61 találat a(z) vagyoni értékű jog cimkére
Vagyonkezelői díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat a tulajdonában lévő kft.-vel vagyonkezelői szerződést köt, melyben évente fizetendő vagyonkezelői díjat állapítanak meg, amit a kft. áfával növelten fizet meg az önkormányzatnak. Kérdésem az lenne, hogy ezt a kft.-nél vagyoni értékű jogként vagy költségként kell az adott években lekönyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Szoftverlicenc meghosszabbítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szoftvereket (számlázó program, vírusirtó program) licencét évente vásárolja meg, hogy az érvényességüket meghosszabbítsa. Helyesen jár-e el a cég, ha a licencdíjat a vagyoni értékű jogok között tartja nyilván? Ebben az esetben is tartósan szolgálja az adott szoftver a kft. tevékenységét?
Katabevétel értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Alapításkor rendelkezésre bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magánszemély tagok 3 millió forint törzstőkével alapítottak egy kft.-t, mely törzstőkeösszegnek egy része nem pénzbeni hozzájárulás, vagyoni értékű apport volt. A vagyon értékű jog a kft. számviteli nyilvántartásaiban, mint eszköz szerepel. 2016-ban a társasági szerződés módosításakor a tag befizette a fennmaradó készpénzt (vagyoni jog összegét) a társaság házipénztárába az általa az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltásaképpen. Kérdésem az lenne, hogy ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése hogyan történik, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az apport "megváltása" után? Megtisztelő válaszukat köszönve: K. Ildikó
A tejkvóta megszüntetése a tao-ban
Kérdés
A tejkvótát a cégek a vagyoni értékű jogok között tartják/tartották nyilván. A megszüntetés miatt terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor, ami a 2015-ös eredményt csökkenti. Jól gondoljuk-e, hogy a taotörvény 1. számú mellékletének 10. bekezdésében foglaltak alapján az így elszámolt összeg nem növeli az adóalapot?
Vagyoni értékű jog áfája
Kérdés
Üdvözletem! Az áfa rendszerében a jog megszerzése szolgáltatásnyújtáson keresztül adókötelezettség alá esik az általános adómértékkel. Adott esetben földhasználati jog ellenérték fejében történő értékesítése, illetve ráépítési jog ellenérték fejében történő értékesítése valósul meg. Az ellenérték részletekben kerül megfizetésre. Az első részlet egyben foglaló, illetve további 6 részlet alapján kerül sor az ellenérték megtérítésére. Kérdésként merül fel a teljesítés időpontja. Alkalmazható-e az ügyletre az áfatörvény 58. §-a, vagy a jog megszerzésekor (szerződés aláírása) a teljesítés megvalósul, és az áfafizetés esedékessé válik? Köszönettel: Veinperl Róbert
Apportáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Védjegy felértékelése, apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában van egy védjegy, melyet apportként bevinne abba a kft.-be, ahol ő az ügyvezető és a tulajdonos is egyben. Megteheti-e ezt, és jól gondolom-e, hogy ezután már a cég tulajdona lesz a védjegy, nem pedig a magánszemélyé? Mi módon értékelhető fel ez a védjegy, hogy a tényleges értékével kerüljön be a cég vagyonába, és mi minden kell ahhoz, hogy ez számvitelileg és jogilag is korrekt legyen? (Szabadalmi hivatal jegyzi be, egy apportálással átkerülhet valóban egy kft. tulajdonába?) Ha ez megvalósult, a kft. vagyoni értékű jogai között szerepel már, a magánszemély visszaveheti-e bármikor a későbbiekben ezt a védjegyet, és mi módon (például a cég eladhatja-e neki), illetve mi történik például, ha évek múltán a cég véletlenül felszámolás alá kerül, mi lesz a védjegy sorsa? (Elveszhet?) Előre is köszönöm segítségüket.
Eladta vásárolt, örökölt, ajándékba kapott ingatlanát? Így kell adóznia!
Cikk
Mikor keletkezik jövedelem ingatlan értékesítéséből? Milyen költségek vonhatók le, a szerzéstől számított évek száma hogyan befolyásolja a jövedelmet? Minden, amit az ingatlan átruházásából származó jövedelem bevallásáról tudni kell.
Vagyoni értékű jog értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély átruházza a kilencszemélyes kisbusz – ami személygépkocsinak minősül – üzemeltetési jogát egy kft.-nek. Kérdés, hogy a kft. a megszerzett vagyoni értékű jog után jogosult-e értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, akkor milyen leírási kulccsal? A kilencszemélyes kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni? Köszönöm.
Vagyoni értékű jog
Kérdés
Tisztelt dr. Szeiler Nikolett, március 3-án "Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem" cikkével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Említi, hogy ha nem születik vagyonértékű jog átruházása esetén okirat, akkor csak a vagyonszerzéskor kell illetéket fizetni. A kérdésem, hogy milyen esetben lehetséges, hogy nem kell erről okiratot kötni? Röviden felvázolom az esetünket. Nyugdíjas anyósomnak 2 testvére van, eddig 1/3 arányban birtokolták a házat, amely a szüleiké volt, de már régóta csak anyósomék élnek benne, mert öccse Amerikába emigrált, húga pedig Angliába költözött. A húgának nincs gyereke, de házasságot kötött közben Angliában. Az ott megkeresett pénzből kifizette az Amerikában élő testvért, de anélkül, hogy az adásvételit az USA-ban élő öccse, aláírta volna. Aki mindig különböző indokokra hivatkozva húzta az időt. Sajnos közben anyósom húga halálos közlekedési balesetet szenvedett. Az öccse pedig újra igényt tart a házra, hiszen az adásvételi szerződés tényleg nem került aláírásra. A meghalt húg özvegye kikérte az angol bankból az utalásokat, és Magyarországra jött és azt átadta nekünk. Az anyósom ügyvédje segítségével kötöttünk egy szerződést, amelyben megvettük ezt a követelést az özvegytől, de, hogy ténylegesen be tudjuk-e hajtani az öccsétől, az kérdéses. A szerződés megkötésekor nem mondta az ügyvéd, van arra lehetőség, hogy ezt ne foglaljuk írásba, és csak ténylegesen a vagyonszerzéskor kellett volna csak illetéket fizetnie. Köszönettel
Arculattervezés
Kérdés
Tisztelt Cím! Kérdésem az lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében, aki webalapot, valamint arculattervezést készíttet (jogilag nincs levédetve), hogyan kell elszámolni ezen kiadásokat? Értékük meghaladja a nettó 100 ezer forintot. A vagyoni értékű jogok vagy szellemi termékek között kell nyilvántartani, vagy egyéb igénybevett szolgáltatás? Ha vagyoni értékű jog, vagy szellemi termék, mi a leírási kulcs? Ahhoz, hogy szellemi termék vagy vagyoni értékű jog legyen, le kell védetni valahol, hogy például az az arculat csak az övé lehessen? Hogyan tudom eldönteni, hogy a weblap tulajdonjogát, vagy használati jogát szerezte meg, hiszen általában magát a domain nevet csak bérlik hosszútávra?
Megbízás előadás tartására
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely konferenciákat tart különböző témákban. Ezen előadások megtartására szerződést köt más cégekkel, hogy azok biztosítsák az előadás anyagának elkészítését, illetve az előadót az előadásra. A megbízási szerződésben benne van, hogy a megrendelő a konferencián elhangzottakat, illetve az írásos anyagot továbbhasznosíthatja, terjesztheti, megjelentetheti korlátozás nélkül, csak a szerző nevét kell az anyag végén feltüntetnie. A szerződés két cég között jött létre, de tartalmazza, hogy a megbízási díj 30 százaléka a felhasználási jog átruházása, míg 70 százaléka a személyes közreműködés díja. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a számla szerinti díj könyvelésére? Kell-e valamilyen vagyoni értékű jogot nyilvántartásba venni, vagy elegendő a teljes összeget igénybe vett szolgáltatásként könyvelni? Mi a helyes eljárás az ilyen esetekben? Köszönettel.
Kilépés vagy kiválás egy kft.-ből
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek vagyok a tagja és az egyik ügyvezetője. A cégnek jelenleg hét tagja van, különböző mértékű jegyzett tőkével és szavazati aránnyal. Az én jegyzett tőkém (üzletrészem) 1 440 000 Ft. A cég saját tőkéje: 155 384 e Ft Jegyzett tőke: 5 500 e Ft Tőketartalék: 18 383 e Ft Eredménytartalék: 69 703 e Ft Lekötött tartalék: 72 633 e Ft Hosszú lejáratú kötelezettség: 32 313 e Ft Rövidlejáratú kötelezettség: 35 482 e Ft Üzletrészemet a társaság tagjai nem vásárolják meg, és kívülálló sem kívánja megvásárolni. Kérdésem: mennyit érhet a cégben lévő vagyonom? Tisztelettel: Miklós Lajos
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
