Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    64 találat a(z) vagyoni értékű jog cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Számviteli elszámolással kapcsolatban a következő kérdést szeretném tisztázni. Építőipari kft. apartmanházakat épít értékesítési céllal. A kivitelezéshez szükséges terület nem a kft. tulajdona, ezért földhasználati jogot és ráépítési jogot engedélyező megállapodást kötött a földterület tulajdonosával. A szerződő felek rögzítették, hogy a földhasználati jog a felépítmény fennállásáig megmarad. A két jogért fizetett ellenérték elszámolásával van gondom. Miként tudom költségek között elszámolni a két vagyoni értékű jogot? Értékcsökkenéssel kell elszámolni, vagy esetleg a ráépítési jogért fizetett ellenértéket beszámolhatom a kivitelezés önköltségébe?

    Cikk

    Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog áll fent. Ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, akkor néhány esetben lehetőség van illeték-visszatérítést kérni – közölte a NAV.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély saját kft.-nek átadja gépjárműve üzemeltetési jogát 10 ezer forint összegért. Nem teljesen egyértelmű, hogy a könyvelésben ez hogyan jelenik meg, mivel ehót és szja-t kell számolni utána. A vagyoni értékű joghoz bekönyvelem bruttó 10 ezer forint összegen, vagy már levonva belőle az ehót és az szja-összeget, nettó módon, és annyit fizetek ki (vallok be) a magánszemélynek is? Értékcsökkentést számolok el rá év végén? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat a tulajdonában lévő kft.-vel vagyonkezelői szerződést köt, melyben évente fizetendő vagyonkezelői díjat állapítanak meg, amit a kft. áfával növelten fizet meg az önkormányzatnak. Kérdésem az lenne, hogy ezt a kft.-nél vagyoni értékű jogként vagy költségként kell az adott években lekönyvelni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. szoftvereket (számlázó program, vírusirtó program) licencét évente vásárolja meg, hogy az érvényességüket meghosszabbítsa. Helyesen jár-e el a cég, ha a licencdíjat a vagyoni értékű jogok között tartja nyilván? Ebben az esetben is tartósan szolgálja az adott szoftver a kft. tevékenységét?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A magánszemély tagok 3 millió forint törzstőkével alapítottak egy kft.-t, mely törzstőkeösszegnek egy része nem pénzbeni hozzájárulás, vagyoni értékű apport volt. A vagyon értékű jog a kft. számviteli nyilvántartásaiban, mint eszköz szerepel. 2016-ban a társasági szerződés módosításakor a tag befizette a fennmaradó készpénzt (vagyoni jog összegét) a társaság házipénztárába az általa az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltásaképpen. Kérdésem az lenne, hogy ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése hogyan történik, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az apport "megváltása" után? Megtisztelő válaszukat köszönve: K. Ildikó

    Kérdés

    A tejkvótát a cégek a vagyoni értékű jogok között tartják/tartották nyilván. A megszüntetés miatt terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor, ami a 2015-ös eredményt csökkenti. Jól gondoljuk-e, hogy a taotörvény 1. számú mellékletének 10. bekezdésében foglaltak alapján az így elszámolt összeg nem növeli az adóalapot?

    Kérdés

    Üdvözletem! Az áfa rendszerében a jog megszerzése szolgáltatásnyújtáson keresztül adókötelezettség alá esik az általános adómértékkel. Adott esetben földhasználati jog ellenérték fejében történő értékesítése, illetve ráépítési jog ellenérték fejében történő értékesítése valósul meg. Az ellenérték részletekben kerül megfizetésre. Az első részlet egyben foglaló, illetve további 6 részlet alapján kerül sor az ellenérték megtérítésére. Kérdésként merül fel a teljesítés időpontja. Alkalmazható-e az ügyletre az áfatörvény 58. §-a, vagy a jog megszerzésekor (szerződés aláírása) a teljesítés megvalósul, és az áfafizetés esedékessé válik? Köszönettel: Veinperl Róbert

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában van egy védjegy, melyet apportként bevinne abba a kft.-be, ahol ő az ügyvezető és a tulajdonos is egyben. Megteheti-e ezt, és jól gondolom-e, hogy ezután már a cég tulajdona lesz a védjegy, nem pedig a magánszemélyé? Mi módon értékelhető fel ez a védjegy, hogy a tényleges értékével kerüljön be a cég vagyonába, és mi minden kell ahhoz, hogy ez számvitelileg és jogilag is korrekt legyen? (Szabadalmi hivatal jegyzi be, egy apportálással átkerülhet valóban egy kft. tulajdonába?) Ha ez megvalósult, a kft. vagyoni értékű jogai között szerepel már, a magánszemély visszaveheti-e bármikor a későbbiekben ezt a védjegyet, és mi módon (például a cég eladhatja-e neki), illetve mi történik például, ha évek múltán a cég véletlenül felszámolás alá kerül, mi lesz a védjegy sorsa? (Elveszhet?) Előre is köszönöm segítségüket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély átruházza a kilencszemélyes kisbusz – ami személygépkocsinak minősül – üzemeltetési jogát egy kft.-nek. Kérdés, hogy a kft. a megszerzett vagyoni értékű jog után jogosult-e értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, akkor milyen leírási kulccsal? A kilencszemélyes kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt dr. Szeiler Nikolett, március 3-án "Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem" cikkével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Említi, hogy ha nem születik vagyonértékű jog átruházása esetén okirat, akkor csak a vagyonszerzéskor kell illetéket fizetni. A kérdésem, hogy milyen esetben lehetséges, hogy nem kell erről okiratot kötni? Röviden felvázolom az esetünket. Nyugdíjas anyósomnak 2 testvére van, eddig 1/3 arányban birtokolták a házat, amely a szüleiké volt, de már régóta csak anyósomék élnek benne, mert öccse Amerikába emigrált, húga pedig Angliába költözött. A húgának nincs gyereke, de házasságot kötött közben Angliában. Az ott megkeresett pénzből kifizette az Amerikában élő testvért, de anélkül, hogy az adásvételit az USA-ban élő öccse, aláírta volna. Aki mindig különböző indokokra hivatkozva húzta az időt. Sajnos közben anyósom húga halálos közlekedési balesetet szenvedett. Az öccse pedig újra igényt tart a házra, hiszen az adásvételi szerződés tényleg nem került aláírásra. A meghalt húg özvegye kikérte az angol bankból az utalásokat, és Magyarországra jött és azt átadta nekünk. Az anyósom ügyvédje segítségével kötöttünk egy szerződést, amelyben megvettük ezt a követelést az özvegytől, de, hogy ténylegesen be tudjuk-e hajtani az öccsétől, az kérdéses. A szerződés megkötésekor nem mondta az ügyvéd, van arra lehetőség, hogy ezt ne foglaljuk írásba, és csak ténylegesen a vagyonszerzéskor kellett volna csak illetéket fizetnie. Köszönettel

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media