5 találat a(z) vételi opció cimkére

Személyautó-bérlés vételi opcióval Kérdés

Vevőkijelölési jog adóvonzatai nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor Cikk

Nyílt végű lízing lejáratakor a lízingbevevőnek joga van harmadik személyt kijelölni vevőként, amellyel ő lemond az opciós jogáról, hogy a lízingtárgy felett megszerezze a tulajdonjogot. Milyen adófizetési kötelezettségekkel jár egy ilyen ügylet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő és Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Ingatlan adásvétele Kérdés

Magánszemélyek – vételi opció érvényesítése kft.-üzletrész eladásakor Kérdés

Egy kft. 500 ezer Ft jegyzett tőkével alakult, melynek tulajdonosa XY. A törzstőke 3000 ezer Ft-ra történő emelésénél VZ vételi opciót kötött 2500 ezer Ft értékben, XY-nal, a jelenlegi ügyvezetővel. XY jelenleg a kft. egyszemélyi tulajdonosa. A kft. jegyzett tőkéje 3000 ezer Ft, a saját tőkéje 341 000 ezer Ft. Jóváhagyott osztaléka 300 000 ezer Ft és 190 000 ezer Ft egyéb kötelezettsége van. A jelenlegi tulajdonos el akarja adni az üzletrészének az 50%-át VZ részére névértéken. Az eladó eladáskor a 3000 ezer Ft jegyzett tőkét tartalmazó 341 000 ezer Ft saját tőkével és részére 300 000 ezer Ft jóváhagyott osztalékkal rendelkezik. A vevő megvásárolja a 641 000 ezer Ft saját tőkéjű 300 000 ezer Ft jóváhagyott osztalékkal és 190 000 ezer Ft egyéb kötelezettséggel rendelkező céget névértéken. A VZ opciós joggal rendelkező vevő opciós joga befolyásolhatja-e az eladási árat és a fizetendő adót? A vevőnek és az eladónak milyen és mekkora adófizetési kötelezettsége keletkezik? VZ vevő a tulajdonosok között nincs nevesítve. Az opciós jog a kft. könyvelésében nincs lekönyvelve, az opciós jogról a könyvelőnek eddig nem volt tudomása. Az adózás mértékét az opciós jog módosítja-e?

Vételi opciós jog Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves álláspontját. Egyszemélyes kft. tárgyév elején 6 millió forintos saját tőkével rendelkezett, mikor két magánszemély vételi opciós jogot vásárolt a cég 1/3-1/3 tulajdoni részére 2-2 millió forint készpénzért. A vételi opció érvényesítésére 3 év áll rendelkezésre. Tárgyév végére a kft. saját tőkéje lényegesen megnőtt, a következő évre további sajáttőke-növekedés várható. Ezért a kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy visszavásárolná a két vételi opciós jogot. Ezért közbenső mérleget készít, s majd az abban szereplő saját tőke és kalkulált adózott eredmény 1/3-1/3-ának megfelelő összeget jelölné meg visszavásárlási árnak. Az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket. Ha a kifizetésre az idei évben sor kerül, az a magánszemélyeknél milyen jellegű jövedelem lesz? Helyes-e az az álláspontom, hogy a vételi opciós jogról ellenérték fejében történő lemondás egyéb jövedelemnek minősül a jövedelmet megszerző magánszemélynél, és az egyéb jövedelmet 15 százalékos szja és 19,5 százalék eho megfizetése mellett lehet megszerezni? Valamint, ha helyes az egyéb jövedelem besorolás, jól értelmezem-e az ehotörvény 3. paragrafusát, miszerint a teljes kifizetett összeget terheli az egészségügyi hozzájárulás? Ha a magánszemélyek egy éven belül a befektetett pénzük sokszorosát kapják meg ezáltal, könyvelőként van-e bejelentési kötelezettség a pénzmosásról szóló törvény alapján? Mi a fenti események helyes könyvelési módja? Köszönettel: Domján M.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Remote munka Hollandiában

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Napelempark létesítésének áfatartalma

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink