47 találat a(z) utazási bérlet cimkére
Munkavégzés ellátásához szükséges helyi utazási bérlet közterhe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a helyi utazási bérletet munkavállalói részére nem biztosítja cafeterián belül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) 151. § (1) bekezdésének rendelkezése okán, valamint cafeteria rendszeren kívül, mert egyes meghatározott juttatásnak minősül 2017. évtől. Azon munkavállalók részére, akiknek a napi munkavégzésükhöz, a munkaköri leírásukban meghatározott feladataik, tevékenységeik ellátásához szükséges lenne a helyi utazási bérlet (például kézbesítők, akik a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzik a tevékenységeiket), 2017. évtől a munkáltatónak egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azt? A munkáltató 43,66% közteher megfizetése mellett biztosíthatja csak ezen személyek részére a helyi utazási bérletet?
Decemberben, januárban fizessen? Az áthúzódó kifizetések adószabályai
Cikk
Az óév-újév fordulóján a különböző pénzbeli és nem pénzbeli kifizetéseket, juttatásokat érintő kérdés, hogy melyik év szabályai szerint kell az adókötelezettségeket megállapítani. Cikkünk a legfontosabb eseteket foglalja össze.
2017-re adott BKV-bérlet adóvonzatai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk most rendeli meg a dolgozóknak a BKV-bérletet 2017-re. Azt olvastam, hogy jövőre a helyi utazási bérlet nem minősül béren kívüli juttatásnak. Kérdésem: adhatunk-e továbbra is bérletet december hónapban, az idei évre vonatkozó szabályokkal?
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdések merültek fel a munkáltató részéről a munkába járás költségtérítésével kapcsolatban, melyre szeretném kérni válaszát. 1. Köteles-e a munkáltató saját személygépkocsi-használatot, illetve a bérlet 86 százalékát téríteni a munkavállalónak, ha az állandó lakcíme ugyanott van, ahol a munkahelye, de ő időközben megváltoztatja a tartózkodási helyét, és vidékről fog bejárni, és ezt persze lenyilatkozza? 2. Háztól-házig kell most már a saját személygépkocsi-használat esetén a távolságot számolni, és nem a közigazgatási határtól a másik határig? 3.Mondhatja-e a munkáltató, hogy bérletet térít, de nem látja indokoltnak a saját személygépkocsi-használat alapján történő költségtérítést? Köszönettel: Szalánczi Dóra
Béren kívüli juttatás, helyi utazási bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos, felsőoktatási intézménybe járó magánszemély munkaviszonyt létesít. A hallgatói jogviszonyára tekintettel a helyi utazási bérletet kedvezményesen vásárolja meg (diákbérlet). A munkáltató részéről a kedvezményes bérlet adható-e béren kívüli juttatásként? Válaszát köszönöm.
Utazási bérlettérítés könyvelése, áfakezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkáltató a munkavállalónak a munkába járási kormányrendelet szerinti bérleteket számla ellenében beszerzi, de csak a 86 százalék részt szeretné költségként viselni, mert a 14 százalékot a bérből levonja, akkor ezt hogyan kell helyesen könyvelnie? A bérletek beszerzését 100 százalékban könyveli a személyi jellegű kifizetések közé, majd a megtérített 14 százalék részt egyéb bevételekre teszi? Több helyen is olvasható, hogy a 14 százalék részt áfásan kellene kiszámlázni a dolgozóknak. Ezt hogy lehet a áfatörvényből levezetni? Melyik a helyes: számlázni kell vagy elég térítésként egyéb bevételre tenni? Köszönöm.
Gyed alatt munkát végző alkalmazott kedvezményes helyi közlekedési bérlete
Kérdés
Gyed mellett munkát vállaló alkalmazottként dolgozó kismama kedvezményesen vásárolhat utazási bérletet helyi relációban. Az a kérdés, hogy a vállalkozás milyen feltételek mellett tudja részére megtéríteni a kedvezményes bérlet árát, valamint hogy ez a vállalkozásban elszámolható-e költségként járulékmentesen?
Éves bérlet elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként helyi utazási bérletet ad. Felmerült a kérdés, hogy éves bérlet vásárlásával egyszerűsödhet az adminisztráció. Ebben az esetben a mellékelt linkben szereplő bérlet is adható? A kedvezményes adózás a kombinált bérletre is vonatkozik? Mi a teendő ha év közben kilép a munkavállaló? http://www.bkk.hu/kedv-eves-budapest-es-mol-bubi-berlet/ Köszönettel.
Kilépő dolgozó időarányos béren kívüli juttatásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
BKK-bérlet
Kérdés
Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?
Táppénzen kiadott bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk alkalmazottja hónap elején megkapta a cég által megtérített helyközi buszbérletét. A 4. napon elment betegállományba és az egész hónapot ott töltötte. Az lenne a kérdésem, hogy a következő hónapban valamilyen formán betudható-e a bérlet fennmaradó részének ára? Akár kiszámlázással, akár csak a következő havi bérlet részarányos megtérítésével? Tisztelettel: Kiss Géza
Utazási bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a dolgozók utazási bérletét teljes mértékben megtéríti. A bérletről a cég nevére szóló számla kerül kiállításra. A kérdésem, hogy ebben az esetben az áfát levonhatja-e a cég? A bérletet a 55. számlaosztályban kell felkönyvelni? Válaszát előre is köszönöm.
Kinek jár, és kinek nem munkába járási költségtérítés?
Cikk
Meglehetősen ellentmondásosak a munkába járás miatti költségek viselésére vonatkozó előírások. Ha például valaki Budapesten, a XI. kerület kamaraerdei határszélén lakik, és a fővárosban dolgozik, nem jogosult utazási költségtérítésre. Ha viszont valaki ugyanahhoz a céghez az utca másik oldaláról, a Budaörshöz tartozó részről jár be, neki már jár ilyen juttatás. És ez fordítva is igaz, ha a budaörsi Budaörsön dolgozik, nem jogosult költségtérítésre, miközben a kamaraerdei igen, ha budaörsi cég alkalmazza. Összefoglaltuk, kinek jár, és kinek nem munkába járási költségtérítés.
Közigazgatási határon belüli napi munkába járási költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. A munkavállaló az Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleménye alapján II. csoportú rokkant (munkaképesség-csökkenés mértéke össz-szervezeti szempontból 100 %), így a helyi utazás igénybevételéhez nyugdíjas bérletre jogosult. Közigazgatási határon belül történő napi munkába járás esetén a nyugdíjas bérlet elszámolható-e napi munkába járás költségtérítéseként adómentesen? Illetve szükséges-e a munkáltató nevére kiállított számla? (Nyugdíjas bérletről csak saját névre van mód számla kiállítására. Munkáltató nevére kiállított számlát csak a teljes összegű bérletről van lehetőség kérni.) Jelen esetben a munkáltató a közigazgatási határon belül történő napi munkába járás költségeit csak gépjárművel történő munkába járás esetén szándékozik téríteni. Közigazgatási határon belüli közösségi közlekedés szolgáltatásainak igénybevétele esetén nem térít. Válaszát előre is köszönöm!
Munkába járás áfalevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alkalmazottak a cég nevére kérik a munkába járással kapcsolatos bérletük számláját. 86 százalék fizeti ki átutalással a cég a bérlet árának. Helyes-e az a megoldás, hogy a számla összegének 86 százalékán rögzítik a könyvelésben a munkába járást, és abból helyezik levonásba az áfát? Eddig az volt a gyakorlat, hogy a számla 100 százaléka könyvelve volt, és a 14 százalékról számlát állítottak ki a dolgozóknak, de ez túl nagy adminisztrációs teherrel jár. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
