43 találat a(z) vétel cimkére
Külföldivel kötött termőföldügyletről döntött a Kúria Cikk
Magyar és német állampolgárok közötti, termőföld vétele és eladása kapcsán keletkezett jogvitára tett pontot a Kúria, közölte a bíróság sajtótitkársága.
Ingatlan adásvétele Kérdés
Tisztelt Cím! Ingatlaneladással és -vétellel kapcsolatban kérem a segítségét: 2017-ben vásárolt egy magánszemély ingatlant 8 millió forintért. Erre az ingatlanra mintegy 2 millió forintot költött számlákkal igazolva. 2018 évben megvennék tőle az ingatlant 35 millió forintért. Az összegből egy másik ingatlant szeretne építeni, ami valószínű többe lesz, mint 35 millió. 2018-ban el is kezdené az építkezést. Adózás szempontjából számít-e, hogy az összeget új ingatlanra költi vagy mindenféleképpen meg kell fizetni a 25 millió forint után a 15 százalék szja-t? Köszönöm válaszukat! Üdv Éva
Új kedvezmények a lakásilletékben. Példákkal Cikk
Az otthonteremtési program keretében folyamatosan bővül a lakásszerzéshez kapcsolódó illetékkedvezményi, illetékmentességi rendszer. 2018. január 1-jétől több változás is hatályba lépett, módosult ugyanis egyfelől az új lakás megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény, valamint változott az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezménye is.
Illetékmentesség Kérdés
Termőföld vásárlása esetén az illetékmentesség megilleti-e a termőföldet vásárló földművest, ha a szóban forgó termőföld 5 éves haszonbérlettel terhelt, és a bérlő nem mond le a bérleményéről? Várom válaszukat. Köszönettel: Csné
Üzletrész vásárlás illetéke Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész adásvétel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan eladás-vétel szja-vonzata Kérdés
Egy magánszemély 2014-ben eladott egy ingatlant, a fizetendő szja-t befizette. Most 2017-ben a vele egy háztartásban élő gyermeke vásárol egy ingatlant. A kérdésünk az, hogy a befizetett adóból visszaigényelhető-e az 5 éven belül családtag által vásárolt ingatlan adója? Köszönettel: Reiter Tiborné
Civil szervezet ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület a tavalyi évben értékesítette ingatlanát. Ebből jelentős haszon származott. A tiszta nyereség az ingatlan értékesítéséből kb. 40 millió forint volt, ebben már a nettó érték levonása is benne van. Az ingatlanértékesítés úgy bonyolódott le, hogy ingatlancsere-szerződést kötöttek, és aki megvette az el is adott nekik kisebb irodaépületet, ami a tárgyi eszközök közé került. Ha pénzforgalmi szemlélettel nézzük akkor így 30 millió forint lett az eredmény. A társaságiadó-bevallásban arányszámot számoltam és így 59 százalékra jött ki, amivel az adóalapot kell szorozni. A társasági adó törvényben benne van, hogy az ingatlanhasznosítást, -értékesítést be kell tenni adóalapnövelő tételbe és csökkentőbe, ami ehez tartozik. Még igy is marad nekik 4 millió adóalapjuk, ami az 59 százalékkal számolva is 2 millió feletti adót eredményez. A kérdés az, hogy ezt mindenképpen be kell-e fizetni, lehet-e csökkenteni azzal, amit megvettek? Szerintem nem lehet, vagy van-e mód arra hogy bármilyen módon tudják-e ezt csökkenteni? Idén is akarnak venni ingatlant még, ez nem lehet-e esetleg olyan, ami számításba jöhet adócsökkentésként? Várom válaszukat.
Lakásvásárlás esetén fizetendő illeték Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2017. évben új lakást vásárol az építtetőtől, ezért megilleti a 15 millió forintig terjedő illetékmentesség. Kérdés, ha a vásárlást megelőzően vagy azt követően egy éven belül eladja a jelenlegi lakását, akkor annak értékét levonhatja a vásárolt lakás értékéből az illeték számításánál? Köszönettel várom a válaszát.
Ingatlant vesz, elad. Meddig magánszemély és mikortól vállalkozó? Cikk
Alkalmi vétel, kicsit összepofozza, majd jó pénzért eladja. Meddig vagyunk magánszemélyek, és mikortól számítunk vállalkozónak? Hány éven belül és hány ingatlan vásárlása, majd értékesítése számít gazdasági tevékenységnek? A kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszol.
Termőföld értékesítése: bevétel, jövedelem, költség és adó Cikk
A termőföldből származó jövedelmet befolyásolja a bevétel, a levonható költség, a szerzési időpont, hogy az adózó korábban vétellel, örökléssel vagy más módon szerezte meg, és még sok minden más. Összefoglaltuk, mit kell figyelembe vennie, ha tavaly értékesítette termőföldjét.
Vételi opciós díj Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérdésem: helyesen járunk-e el, ha egy vételi opciós díjat a pénzügyi teljesítéskor (alapbizonylat a szerződés) számolunk el, számla nélkül. Így áfa sem terheli ezt a bevételt. Az ügyletet kft.-k bonyolítják.
Földet ad el, földet vesz? Márciustól erre figyeljen! Cikk
A parlament múlt nyáron fogadta el a földforgalmi törvényt, amely lépcsőzetesen lép hatályba, március 1-től adásvételi szerződést földre csak biztonsági elemekkel ellátott papíron lehet kötni, illetve ekkortól kell alkalmazni az elővásárlás szabályait is - írja az agrárszektor.hu.