Tisztelt Szakértő! Kérem szíves iránymutatását. Szervezetünk munkavállalójának 10 500 Ft értékben helyi utazási bérletet ad (budapesti), valamint havi 10 000 Ft egészségpénztári befizetést és 8000 Ft Erzsébet utalványt. Kérem írja meg, hogy az egyes juttatások után hogyan kell az adót megfizetni (1,18 - 14% vagy 22% eho és szja?) Köszönettel: Szabó Anita
Kedves Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Téríthető-e adómentesen annak az utazási bérletnek a 86 százaléka, amelyet a munkavállaló a munkahely és a saját lakhely közötti menetrend szerinti járaton használ, de a saját városán belül? A munkahely Budapesten van, a lakóhely Szegeden. Budapest és Szeged között vasúti bérletet használ, majd Szegeden átszáll egy menetrend szerinti járatra, hogy a lakóhelyére érjen, mivel a vasútállomás messze van a tényleges lakóhelytől. A Szegeden belül használt járatra vonatkozik a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Krisztina
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a helyi utazási bérletet munkavállalói részére nem biztosítja cafeterián belül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) 151. § (1) bekezdésének rendelkezése okán, valamint cafeteria rendszeren kívül, mert egyes meghatározott juttatásnak minősül 2017. évtől. Azon munkavállalók részére, akiknek a napi munkavégzésükhöz, a munkaköri leírásukban meghatározott feladataik, tevékenységeik ellátásához szükséges lenne a helyi utazási bérlet (például kézbesítők, akik a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzik a tevékenységeiket), 2017. évtől a munkáltatónak egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azt? A munkáltató 43,66% közteher megfizetése mellett biztosíthatja csak ezen személyek részére a helyi utazási bérletet?
Az óév-újév fordulóján a különböző pénzbeli és nem pénzbeli kifizetéseket, juttatásokat érintő kérdés, hogy melyik év szabályai szerint kell az adókötelezettségeket megállapítani. Cikkünk a legfontosabb eseteket foglalja össze.
Tisztelt Szakértő! Cégünk most rendeli meg a dolgozóknak a BKV-bérletet 2017-re. Azt olvastam, hogy jövőre a helyi utazási bérlet nem minősül béren kívüli juttatásnak. Kérdésem: adhatunk-e továbbra is bérletet december hónapban, az idei évre vonatkozó szabályokkal?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdések merültek fel a munkáltató részéről a munkába járás költségtérítésével kapcsolatban, melyre szeretném kérni válaszát. 1. Köteles-e a munkáltató saját személygépkocsi-használatot, illetve a bérlet 86 százalékát téríteni a munkavállalónak, ha az állandó lakcíme ugyanott van, ahol a munkahelye, de ő időközben megváltoztatja a tartózkodási helyét, és vidékről fog bejárni, és ezt persze lenyilatkozza? 2. Háztól-házig kell most már a saját személygépkocsi-használat esetén a távolságot számolni, és nem a közigazgatási határtól a másik határig? 3.Mondhatja-e a munkáltató, hogy bérletet térít, de nem látja indokoltnak a saját személygépkocsi-használat alapján történő költségtérítést? Köszönettel: Szalánczi Dóra
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos, felsőoktatási intézménybe járó magánszemély munkaviszonyt létesít. A hallgatói jogviszonyára tekintettel a helyi utazási bérletet kedvezményesen vásárolja meg (diákbérlet). A munkáltató részéről a kedvezményes bérlet adható-e béren kívüli juttatásként? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkáltató a munkavállalónak a munkába járási kormányrendelet szerinti bérleteket számla ellenében beszerzi, de csak a 86 százalék részt szeretné költségként viselni, mert a 14 százalékot a bérből levonja, akkor ezt hogyan kell helyesen könyvelnie? A bérletek beszerzését 100 százalékban könyveli a személyi jellegű kifizetések közé, majd a megtérített 14 százalék részt egyéb bevételekre teszi? Több helyen is olvasható, hogy a 14 százalék részt áfásan kellene kiszámlázni a dolgozóknak. Ezt hogy lehet a áfatörvényből levezetni? Melyik a helyes: számlázni kell vagy elég térítésként egyéb bevételre tenni? Köszönöm.
Gyed mellett munkát vállaló alkalmazottként dolgozó kismama kedvezményesen vásárolhat utazási bérletet helyi relációban. Az a kérdés, hogy a vállalkozás milyen feltételek mellett tudja részére megtéríteni a kedvezményes bérlet árát, valamint hogy ez a vállalkozásban elszámolható-e költségként járulékmentesen?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként helyi utazási bérletet ad. Felmerült a kérdés, hogy éves bérlet vásárlásával egyszerűsödhet az adminisztráció. Ebben az esetben a mellékelt linkben szereplő bérlet is adható? A kedvezményes adózás a kombinált bérletre is vonatkozik? Mi a teendő ha év közben kilép a munkavállaló? http://www.bkk.hu/kedv-eves-budapest-es-mol-bubi-berlet/ Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk alkalmazottja hónap elején megkapta a cég által megtérített helyközi buszbérletét. A 4. napon elment betegállományba és az egész hónapot ott töltötte. Az lenne a kérdésem, hogy a következő hónapban valamilyen formán betudható-e a bérlet fennmaradó részének ára? Akár kiszámlázással, akár csak a következő havi bérlet részarányos megtérítésével? Tisztelettel: Kiss Géza
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a dolgozók utazási bérletét teljes mértékben megtéríti. A bérletről a cég nevére szóló számla kerül kiállításra. A kérdésem, hogy ebben az esetben az áfát levonhatja-e a cég? A bérletet a 55. számlaosztályban kell felkönyvelni? Válaszát előre is köszönöm.
Meglehetősen ellentmondásosak a munkába járás miatti költségek viselésére vonatkozó előírások. Ha például valaki Budapesten, a XI. kerület kamaraerdei határszélén lakik, és a fővárosban dolgozik, nem jogosult utazási költségtérítésre. Ha viszont valaki ugyanahhoz a céghez az utca másik oldaláról, a Budaörshöz tartozó részről jár be, neki már jár ilyen juttatás. És ez fordítva is igaz, ha a budaörsi Budaörsön dolgozik, nem jogosult költségtérítésre, miközben a kamaraerdei igen, ha budaörsi cég alkalmazza. Összefoglaltuk, kinek jár, és kinek nem munkába járási költségtérítés.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték