69 találat a(z) utalás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Először az lenne a kérdésem, hogy egyes adókötelezettségekre vonatkozó ellenőrzés keretén belül az ellenőrzés megkezdéséig van-e lehetőség önellenőrzésre. A probléma, hogy 2015-ben néhány készpénzes számla utalásos számlaként (szállító) lett kezelve és ez záráskor nem derült ki. A következő évre vonatkozóan kaptuk a fent említett ellenőrzéstípust. Megoldásnak ezeket a számlákat 2016 év elején pénztárból kiegyenlítettük. Kérdésem, hogy ez vethet-e fel valamilyen adóbírságot, hogy a kiegyenlítés csak 2016 januárjában lett kiegyenlítve. Ebben az esetben figyelembe kell venni-e a 1 500 000 forintos gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályt? Ha csak emiatt esetleg ezt a szabályt megszegjük mivel lehet számolni. Egyébként ez a szabály maximálisan be van tartva. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kérdés

Külföldi tulajdonú, Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatnál az ügyvezető nem kap munkabért, nincs munkaviszonyban. A külföldi vállalattól Magyarországon kiküldetésben végzi az ügyvezetői teendőket. A könyvvizsgáló javaslatára – mivel 183 napot meghaladja Magyarországon a munkavégzés ideje – a NAV felé az szja-t átutalta a cég. Kérdésünk az lenne, hogy az elutalt szja-nak – egyéb meghatározott juttatásként – adóvonzata keletkezik-e Magyarországon? További (Önök által kért) információ: Az ügyvezető Angliából jött Magyarországra kiküldetésbe. Az ügyvezető indiai állampolgárságú. A létérdek központja Magyarországon van, itt dolgozik, 183. napot meghaladóan Magyarországon tartózkodik. Angliából Magyarországra költözésének költségeit a vállalat kifizette, ezt adómentesen megteheti-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. szolgáltatási szerződést kötött a legnagyobb közép-európai, átutalással foglalkozó intézménnyel. Az intézmény rendelkezik MNB engedéllyel. A szolgáltatás külföldi pénzváltásra, átutalásokra vonatkozik. Jobb devizaárfolyamokat, jelentős megtakarításokat kínálnak. A folyamat a következő: a magyarországi kft. megbízást ad a pénzváltónak 18 000 PLN átutalására a kft. külföldi szállítója részére. A pénzváltó megadja a PLN-nek megfelelő forint összeget a saját árfolyama alapján, melyet a kft. előre utal a pénzváltó intézménynek. Ezek után a pénzváltó átutalja a kft. külföldi szállítójával szembeni 18 000 PLN kötelezettségét. A kft. bankszámláján csak a forint összeg, illetve a pénzváltó intézmény neve, bankszámlaszáma fog szerepelni, nem pedig a külföldi szállító adatai a hivatkozott szállítói számlaszámmal. Jogszerű-e és számviteli szempontból könyvelhető-e szállítói kötelezettség kiegyenlítéseként a pénzváltónak küldött összeg. Ha igen, akkor milyen bizonylattal kell alátámasztani a tételt (váltási szerződés, stb.) Elszámolható-e a pénzváltónak utalt forintösszeg és a kft. MNB árfolyamon könyvelt szállítói kötelezettsége közötti különbözet árfolyam-differenciának? Kell-e igazolnia a pénzváltónak azt, hogy ő tényleg elutalta-e a deviza kötelezettséget? Köszönettel.

Kérdés

Tudomásom szerint, 2017-ben a bölcsődei, óvodai ellátási díjat cafetéria keretében a dolgozónak ki lehet fizetni adómentesen, összeghatártól függetlenül. Szeretném megkérdezni, hogy ez tagra is vonatkozik-e? Alkalmazott nincs a cégben, az ügyvezetőnek ez a főállása, tagi jogviszonyban. A bölcsődei ellátás magán bölcsődében lenne, és havi 170 ezer forint körüli összegről van szó. Azt szeretném tudni, hogy ez biztosan kifizethető-e a cég részéről, és ezt költségként lehet-e érvényesíteni a cégben? Valamint, hogy a kifizetés hogyan történik, a magánszemélynek kell kifizetni, vagy pedig az bölcsődének közvetlenül is lehet utalni? válaszát előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Következő kérdésemre kérném szíves válaszát. 2017-től munkavállalóinknak nem utalványt, hanem a 100 ezer forintos készpénzkifizetést adunk, mint béren kívüli juttatást. Kérdésem az lenne, hogy ez az összeg utalható-e a dolgozó bankszámlájára a bérével együtt, vagy mindenképpen készpénzben kell kifizetnünk? Köszönöm szíves válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Nem teljesen világos számomra az szja-törvény 71. paragrafus (1) bekezdés a) pontja. Az itt említett juttatás kifizetése a kérdéses. Milyen módon fizethető ki a munkavállalónak? Átutalással lehetséges vagy csak készpénz formájában? Ha utalható, utalhatom bérfizetéskor a bérrel együtt, béren kívüli juttatás jogcímen számfejtve? Köszönöm válaszát!

Cikk

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, más pénznemben csak a külföldi munkavégzés idejére vagy abban az esetben lehet, ha jogszabály így rendelkezik. Mi történik, ha a törvény ezen eltérést nem engedő rendelkezése ellenére a felek mégis úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló például euróban kapja a bérét? Miért kivételes az ügyvezető esete?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Futárszolgálat alvállalkozója az elvégzett munka díjazásaként kilométerelszámolás alapján állítja ki a számláját minden hónap elején a fővállalkozó felé. Az alvállalkozó a mindennapi utánvétösszegekkel másnap számol el a fővállalkozó felé, banki befizetéssel. Előfordul, hogy az elszámolás hiányt mutat. Az lenne a kérdésem, hogy a vállalkozó számlájából (kvázi munkadíj) jogosan levonható-e az utánvéthiány összege olyan formában, hogy a fővállalkozó kevesebbet utal el az alvállalkozó által kiállított számla végösszegéből minden előzetes értesítés nélkül? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy tag alkalmazotti jogviszonyban van bejelentve, akkor részére adhat a cég adómentesen lakáscélú támogatást? Ha igen, akkor a törlesztőrészletet a dolgozónak vagy közvetlenül a banknak kell átutalni?

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! Megkaptam válaszát, de nem kimondottan erre vonatkozott a kérdésem. Azzal tisztában vagyok, hogy az szja-törvény szerint mi számít adómentes lakásszerzési támogatásnak. Azt viszont nem értem, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy "bank közreműködésével" kell a juttatást nyújtanom. Hiszen a dolgozó banktól vesz fel hitelt, s a cég is bankból utal. Ráadásul az OTP-ben van a dolgozó hitelkérelme – s emiatt ott lesz a bankszámlája is, amelyet a hiteltörlesztése miatt kell nyitnia –, s a cég bankszámlája is ott van. Ezért az OTP-ben kérdeztem meg, hogy hová utaljak. Mindenki azt mondta, hogy "nincs rálátása". Végül az egyik OTP-ügyintéző megérdezett valakit (aki "ilyenekkel foglalkozik"), s azt mondta, hogy módosítsuk az adásvételi szerződést, mely szerint a cég utal a dolgozónak egy bizonyos összeget. S ez alapján utalhatom az eladó bankszámlájára a támogatás összegét. Pontosítom: a cég nem hitelátvállalást akar utalni, hanem egyszeri támogatást a vásárláshoz. Ezenkívül az a kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelezettségem van a NAV felé, illetve máshová be kell-e jelenteni a támogatást? Tisztelettel várom további válaszát. Üdvözlettel: Boskó Lászlóné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személyes közreműködés nélkül

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Fordított adózás, trafóház építése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa értékhatára és sorozatértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink