2 találat a(z) vételi opció cimkére

Magánszemélyek – vételi opció érvényesítése kft.-üzletrész eladásakor Kérdés

Egy kft. 500 ezer Ft jegyzett tőkével alakult, melynek tulajdonosa XY. A törzstőke 3000 ezer Ft-ra történő emelésénél VZ vételi opciót kötött 2500 ezer Ft értékben, XY-nal, a jelenlegi ügyvezetővel. XY jelenleg a kft. egyszemélyi tulajdonosa. A kft. jegyzett tőkéje 3000 ezer Ft, a saját tőkéje 341 000 ezer Ft. Jóváhagyott osztaléka 300 000 ezer Ft és 190 000 ezer Ft egyéb kötelezettsége van. A jelenlegi tulajdonos el akarja adni az üzletrészének az 50%-át VZ részére névértéken. Az eladó eladáskor a 3000 ezer Ft jegyzett tőkét tartalmazó 341 000 ezer Ft saját tőkével és részére 300 000 ezer Ft jóváhagyott osztalékkal rendelkezik. A vevő megvásárolja a 641 000 ezer Ft saját tőkéjű 300 000 ezer Ft jóváhagyott osztalékkal és 190 000 ezer Ft egyéb kötelezettséggel rendelkező céget névértéken. A VZ opciós joggal rendelkező vevő opciós joga befolyásolhatja-e az eladási árat és a fizetendő adót? A vevőnek és az eladónak milyen és mekkora adófizetési kötelezettsége keletkezik? VZ vevő a tulajdonosok között nincs nevesítve. Az opciós jog a kft. könyvelésében nincs lekönyvelve, az opciós jogról a könyvelőnek eddig nem volt tudomása. Az adózás mértékét az opciós jog módosítja-e?

Vételi opciós jog Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves álláspontját. Egyszemélyes kft. tárgyév elején 6 millió forintos saját tőkével rendelkezett, mikor két magánszemély vételi opciós jogot vásárolt a cég 1/3-1/3 tulajdoni részére 2-2 millió forint készpénzért. A vételi opció érvényesítésére 3 év áll rendelkezésre. Tárgyév végére a kft. saját tőkéje lényegesen megnőtt, a következő évre további sajáttőke-növekedés várható. Ezért a kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy visszavásárolná a két vételi opciós jogot. Ezért közbenső mérleget készít, s majd az abban szereplő saját tőke és kalkulált adózott eredmény 1/3-1/3-ának megfelelő összeget jelölné meg visszavásárlási árnak. Az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket. Ha a kifizetésre az idei évben sor kerül, az a magánszemélyeknél milyen jellegű jövedelem lesz? Helyes-e az az álláspontom, hogy a vételi opciós jogról ellenérték fejében történő lemondás egyéb jövedelemnek minősül a jövedelmet megszerző magánszemélynél, és az egyéb jövedelmet 15 százalékos szja és 19,5 százalék eho megfizetése mellett lehet megszerezni? Valamint, ha helyes az egyéb jövedelem besorolás, jól értelmezem-e az ehotörvény 3. paragrafusát, miszerint a teljes kifizetett összeget terheli az egészségügyi hozzájárulás? Ha a magánszemélyek egy éven belül a befektetett pénzük sokszorosát kapják meg ezáltal, könyvelőként van-e bejelentési kötelezettség a pénzmosásról szóló törvény alapján? Mi a fenti események helyes könyvelési módja? Köszönettel: Domján M.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Duális hallgató díjazása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Nyugdíjas egyéni vállalkozó – egyszeri juttatás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close