2016. 09. 01-jén a távolléti díj megállapítására vonatkozó kérdés-válasz jelent meg. A leírtak egyértelműek. De hogyan kell megállapítani annak a dolgozónak a szabadságára jutó távolléti díjat, aki a szabadságát megelőző hónapokban magas jutalékkal (teljesítménybérrel) díjazott munkakört töltött be, de a szabadsággal érintett hónapban már a munkaszerződés módosításában is rögzítetten csak "sima" alapbéres dolgozó volt, más munkakörben, lényegesen kisebb havi bérért?
Arra szeretném a válaszukat kérni, hogy a távolléti díjba beleszámít-e a 13. havi bér és a teljesítménybérnek tekinthető bónuszkifizetés, gépkocsivezetési pótlék (kilométer alapján jár) 2013., 2014., 2015., 2016. években? dr. Szabóné Berta Mária
Több tucatnyi olyan szituáció szerepel a munka törvénykönyvében és más jogszabályokban, amikor a munkáltató távolléti díjat köteles fizetni a munkavállalónak. Ismertetjük ezeket, továbbá azt is, hogy milyen elemekből tevődik össze a távolléti díj.
Elegendő-e, ha pótlékokkal, különféle juttatásokkal együtt éri el a munkavállaló jövedelme az elvárt minimálbért, milyen szabályok érvényesek a teljesítménybérezésre, és mikor nem lehet garantált bérminimumot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Van egy tiszta teljesítménybérrel foglalkoztatott munkavállaló, aki 4 órás foglalkoztatott. Azonban 4 órában nem éri el a 100 százalékos teljesítményt (nagyon lassan dolgozik), viszont marad a munkahelyén még plusz 2 órát.Érdeklődni szeretnék, hogy abban a plusz 2 órában elkészített árura meg kell-e fizetni a teljesítménybérét és a túlórapótlékát is? Köszönettel.
Alapbér, időbér, teljesítménybér, minimálbér, prémium, jutalom, fizetési nap: összegeztük, mi mindent kell tudni és betartani a bérezéssel kapcsolatban.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk néhány munkavállalót behívás alapján szeretne foglalkoztatni kizárólag teljesítménybérezés alapján. A besorolási alapbérük 88 500 forint lesz. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem: 1. A munkavállalók napi munkaideje 6 óra lesz. Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló nem dolgozza le a napi munkaidejét, mivel nem hívjuk be annyi alkalommal? Ha jól tudom, ilyenkor csak a ledolgozott időre jár munkabér. 2. Ilyen esetben a munkavállaló távolléti díjának megállapítása hogyan történik? Mivel nekik a teljes bérük teljesítménybér lesz, ezért az alapbére alapján megállapított napi távolléti díjat meg fogja növelni a teljesítménybér alapján számított növelő? 3. Mi a helyzet azon munkavállalók táppénzének megállapításával, akik jelenleg is a cégnél dolgoznak, és a már meglévő munkaszerződésük mellé kötünk még egy behívásos munkaszerződést? Ha jól gondolom, akkor jogviszonyonként kell majd elbírálnunk az esetleges táppénz igényüket. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Két munkaügyi kérdésben kérném a segítségüket: 1. Egy cégnél teljesítménybérrel kombinált elszámolást alkalmaznak. Nem az egyén teljesítményét mérik, hanem üzemenként összevontan. Mivel csak a hónap végén derül ki a csapat tényleges teljesítése, a hónap közben kilépő dolgozóknál az a gyakorlat, hogy aláíratnak a munkavállalóval egy papírt, miszerint a bér kifizetése/igazolások kiadása – az Mt-ben foglalt határidőtől függetlenül - a normál menetben szokásos, tárgyhót követő 10. nap. A kérdésem csak annyi lenne: valóban jogszerűen megállapodhat a munkáltató a dolgozóval erről? 2.A hó végi fizetési jegyzékek kiosztásra kerülnek, de az átvétel igazolása nem a jegyzék egy második példányán, a dolgozó által történik, hanem a csoportvezető ír alá egy adatok nélküli, csak a munkavállalók nevét tartalmazó listát. Helyes ez az eljárás? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy autóipari cégnél egy műszakban több raktáros is dolgozik. Kiderült, hogy a kiszállításkor a munkavállalók valamelyike hibázott, és a megrendelő nem a megrendelt terméket kapta meg. A nem megfelelő termék beazonosítása a termékszám alapján azonnal megtörtént, de hogy melyik munkavállaló hibázott, azt csak a terméken feltüntetett egyéb adatok alapján lehet kideríteni. Ennek folyamata több hét is lehet, mivel a szükséges adatokat a megrendelőtől kell megkérni. A hiba nem azonnal, hanem hó végén, hetekkel később derül ki. A munkáltatónak kötbért kell fizetnie, ezért a munkavállalóval szemben kártérítési követelést szeretne érvényesíteni. A kártérítést csak a teljesítménybéréből szeretné levonni, az alapbérét, illetve az egyéb pótlékait nem érintené. Mennyi ideje van a munkáltatónak, hogy bármiféle kártérítési követeléssel éljen a munkavállalóval szemben, mikor évül ez el? Ha nem egyértelmű, ki volt a felelős, nem derül ki, egyetemlegesen élhet-e kártérítési követelésével a munkáltató az abban a műszakban dolgozó összes érintett alkalmazottal szemben? Mekkora mértékű lehet a kártérítés maximális összege? Mennyi idő alatt vonható le a béréből?
Tisztelt Cím! A kérdésem a következő: teljesítménybért alkalmazunk az egyik munkaterületen. A teljesítmény és ledolgozott órák 6 havi átlagát számoljuk távolléti díjnak. A múlt hónapban volt egy szombati túlóra. A távolléti díj számításhoz hozzávesszük a túlórák számát és a teljesített bért. Kérdésem az lenne, hogy az 50 százalékos pótlékot is bele kell-e számolni távolléti díjba? Köszönettel.
55 év feletti munkavállaló adott hónap 1-jétől 15-éig 8 órában, majd 16-ától 31-éig 7 órában dolgozik, teljesítménybéres elszámolással. A hónap első felében 61 000 forint a bruttó bére, a második felében 53 000 forint. A szociális hozzájárulási adókedvezményt miként vehetem igénybe?
Kedves Szakértő! Kiköthető-e a munkaszerződésben az, hogy a dolgozó teljesítményétől függ a cafetéria hozzájárulás mértéke, azaz a fix fizetés mellett fizethető-e a "jutalék" cafetériaként? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Hivatkoznék a munka törvénykönyve 138. § 6) bekezdésére. Jól értelmezzem, hogy ha a munkavállaló nem hozza a megfelelő teljesítményt, jogszerű a havi bér csökkentése akár az alapbér felére? Természetesen objektív mérésekre és számításokra alapozva. Köszönöm.
A vállalkozók álma, hogy minden munkavállalót 100 százalék teljesítménybérben fizessenek, legyen az gépkocsivezető vagy értékesítő, gyári munkás vagy irodai recepciós. Bizonyos esetekben megengedik a szabályok a teljes mértékben a teljesítményen alapuló bérezést, más esetekben (például az AETR alá tartozó gépkocsivezetőknél) a törvény kifejezetten tiltja, amúgy pedig alkalmazására csak szigorú szabályok között kerülhet sor – írja a HR Portál.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték