242 találat a(z) tartozás cimkére

Kérdés

– Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után vagy sem? - Felmerül még az a kérdés is, hogy hogyan módosul a fenti elszámolás akkor, ha az eredeti, meg nem fizetett összeg több százezer forintos nagyságrendű volt, melyet először nem fizetett ki a vevő, értékvesztés került elszámolásra, majd mégis fizetett, de nem a teljes összeget és a maradék meghaladja a 100 eFt-ot, s erre való hivatkozással indult a a vh. eljárás és érkezik tetszőleges összeg, melynek banki hivatkozása „perköltség” vagy „költségek”. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hitelező bank eladja egy társasággal szembeni kölcsön követelését jelképes összegért. Az adós cég továbbra is az eredeti tartozást kell hogy nyilvántartsa a könyveiben (deviza évenkénti átértékelését is végrehajtva)? Miközben a követelés megvásárlója beszerzési értéken veszi állományba a követelést? Év végi egyeztetésnél ez nem probléma? Köszönettel Papp Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott céget kényszertörölte a cégbíróság 2018. december 18-án. A kényszertörlés időszaka alatt semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A cégnek van még tartozása, amelynek egy részét a NAV elévülés miatt törölt. A maradék tartozást, ha elengedjük, akkor egyéb bevétel lesz és ezután társasági adót kell fizetni? Úgy tudom, hogy ebben az esetben a cég már nem alanya a társasági adónak. Ebben az esetben az ügyfél megnyerte az adót? Be lehet adni úgy a beszámolót, hogy van benne tartozás? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kérdés

Tisztelt szakértők! Katás főállású adózású egyéni vállalkozót december 31-ei 100 ezer forint feletti tartozása miatt kizárja a NAV. Erről a határozatot január 28-án küldték meg, és jogerőre február 14-én emelkedett. A tartozás a jogerőre emelkedésig sem lett kiegyenlítve. Kérdésem: a kizárásról még kap az egyéni vállalkozó külön határozatot? És ebben az esetben melyik nappal kerül ki a kata adózás alól? December 31. vagy február 28.? És ilyenkor mi a további teendő? T101E nyomtatványt kell beküldeni? És jól gondolom, hogy 30 nap van arra, hogy ha február 28-a kizárás napja, elkészíteni a 19KATA bevallást, IPA záró bevallást? A vállalkozó szeretné folytatni a vállalkozási tevékenységét. Be kell saját magát jelentenie a T1041-es nyomtatványon mint főállású egyéni vállalkozót? Vagy ezt nem szükséges megtenni, mert csak az adózási formája változik meg? Illetve felmerült az a lehetőség is, hogy 03. 01-jétől szünetelteti a vállalkozását, ezt a T101E nyomtatványon tudjuk jelezni, valamint a webes ügysegéden? Előre is köszönöm szépen a válaszokat!

Cikk

A vállalkozások tapasztalatai alapján tavaly mérséklődött a lánctartozásban érintettek aránya, leginkább a közepes méretű cégeket és az építőipart sújtotta a probléma – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közleményéből.

Cikk

A lakosság javuló jövedelmi helyzetét is tükrözi, hogy tavaly a cégek és a magánszemélyek együttesen 15 százalékkal kevesebb fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek az egy évvel korábbinál, együttesen 480 170-et – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az MTI-vel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" cég, aki az egyik partnere, "B" cég fizetési nehézsége miatt átvállalta a "B" cég egyik szállítói tartozásának pénzügyi rendezését, amit átutalással rendezett is. Az "A" cégnek van egyéb tartozása "B" cég felé, így annak összevezetésével (pénzmozgás nélkül) kompenzálják a kifizetett átvállalt kötelezettséget (harmadik fél) és az "A" cég "B" cég felé fennálló tartozását. Az átvállalt és kifizetett szállítói kötelezettség és a "A"-"B" cég közötti kontírozásban kérném a segítségét. "A és B" cég esetében is. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A kivatörvény 19. § (4) bekezdéseben mit jelent a "végrehajtható adó- és vámtartozás"? Cégünknek (1millió forintot meghaladó) tartozása és túlfizetései is van, teljes egyenlege túlfizetést mutat. Jogszerűtlen így a kiva-bejelentés? Köszönettel NH

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó cég vagyunk. Az általunk kiállított számlákon az alábbi szöveget kívánjuk feltüntetni. "A fizetési határidő be nem tartása esetén a 2016. évi IX. törvény értelmében a 40 euró behajtási költségátalányra igényt tartunk!" Ez így megfelelő? Megtehetem, hogy csak azoknak a számláin tüntetem ezt fel, akik a korábbi tapasztalataink alapján késve fizetnek? Levél, e-mail formájában felszólíthatom az adóst? Mi a teendő, ha ennek ellenére sem fizeti ki a 40 eurót vagy az annak megfelelő forintösszeget? Várom válaszát!

Kérdés

Érdeklődöm arról, hogy mennyibe kerülne cégünknek egy immár két hónapja tartozó adósunk elleni felszámolási eljárás megindítása, mert a fizetési határidő október közepén lejárt, és másoktól is úgy hallottuk, hogy az adósunk nem tud fizetni és szeretnénk a felszámolási eljárást megindítani 9 900 000 forint tőketartozás kapcsán fizetésképtelenség miatt. Mennyi lenne ennek a Felszámoló bírósághoz benyújtandó kérelem esetén az állami illetékfizetési kötelezettségünk?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunknál egy határozott szerződésű dolgozó felmondott úgy, hogy a felmondási idejét nem töltötte le. A Mt. 84. §-a alapján cégünk egy havi távolléti díjat állapított meg a jogellenes felmondás miatt, melyet közöltünk a dolgozóval, valamint ráírtunk a leszámoló papírjára, valamint aláírásával elismert. Jelenlegi cégének jogásza viszont egy állásfoglalás alapján azt állítja, hogy csak abban az esetben tudták volna letiltásként foganatosítani az összeget, ha a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújtottunk volna be a bírósághoz. Kérdésem a következő: Valóban csak bíróságon keresztül lehetett volna érvényesíteni követelésünket, függetlenül attól, hogy a volt dolgozó elismerte tartozását? Van-e valamilyen lehetőségünk a tartozás megfizettetésére? Válaszát köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem felszámolással kapcsolatos. Az „A” Kft.-t a bíróság felszámolta. A követelései között szerepelt a ”B” Kft. tartozása, amelyről a bíróság úgy rendelkezett, hogy a tartozás összegét a „B” Kft. fizesse meg az „A” Kft. két magánszemély tagja részére, 50-50 százalékban. A kifizetés során keletkezik-e szja- vagy járulékkötelezettsége a „B” Kft.-nek, tekintettel arra, hogy magánszemélyek részére történik a kifizetés, vagy nyilatkoztatni kell a két magánszemélyt? Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel és köszönettel: könyvelő

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott szakmai útja

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Osztalék, tagi kölcsön

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Osztalékkivétel eruróban

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink