52 találat a(z) vagyoni értékű jog cimkére
Webshop létrehozásának számvitele
Kérdés
Hogyan számoljuk el a számvitelben a webshop készítéséről szóló számlát? Egyéb szolgáltatás, vagy a vagyoni értékű jogok között tartsuk nyilván?
Vagyoni értékű jog értékesítése katában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó tevékenységét bérelt üzletben végzi, melynek használati/bérleti jogát megvásárolná egy másik vállalkozás. Az ügyletnek nincs szerződési akadálya a tulajdonos részéről. Az ügyletet 2018-ban bonyolítanák a felek akképpen, hogy a katás egyéni vállalkozó leszámlázza a bérleti jog értékesítését – 12 millió forint plusz áfa –, majd év végéig fenntartja a vállalkozását, hogy a katás értékhatárba beleférjen. Szabályos-e a fent leírt ügylet?
Haszonélvezeti jog adózása
Kérdés
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Földhasználati jog és ráépítési jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli elszámolással kapcsolatban a következő kérdést szeretném tisztázni. Építőipari kft. apartmanházakat épít értékesítési céllal. A kivitelezéshez szükséges terület nem a kft. tulajdona, ezért földhasználati jogot és ráépítési jogot engedélyező megállapodást kötött a földterület tulajdonosával. A szerződő felek rögzítették, hogy a földhasználati jog a felépítmény fennállásáig megmarad. A két jogért fizetett ellenérték elszámolásával van gondom. Miként tudom költségek között elszámolni a két vagyoni értékű jogot? Értékcsökkenéssel kell elszámolni, vagy esetleg a ráépítési jogért fizetett ellenértéket beszámolhatom a kivitelezés önköltségébe?
Figyeljen, visszakaphatja az illetéket!
Cikk
Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog áll fent. Ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, akkor néhány esetben lehetőség van illeték-visszatérítést kérni – közölte a NAV.
Üzemeltetési jog könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély saját kft.-nek átadja gépjárműve üzemeltetési jogát 10 ezer forint összegért. Nem teljesen egyértelmű, hogy a könyvelésben ez hogyan jelenik meg, mivel ehót és szja-t kell számolni utána. A vagyoni értékű joghoz bekönyvelem bruttó 10 ezer forint összegen, vagy már levonva belőle az ehót és az szja-összeget, nettó módon, és annyit fizetek ki (vallok be) a magánszemélynek is? Értékcsökkentést számolok el rá év végén? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Vagyonkezelői díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat a tulajdonában lévő kft.-vel vagyonkezelői szerződést köt, melyben évente fizetendő vagyonkezelői díjat állapítanak meg, amit a kft. áfával növelten fizet meg az önkormányzatnak. Kérdésem az lenne, hogy ezt a kft.-nél vagyoni értékű jogként vagy költségként kell az adott években lekönyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Szoftverlicenc meghosszabbítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szoftvereket (számlázó program, vírusirtó program) licencét évente vásárolja meg, hogy az érvényességüket meghosszabbítsa. Helyesen jár-e el a cég, ha a licencdíjat a vagyoni értékű jogok között tartja nyilván? Ebben az esetben is tartósan szolgálja az adott szoftver a kft. tevékenységét?
Katabevétel értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Alapításkor rendelkezésre bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magánszemély tagok 3 millió forint törzstőkével alapítottak egy kft.-t, mely törzstőkeösszegnek egy része nem pénzbeni hozzájárulás, vagyoni értékű apport volt. A vagyon értékű jog a kft. számviteli nyilvántartásaiban, mint eszköz szerepel. 2016-ban a társasági szerződés módosításakor a tag befizette a fennmaradó készpénzt (vagyoni jog összegét) a társaság házipénztárába az általa az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltásaképpen. Kérdésem az lenne, hogy ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése hogyan történik, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az apport "megváltása" után? Megtisztelő válaszukat köszönve: K. Ildikó
A tejkvóta megszüntetése a tao-ban
Kérdés
A tejkvótát a cégek a vagyoni értékű jogok között tartják/tartották nyilván. A megszüntetés miatt terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor, ami a 2015-ös eredményt csökkenti. Jól gondoljuk-e, hogy a taotörvény 1. számú mellékletének 10. bekezdésében foglaltak alapján az így elszámolt összeg nem növeli az adóalapot?
Vagyoni értékű jog áfája
Kérdés
Üdvözletem! Az áfa rendszerében a jog megszerzése szolgáltatásnyújtáson keresztül adókötelezettség alá esik az általános adómértékkel. Adott esetben földhasználati jog ellenérték fejében történő értékesítése, illetve ráépítési jog ellenérték fejében történő értékesítése valósul meg. Az ellenérték részletekben kerül megfizetésre. Az első részlet egyben foglaló, illetve további 6 részlet alapján kerül sor az ellenérték megtérítésére. Kérdésként merül fel a teljesítés időpontja. Alkalmazható-e az ügyletre az áfatörvény 58. §-a, vagy a jog megszerzésekor (szerződés aláírása) a teljesítés megvalósul, és az áfafizetés esedékessé válik? Köszönettel: Veinperl Róbert
Apportáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Védjegy felértékelése, apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában van egy védjegy, melyet apportként bevinne abba a kft.-be, ahol ő az ügyvezető és a tulajdonos is egyben. Megteheti-e ezt, és jól gondolom-e, hogy ezután már a cég tulajdona lesz a védjegy, nem pedig a magánszemélyé? Mi módon értékelhető fel ez a védjegy, hogy a tényleges értékével kerüljön be a cég vagyonába, és mi minden kell ahhoz, hogy ez számvitelileg és jogilag is korrekt legyen? (Szabadalmi hivatal jegyzi be, egy apportálással átkerülhet valóban egy kft. tulajdonába?) Ha ez megvalósult, a kft. vagyoni értékű jogai között szerepel már, a magánszemély visszaveheti-e bármikor a későbbiekben ezt a védjegyet, és mi módon (például a cég eladhatja-e neki), illetve mi történik például, ha évek múltán a cég véletlenül felszámolás alá kerül, mi lesz a védjegy sorsa? (Elveszhet?) Előre is köszönöm segítségüket.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
