133 találat a(z) vagyonfelosztás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes vállalkozás a végelszámolási, vagyonfelosztási javaslatát készíti. Mennyi lesz a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme, illetve hogyan történik annak számviteli elszámolása és bevallása az alábbi esetben: bankszámla 600 eFt, pénztár: 2000 eFt, jegyzett tőke: 3000 eFt, tőketartalék 6 eFt, eredménytartalék 800 eFt. Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. a végelszámolási folyamat végén elkészítette a záró bevallásokat, beszámolót, és beadta a törlési kérelmet. A NAV ezután kezdte meg az ellenőrzést, és megállapítást tett. Az így keletkezett adóhatósági tartozásra már nincs fedezet a kft.-ben. A NAV-megállapítással nem értünk egyet, és fontolgatja a végelszámoló annak bíróság előtti megtámadását. Kérdéseim ezzel kapcsolatban: Számvitelileg mi a teendő egy közzétett beszámolóval és vagyonfelosztási javaslattal lezárt könyveléssel, elő kell-e írni a NAV megállapításait, és ha igen, technikailag hogyan? Milyen dátummal? Újranyitom a könyvelést egy végelszámolás utáni időszakra? A NAV-ellenőrzés miatt több költség merült fel, mint amire eredetileg számított a vállalkozás, ami nem szerepelt a zárásban. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő pénzeszközök terhére költhet-e a végelszámoló igazolt üzleti célú (például ügyvédi) kiadásokra? A vállalkozás vagyona nem fedezi az előírt NAV-tartozást, és a még várhatóan előírandó illetékkötelezettséget. Ha a tulajdonosok nem kívánnak további pénzt tenni a vállalkozásba, mi történik? A NAV-tartozás miatt felszámolásba megy át a végelszámolás? Ezt kezdeményezheti a végelszámoló is – mivel egyértelmű, hogy nincs fedezet a NAV-tartozásra? (Más tartozás nincs.) Kérem, válaszukban térjenek ki a konkrét számviteli/bevallási/újraközzétételi (?)feladatokra. Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015. 06. 01-től egyszerűsített végelszámolás alatt áll. Ezt szeretnénk befejezni, a közzétételi költséget befizettük. Tárgyi eszköze nincs. Van viszont bankban, illetve a pénztárban pénze. Az eredménytartalékában is van pénze, a főkönyve szerint kevés vesztesége van a végelszámolás zárásakor. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e, illetve jól gondoltam-e, hogy a beszámoló és adóköteletettség zárása előtt az eredménytartalékból levont záráskori összeget – meghagyva a jegyzett tőke összegét – kifizetem a tulajdonosoknak. Így beállítva majd a beszámolóba, a 08-as és a többi bevallásba, alacsony – a jegyzett tőkével majdnem megegyező – összeg felosztása kerül a vagyonfelosztási javaslatba. Azaz szinte minden kötelezettség és kifizetés is szerepel a zárásokban! Jól gondolkodom-e a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. Végelszámolás után, ha a fennmaradó vagyon nem több, mint a jegyzett tőke, kell-e a tagoknak adót, járulékot fizetniük a vagyonfelosztás során? Előre is köszönöm segítségét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A végelszámolás zárómérlegében, vagy csak a kiegészítő mellékletében kell beállítani azokat a költségeket, követeléseket, melyek még várhatóan jelentkeznek, de csak később, mint például a bankköltség, melynek összegét még nem is tudhatjuk. A vagyonfelosztási javaslatban, vagy határozatban ezt hogyan kell figyelembe venni? Megtehetjük-e azt, hogy erre csak a kiegészítő mellékletben utalunk, vagy a mérlegben is egy várható összegben szerepeltetni kell, vagy be sem állítjuk, csak a jövőben elszámoljuk, és a vagyonfelosztási határozatban szereplő vagyont a kiosztásnál ezzel csökkentjük? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Igazolás kiadásában szeretném a segítségét kérni. 2014 szeptemberében egy cég végelszámolása befejeződött, a vagyonfelosztás megtörtént, amit a záróbevallásokban 2014 szeptemberében bevallottunk, és az adót befizettük. A NAV rendben talált mindent és a Bíróság is. Így a vagyon kifizetésre került, de csak 2015. márciusban. A kérdésem a következő: a tagoknak az igazolást 2014-re állítom ki, mivel az szja és az eho megfizetése és bevallása akkor történt, vagy 2015-re, mivel a magánszemély részére a jövedelem kifizetése 2015. márciusában történt. Tisztelettel Renkecz Andrea

Kérdés

Egy bt. 2014. 12. 31-ei mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, melyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem, ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére kifizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, hogy a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövidlejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak – nyilatkozzunk, hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. Ha jól gondolom, a vállalkozásból kivont jövedelem a cégbíróság törlési engedélyéig nem adható ki. Mi a helyes megoldás a hiánypótlás rendezésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság elkészítette a záró dokumentumait, a vagyonfelosztási javaslatot, amely alapján a vagyonfelosztás során a társaság osztrák adóalany tulajdonosának tulajdonába kerülnek az ingatlanok. Kérdésem, hogy felszámolási eljárás végén, a vagyonfelosztás során az ingatlan átadása az áfatörvény szerinti ingatlanértékesítésnek minősül-e, és alkalmazni kell-e rá az áfatörvény ingatlanértékesítésre vonatkozó speciális szabályait? Például, ha a felszámolás alatt lévő társaság adókötelessé tette az ingatlanértékesítéseit, és beépített ingatlanokról van szó (nem új ingatlanok), akkor ez az ügylet az osztrák adóalany tulajdonos felé áfás lesz-e? Erről az átadásról milyen bizonylatot kell kiállítani? Ha az osztrák tulajdonos közben kér Magyarországon adószámot, akkor alkalmazható lenne a fordított adózás?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, hogy ha egy társaság végelszámolás keretében megszűnne, az ekkor kötelező vagyonfelosztási javaslat alapján még a tulajdonosoknak járó (fennmaradt) részről lemondhat-e más (akár másik tulajdonos, vagy akár harmadik személy, végelszámoló) javára, ha az azzal járó szja-, eho-kötelezettséget is átvállalja? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. kényszer-végelszámolással megszűnt. A működés éveiben a bt. kültagja tagi kölcsön formájában finanszírozta a bt. ingatlanvásárlását (2004), és az ehhez kapcsolódó költségek kifizetését 9 millió forint összegben. A megszűnéskor a bt. pénze csak a NAV-tartozások kiegyenlítéséhez volt elég. A kültag tagi kölcsönből származó követelését a bt. tulajdonát képező ingatlannal elégítették ki, amelynek mai forgalmi értéke kb. 5 millió forint. A kültag ennek fejében lemondott további követeléseiről. Kérdéseim a következőek: - az adott tagi kölcsön összege és a "cserébe" megkapott ingatlan forgalmi értéke közötti különbözet elengedett követelésnek minősül-e, és emiatt keletkezik-e a volt kültagnak adófizetési/illetékfizetési kötelezettsége? - a vagyonfelosztás során megkapott ingatlan után keletkezik-e a volt kültagnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége? Köszönettel, Bozsik István

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Végelszámolás alatt van egy cég (bt). Pénztárban, bankban nincs pénz, így a meglévő 2,5 millió forintos tagi hitelét nem tudja visszafizetni a tulajdonosoknak. Más követelése, kötelezettsége nincs. Mérleg: Eszköz:0 Forrás: St: -2500 (Jegyzett tőke 300, Eredmény tartalék -2800), kötelezettségek 2500. Végelszámolás során el kell-e engedni ezt a tagi hitelt? Ha ezt el kell engedni a tulajdonosoknak, akkor 18 százalékos illetéket kellene fizetni a cégnek, ami 450 ezer forint. Ezt nem tudja befizetni a cég, mert nincs pénze. Megint tagi hitelt kellene nyújtani a tulajdonosoknak? Ha nem kell elengedni, azaz nem kell megfizetni az illetéket, akkor hogyan néz ki a vagyonfelosztás? Hogyan kerül ki a mérlegből a kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk 3 éve jelentős veszteségeket szenvedett el, sürgősen tőkére volna szüksége a tevékenység folytatásához. A tagok – kültagok és beltag – pótbefizetéssel kívánják ezt megoldani. Kérdésünk: 1. Helyesen jártak-e el, ha taggyűlési határozat alapján, amelyben a pótbefizetés összes követelményét rögzítették, a pótbefizetést végrehajtották? (Megjegyezni kívánjuk, hogy az alapító okirat a pótbefizetést nem teszik kötelezővé.) 2. Amennyiben később végelszámolásra kerülne sor, a vagyonfelosztásnál a saját tőke és a pótbefizetés tagonkénti összegét kell-e figyelembe venni, illetve a pótbefizetés nem minősül-e hitelnyújtásnak? Mivel ez a megoldás még a 2013. évi mérlegidőszakot érinti, ezért sürgős válaszukat kérjük, fáradozásukat köszönjük.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

1 2 3 4 5 6 7 8 9

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ösztöndíjat terhelő adók

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Amerikai cég áfás számlát állít ki

Nagy Norbert

adószakértő

Sporteszköz beszerzése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink