141 találat a(z) teljesítés cimkére
Számvitel Kérdés
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy könyvvizsgáló által számlázott rendszeres havi díjról szóló számlához szükséges-e teljesítési igazolás, amennyiben az ügyvezető leigazolja a számlát, hogy kifizethető? Köszönettel a választ
Ping-pong a bírósági határozatokban – döntött a Kúria Cikk
Több bíróságot, némelyiket többször is megjárt az az uniós mezőgazdasági támogatás teljesítésével kapcsolatos ügy, amelyben a minap döntött a Kúria.
Díjbekérő, előlegszámla, számla Kérdés
Tisztelt Szakértő Asszony/Úr! Kérdésünk a bérleti díjak előre számlázásával kapcsolatos. Többnyire szerződéssel alátámasztott szolgáltatásról van szó (ezen kívül van megrendelésen, feljegyzésen alapuló bérlés is), melyben rögzítésre kerül, hogy előre kell rendezni a bérleti díjat, a tényleges teljesítést, bérlést megelőzően, meghatározva a fizetési határidőt, mely természetesen korábbi, az igénybe vett teljesítésnél. Kérdésünk: ha a szerződésben rögzítve van minden feltétel, kikötés, előre fizetés ténye: kiállítható esetleg "csak" számla, mely alapján átutalja a partner előre az összeget, vagy mindenképpen úgy szabályos, hogy kiállítunk egy számlát az előlegről (előlegszámla), majd egy számlát a bérlés, teljesítés után (végszámla)? Szabályosan milyen dátumokkal kell kiállítani a számlákat? Díjbekérő alkalmazása is kötelező ilyen esetben? Nagyon köszönjük fáradozásukat, és várjuk szíves válaszukat! Üdvözlettel pénzügy
Késve beérkezett közösségi számlák áfabevallása Kérdés
Cégünknél havonta nagy mennyiségű (több száz) közösségi termékbeszerzésből származó számla kerül könyvelésre. Elég nagy a száma azoknak a számláknak is, amelyek már az áfabevallás határideje után, sokszor 2-3 hónappal érkeznek meg, illetve év végén, a nyitott tételek egyeztetésekor derül ki, hogy nem kaptuk meg, így hónapokkal később kerül rögzítésre. Ezen számlákra vonatkozva utólag az eredeti teljesítés dátumára adunk be önellenőrzéseket. A NAV bevallások utólagos vizsgálatát indította meg, amely időponttól kezdve nem lehet beadni önellenőrzést a vizsgált időszakra. Mi azonnal jeleztük, hogy van jó néhány számla, amelyekkel kapcsolatban még szerettünk volna önellenőrzést beadni, mivel késve érkeztek. Ezen számlákat be is nyújtottuk a NAV-nak. Ezek után jegyzőkönyvben megállapították, hogy helytelenül jártunk el, mert az áfatörvény 61. § (1) bekezdése alapján közösségen belüli beszerzés esetén az adót a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani. Ezért hibásak az eredeti bevallások és 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatnak.(Bevallásonként?) Szeretném megkérdezni Önöket, hogy mi lett volna részünkről a helyes megoldás? Hogyan kellett volna megállapítani és bevallani a fizetendő közösségi áfát a teljesítést követő hónap 15-éig, ha nincs számlánk? Miért hibás az eredeti bevallásom (és büntetnek meg ezért), hiszen az abban a pillanatban nálam lévő számlák mindegyikét szerepeltettem benne? Köszönettel: Kiss Györgyi
Képviselői jutalék számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről. Információkat gyűjt a vevők termékekkel kapcsolatos igényeiről, tapasztalatairól, közreműködik az értékesítés folyamatában. A Képviselő a Megbízó által, harmadik országbeli vevők részére értékesített és kiszállított termékek ára után kap 2 százalék jutalékot. Az elszámolás havonta történik. Abban kérem a tisztelt Szakértő segítségét, hogy a belföldi áfaalany képviselő társaság milyen áfakulccsal állítja ki számláját a szintén belföldi áfaalany megbízó társaságnak, a megbízó harmadik országbeli értékesítései alapján? Mikor tekinthető teljesítettnek a szolgáltatás? Milyen bizonylatokkal támasztható alá az elszámolás? Megfelelő-e, ha az értékesítésről kiállított számlák, illetve a hozzájuk kapcsolódó fuvarokmányok alapján készül az elszámolás? Előre is köszönöm a segítséget.
Bíróság által megítélt összeg könyvelése, adóvonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elszámolni a cég könyveiben azt a számlát, amelynek a teljesítését nem fogadta el, de a választott bíróság annak megfizetésére kötelezte? Visszaigényelhető-e a számla áfatartalma? Esetleg a számla bruttó összege nem vállalkozási célú költség, így társaságiadóalap-növelő tétel? Kérem, írja meg a cég a számlát a könyveiben szerepeltetheti-e, milyen adókötelezettségekkel járhat? Köszönettel: Szekeres Zsolt
Teljesítés az áfában és a számvitelben Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cégünk többféle tevékenységet végez, többek között szaktanácsadással is foglalkozunk. A szaktanácsadási szerződések május 1-jétől december 31-éig szólnak. A számlákat júniusban és júliusban állítottuk ki, melyen az áfa teljesítési ideje a számla kiállításával esik egybe, mivel a szerződés vége későbbi időpont. Ugyanakkor jól gondolom-e, hogy a számvitelben a december 31-ei időpont lesz, amit könyvelni kell teljesítésként? Más tevékenységünkkel kapcsolatban vannak szerződések, amelyek 2015. augusztus 1-jétől, 2016. július 31-éig szólnak, ebben az esetben kétszer bocsátunk ki számlát, januárban és júniusban. Itt milyen időpontra kell figyelni? Van azonban olyan éves szerződésünk is, amikor havonta bocsátjuk ki a számlát, illetve negyedévente. Ekkor a számlázás mindig a tárgyidőt követően van kiállítva. Vagyis a június hónap július elején és júliusi fizetési határidővel. Itt az áfa a fizetési határidővel megegyező, de a számvitelben, ha jól gondolom, az adott hónap. Ezért az időpontok eltérőek lesznek. Amennyiben a szerződés határozatlan határidejű, hogyan kell eljárni, mind az áfában, mind pedig a számvitelben? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: MMagdi
Számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tárgyhavi teljesítésnél a számla kiállítása csak a következő hónapban esedékes. Abban az esetben a teljesítés dátuma meg kell-e egyezzen a fizetési határidővel? Válaszukat előre is köszönöm
30 napos halasztás az evában Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen kedves számszakilag levezetni, hogy az alábbi esetben konkrétan mely napra (hányadikára) esik a bevétel megszerzése egy eva hatálya alá eső társaságnál? A számla kelte június 1., a fizetési határidő és a teljesítés is július 16, azonban a számlát július végéig nem fizetik ki. Tisztelettel várom válaszát
Időszakos elszámolás teljesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Cégünk fuvarozást végez: megbízónk esténként közli a másnapi fuvarokat (van amikor van, van, amikor nincs ) és következő hónap elején kiállítunk 1 db számlát a havi összes fuvarról. Eddig teljesítésnek a hónap utolsó napját írtuk be és fizetési határidőnek a teljesítéstől számított 60. napot. Most visszaküldték nekünk a számlát, hogy írjuk át a teljesítést: májusi számlák esetében július 30-ára, a fizetési határidőre. Van a számlán a számla kiállítás dátuma, teljesítés és fizetési határidő: értelmetlennek látjuk a májusi számlák esetében a júliusi teljesítést, főleg hogy a fizetési határidő is szerepel. Mit jelent ilyenkor a teljesítés? Valamint kérdezem, hogy ez a szabály alkalmazható, vagy kötelező? Ugyanis a másik cég, akinek szintén így számlázunk, nem lépett fel ilyen igénnyel. Köszönöm előre is válaszát
Meghiúsult a teljesítés, kell-e számlát helyesbíteni? Cikk
A teljesítés meghiúsulásával kapcsolatos forgalmi adózási kérdésekről egy magyar vonatkozású ügyben már 2014-ben döntött az Európai Bíróság. Bár az Almos ügyben hozott ítélet (C-337/13.) már idestova két éves, mégis folyamatosan merülnek fel azzal kapcsolatos értelmezési kérdések.
Kifizette, mégsem kérte, mi a helyzet az áfával? Cikk
Régóta kérdése a közösségi áfa rendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfa-kötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France-ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfa-kötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Folyamatos szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Vállalkozásunk folyamatos szolgáltatásokat (telefonhang-szolgáltatásokat) számláz tovább az elszámolási időszakot követően, és még ugyanezen a számlán előfizetési díjat is számláz, ennek az elszámolási időszaka az a hónap, amelyben a számla kiállításra kerül. A kérdésem a dátumokra vonatkozna. A számla teljesítés ideje és a keltezés dátuma egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakban számláz? Vagy a számla teljesítési ideje és a számla fizetési határideje egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakot követően számláz? A szerződések csak annyit foglalnak magukban, hogy az elszámolás havonta történik. Az áfát tekintve adóhiány nem keletkezik, mert ugyanarra a hónapra kerül bevallásra. Milyen dátumok szerepelnek helyesen a számlán, ha utólag kerülne kiszámlázásra (áfa önellenőrzést eredményez) egy folyamatos szolgáltatás esetében, ha a számla a fentiek szerint „2” elszámolási időszakot tartalmaz? Válaszát előre is köszönöm
Számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelőiroda az ügyfelek adott havi anyagát (például júniusi anyag) a következő hónapban (július) dolgozza fel, és számlázza ki (például a kiállítás kelte: július 1., a teljesítési és fizetési határidő: július 15). Az áfatörvény 58/A §-a az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakhoz köti, hogy milyen módon kell kiállítani a számlát. Esetünkben melyik az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak: a június (amit feldolgozunk) vagy a július (amikor feldolgozzuk)? Meg van-e ez valahol határozva? Ha igen, hol? Válaszukat előre is köszönöm.
Negyedéves elszámolási időszak esetén a teljesítési dátum Kérdés
Hogyan kell a számla kiállítása szempontjából értelmezni az áfatörvény 58. § 2. és 3. bekezdéseiben lévő "időarányos részteljesítést"; netán külön-külön számlákat kell kiállítani havonta?