Idén alakult katás bt. tagjai egyszerűsített végelszámolás mellett döntöttek. Mindkét tag katásként van bejelentve. Hogyan vehetik ki a katás időszakban keletkezett bevételt adómentesen? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem végelszámolás lezárása előtt álló kft., aminek A (görög magánszemély 30%), B (ciprusi cég 30%) és C (magyar magánszemély 40%) tulajdonosa van. A cég 500 ezer Ft jegyzett tőkével jött létre, ami később 14 millió forintra lett felemelve eredménytartalékból. C tulajdonos D korábbi tulajdonostól vette meg 30% üzletrészét 2 millió forintért, így lett 10% helyett 40% tulajdonrésze. A cég saját tőkéje 5 millió forint a zárás előtt (jegyzett tőke, eredménytartalék, adózott eredmény egyben). Helyesen gondolom, hogy a vagyonfelosztási javaslat alapján minden tulajdonosra jutó adózandó eredménye a rá eső kezdeti külső forrásból származó jegyzett tőke és a v.f.o. javaslat szerinti érték különbözete lesz, függetlenül attól, hogy C tulajdonos ennél magasabb értéken vásárolt 30% üzletrészt? Jól gondolom, hogy a jegyzett tőkén felüli vagyon osztalék típusú jövedelem lesz, és nem árfolyamnyereség? Ez a görög magánszemélynél fontos, a kettős adóztatást kizáró egyezmény más-más pontja vonatkozik ezekre. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Egy alapnak 2 tulajdonosa van 99% és 1% arányban. A 99%-os tulajdonos szállt be később. De annak idején kötöttek egy szindikátusi szerződést, hogy ami a beszállás előtt volt, sőt utána is teljesen kettéválik a 2 tulajdonos működése a cégen belül, olyannyira, hogy külön bankszámla, amire külön érkeznek a bevételek, külön fizetik az adókat, járulékokat stb. A korábbi egyedüli tulajdonosnak van 1%-a, az újnak 99%-a. Viszont a korábbi tulajdonos részére sokmilliós követelés a cégben. A viszony még tovább romlott, így a korábbi tulaj szeretne teljesen kiszállni. A kérdés, hogy a sokmilliós követelés 100%-át (ami a szindikátusi szerződés szerint őt illeti), hogy tudja magával vinni, ha neki csak 1% tulajdonjoga van most a cégben? És ennek milyen számviteli és adós következménye lesz?
Kedves Szakértő! Egy bt. egyszerűsített végelszámolásról döntött. Jól tudom, hogy a vagyonfelosztást úgy kell kiszámítani, hogy saját tőke - jegyzett tőke, s úgy a tagok között felosztani? Hogyan kell lekönyvelni, s mit kell levonni belőle? Köszönöm segítségét, mert ilyet még nem csináltam
Végelszámolásról szóló írásunkat folytatjuk a végelszámolás időszakát lezáró beszámolóra, a vagyon felosztására és kiadására, az egyszerűsített végelszámolásra és a kényszertörlési eljárásra vonatkozó főbb szabályok ismertetésével.
Az utóbbi időben több kérdésben érdeklődtek olvasóink a végelszámolási eljárásról. Írásunk a különféle eljárások alkalmazásának lehetőségét és azok eltéréseit mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Kft. 2003-ban egyéni cégből alakult át egyszemélyes kft.-vé, majd később új tag is belépett a társaságba. A kft. végelszámolás mellett döntött. A jegyzett tőke ebben az esetben adózott pénznek számít a vagyonfelosztásnál? Köszönettel. Hné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszerűsített végelszámolásának befejező dátuma 2019.03.31. A törvényben úgy van írva, hogy egyidejűleg kell minden bevallást, taggyűlésit, vagyonfelosztási javaslatot és zárómérleget beküldeni 60 napon belül. Jól gondolom, hogy akkor a NAV-nak a 19T201T bevalláson a végelszámolási záró dátumot (03.31-ét) is csak 60 napon belül kell benyújtani? Csak azért mert amikor bejelentettem a végelszámolás kezdetét, azt a taggyűlési jegyzőkönyv dátumától számított 8 napon belül be kellett jelenteni a NAV-nak. Nem szeretném, ha esetleg elkerülte volna a figyelmemet, hogy a végén is van ilyen határidő a bejelentésre. Köszönöm a segítségét.
A bt. 2019.02.01-ével elindította egyszerűsített végelszámolását. A társaság tulajdonában van egy gazdasági épület az alakulástól kezdve. Az alakulás éve 1998 volt. A cég az ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta, kisebb karbantartásokat megcsináltatott az évek alatt, és az áfát ez után visszaigényelte. Most megszűnéskor az ingatlan a vagyonfelosztási javaslat alapján kerülne kiadásra a bt. tagja részére. A bt. az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, ingatlan tekintetében nem választott adókötelezettséget. Kérdésem: megszűnéskor az ingatlan után van-e áfafizetési kötelezettség? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kényszertörléssel megszűnt cégben lévő ingatlant a cégbíróság a megszűnt cég magánszemély tagjai között vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztotta, és felhívta a földhivatalt, hogy a magánszemély tagok tulajdonjogát jegyezze be. Ebben az esetben az ingatlan értéke után a magánszemélynek vállalkozásból kivont jövedelemként lesz adókötelezettsége, illetve van-e egyáltalán adókötelezettsége, és ha van, akkor ki vallja be, és ki fizeti meg az adót (a megszűnt cégnek korábban már törölték az adószámát, bevallást ezért nem fogadott el tőle a NAV)? Köszönöm.
Egyszemélyes kft. 2019.01.01. napjával megkezdte a végelszámolását, 2019.01.03. napján benyújtotta a 19T201T nyomtatványt. Előzőleg már benyújtotta a 1808-as, a 1865-ös, és a 1801-es bevallást. Mi a teendő a következő időszakban? Nem egészen érthető, hogy mikor is kell a vagyonfelosztási javaslatot és a határozatot a cégbírósághoz megküldeni, illetve minden 13-tól 18-ig terjedő nyomtatványt meg kell küldeni a cégbírósághoz?
A végelszámolás befejezésekor mi kell, hogy szerepeljen a vagyonfelosztási javaslatban, és van-e erre minta?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben egy kft.-ből kiválással alakult egy új kft. Mindkét kft. azóta is működik. Az első (jogelőd) kft. korábban, több éven keresztül felhalmozott, elhatárolt társasági adójáról a kiválási okiratokban nem történt említés. Az a kérdésem, hogy ezt teljes mértékben felhasználhatja-e a első kft.? Esetleg egy külön megállapodásban ezt írásba foglalva? Vagy az elhatárolt társasági adó is a megállapított vagyonfelosztás alapján kerülhet csak és kizárólag "szétosztásra"? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. hitelező volt egy felszámolási eljárásban. A felszámolási eljárás 2018. 01. hóban lezárult, és a felszámoló a záróanyagot, a vagyonfelosztási javaslatot megküldte az eljáró bíróságnak. A felszámolási eljárást lezáró bírósági végzés 2018. 08. hóban lett jogerős. A jogerős végzés alapján a felszámolónak a hitelezői igény kielégítésére természetben kell átadnia egy 6 millió forint értékű ingatlant. Kérdésünk: a felszámolás alatt álló cégnek kell-e az átadott ingatlan értékéről számlát kiállítania a hitelező felé, vagy a hitelezőnek a jogerős végzés alapján kell a könyveiben szerepeltetnie az átvett ingatlant? (A felszámoló nem akar számlát kiállítani, mivel a felszámolást 2018. 01. hóban lezárta, és a NAV felé a záró bevallásokat is beküldte.) Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy áfás egyszemélyes kft. végelszámolással szűnik meg. A cég vagyonfelosztásában az ügyvezető a kft.-nek adott tagi kölcsön összegének megfelelő nettó összegű tárgyi eszközt kap meg, mint magánszemély. Ekkor van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a megszűnő cég ügyvezetőjének? A vagyonfelosztás során a magánszemélyként megkapott ingatlan áfamentesen került 15 évvel ezelőtt a cég tulajdonába, vásárlás útján, ezért úgy gondolom, hogy itt ebben az esetben nem jön szóba a 240 hónapos áfaarányosítás a vagyonfelosztás kapcsán. Jól gondolom? További kérdésem, hogy van a magánszemély tulajdonába kerülő tárgyi eszközök között mezőgazdasági gép, amit annak idején áfásan vásárolt meg a kft. Ezeket a gépeket a magánszemély által 2016-ban alapított családi gazdaság fogja tovább használni, amely áfás tevékenységet végez. A családi gazdaság vezetője a megszűnt cég ügyvezetője. A kérdés az, hogy ebben az esetben van-e a 60 hónapos áfaarányosítás? Hiszen a gépeket áfás tevékenység végzéséhez használják. A családi gazdaság szerződésének módosításával kerülnek be a családi gazdaság használatába. Ez így elegendő? Köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték