisztina
Bt.-ből kiváló kültag – vagyonmegosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: Adott egy bt., a tagjai házastársak (50-50 %-ban tagok). Mivel elválnak, a bt.-ből kilépne az egyikük, aki kültag (nem kiválással). A kilépő tag vagyoni betétjére jutó résszel hogyan kell elszámolni a könyvekben, illetve hogyan kell utána adózni? (A kilépő tag vinné magával az "ingatlant" is, s a bérelt ingatlanon végzett beruházást is. Maga a bérelt ingatlan a házastársak "magántulajdonában" van.) A bt. saját tőkéje magas, nyereséges volt mindig. Eszközoldalon tárgyi eszközök (ebben van a bérelt ingatlanon végzett beruházás is), illetve pénzeszköz, készlet, követelés állnak. Forrásoldal: saját tőke (ebben van lekötött tartalék, ami fejlesztési tartalék, eredménytartalék) és kötelezettség. Segítségét előre is köszönöm. G. Lajos
Egyéni vállalkozás vagyonmegosztása válás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó férj a vállalkozásában két üzletet üzemeltet bérelt helyiségben. Évközben válására tekintettel a volt feleséggel abban állapodnak meg, hogy az egyik üzletet az árukészlettel együtt a feleség viszi tovább saját egyéni vállalkozásában. Kérdésem, hogy a férj egyéni vállalkozásban a vagyonmegosztásra tekintettel a készlet és berendezési tárgyak vonatkozásában keletkezik-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.
Katás bt. – vagyonmegosztás
Kérdés
Egy betéti társaság 2014.01.01-től katásként adózik. Két tulajdonos van (férj és feleség) 50-50 százalékos arányban. A bt.-beltag maga után fizeti az 50 ezer forintot. A kültag nem fizet. Válás esetén jár-e a kültagnak tulajdoni arány szerint bármilyen összeg? Ez után kell-e adózni? Amikor áttértek a katára, nagy összegű tagi kölcsön volt a cégben.
Vagyonmegosztás során értéken szereznek-e ingatlant?
Kérdés
Két kérdésem lenne: 1./ Közös megegyezéssel történt válást követően, a férj tulajdonába kerül egy lakás a vagyonmegosztás során. A lakást bérlőnek szándékozza kiadni. Választhatja-e a tételes költségelszámolást s elszámolhat-e értékcsökkenést is? A lakást 2010-ben a feleség nevére vették, s most a volt férj fogja megkapni. 2./ Ha egyenesági ajándékozás jogcímen szerzi meg valaki lakóingatlan tulajdonjogát, és 5 éven belül értékesíti az ingatlant, akkor érvényesíthető-e a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó adójogszabályok? A döntést gyorsan kellene meghoznunk. Várom megtisztelő válaszaikat. Üdvözlettel: Marcsi
OEP-finanszírozás vagyonmegosztásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy betéti társaságunk, férj-feleség, a feleség az orvos beltag. Elváltak, a magánvagyon megosztásáról megegyeztek, a társaság eddig működött. A férj bejelentette, hogy szeretne kilépni a bt.-ből. Nagyösszegű ingatlanokkal rendelkezik a társaság, melyeket a feleség tagi kölcsönéből, valamint OEP-finanszírozásból vásároltak. A praxisjogot a feleség még a házasságkötés előtt szerezte. Összeállítottuk a vagyonmérleget, kiemeltük az OEP-finanszírozásból megvalósult tételeket, véleményünk szerint azok nem képezhetik a vagyonmegosztás tárgyát. A kilépő taggal el kell számolni, de az elszámolást nem fogadja el, ügyvédje szerint a forrástól függetlenül jár neki az alapítói vagyon arányában minden. Mi az OEP-finanszírozásról szóló rendeletet átnéztük, és arra jutottunk, hogy az abból szerzett eszközöket, valamint az abból keletkezett eredménytartalékot teljesen külön kell kezelni. Az ügyvéd szerint jelen esetben minden közteher nélkül kaphatja meg a kilépő a részére járó vagyont. Szerintük van eho- és szja-kötelezettség a jegyzett tőke feletti részre. Szeretnénk helyesen eljárni, kérjük segítő szakmai tanácsát. Tisztelettel: Mlinár Jánosné
Ingatlan – hiteltartozás átvállalása
Kérdés
Egy házaspár válás után a közös lakást a vagyonmegosztásnál úgy rendezték, hogy a lakáson lévő hiteltartozást a feleség átvállalta, és így a lakás 100 százalékban a tulajdonába kerül. Így a férjnek nem kell a továbbiakban hitelt törlesztenie. Keletkezik-e adókötelezettsége a férjnek ebből az ügyletből? A meg nem fizetett hitel összege bevétel? Ha igen, akkor ennek az összegét hogyan lehet meghatározni? A banktól kell adatot kérni erről?
Hogyan kell adózi a vagyonmegosztásból származó telek értékesítésekor?
Kérdés
Házaspár 1982-ben vásárolt telket 200 000.-Ft. értékben.1999-ben váláskor vagyonmegosztás során 2 500 000.-Ft. értékben a feleség tulajdonába került.2012-ben eladta 6 710 000.-Ft-ért.Milyen költséggel lehet csökkenteni? Adóalapként a bevétel 50% -át kell figyelembe venni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
