44 találat a(z) tőkekivonás cimkére
Ázsiós tőkeemelés apportból és az apport értékesítése
Kérdés
Az ázsiós tőkeemelés magánszemély (új) tagtól kft. részére történne, ingatlanapport formájában, tehát a tőkeemelés üzletrészvásárlással együtt történne (új magánszemély tag kerül be). Az ingatlanapportot a vállalkozás értékesíteni fogja, ezért tőkeleszállítást szeretne ezzel egyidőben megvalósítani a cég. Az ingatlanapport kapcsán merül-e fel az áfán felül adófizetési kötelezettsége a cégnek? A tőkekivonás miként történhet meg (a régi és az új tagokat hogyan érinti)? (Úgy tudom, hogy a saját tőke részeit arányosan csökkentve lehet csak kivonni, de ez esetben a régi tagok kapcsán nem jelent ez gondot?) Az üzletrészvásárlás mely része számít igazolt költségnek, ami csökkenti majd a kivont jövedelem adóköteles bevételét a tagnak, és mely részét kell biztosan leadóznia (jegyzett tőkének, tőketartaléknak van szerepe)?
Törzstőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a segítségét. Egy kft.-nek három (A, B, C) tulajdonosa volt. A saját tőkéje a következőkből tevődött össze: A Kft. törzstőkéje 9 000 000 forint. A tulajdoni részesedés a három tulajdonos között egyenlő arányban oszlott meg. A Kft.-nek tőketartaléka is volt. A tőketartalék tőkeemeléskor keletkezett. Az A tulajdonos tőkeemeléskor 3 750 000 forint tőketartalékot, a C tulajdonos tőkeemeléskor 1 800 000 forint tőketartalékot fizetett be a kft.-be, így a tőketartalék 5 550 000 forint. A Kft.-nek 13 000 000 forint eredménytartaléka volt a 2017. évi beszámolóban. Az A tulajdonos megvette B és C tulajdonos tulajdonrészét. Az A tulajdonos B tulajdonos tulajdonrészéért 3 000.000 forintot fizetett – ez tulajdonképpen a törzstőke összege, ami nevesítve lett az adásvételi szerződésben –, míg a C tulajdonosnak 6 000 000 forintot – ez a törzstőke plusz a tőketartalék, valamint az eredménytartalék összege, viszont vásárláskor csak a törzstőke lett nevesítve a másik két sajáttőkeelem nem. Most az egyedüli tag tőkeleszállítást szeretne végrehajtani tőkekivonással. Tőkeleszállítás esetén a törzstőkeleszállítás arányában a többi sajáttőkeelemet is csökkenteni kell (tőketartalék plusz eredménytartalék). A kérdésem az lenne, hogy most a tőke leszállításánál a C tulajdonostól vásárolt tulajdonrész vásárlási értékét hogyan kell megosztani a tőketartalék és az eredménytartalék között? Mivel a tőketartalékban az A tulajdonos általa betett összeg (3 750 000 forint) és a C tulajdonostól megvásárolt összeg is szerepel, hogyan kell a jövedelmet megállapítani, ami után adófizetési kötelezettség keletkezik? Ha a tőkeleszállítást 2018. évben elindítja, viszont csak 2019. évben jegyzik be a lecsökkentett törzstőkét, akkor melyik évi eredménytartalékot kell arányosan csökkenteni?
Eredménytartalék terhére emelt saját tőke kivonása végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy végelszámolás alatt álló kft. A 2016-ban kötelező jegyzett tőke-módosítást eredménytartalék terhére (2 500 ezer Ft) teljesítette. Végelszámolás zárásakor a saját tőke helyzete: -jegyzett tőke : 500 ezer Ft, eredménytartalékból emelt jegyzett tőke: 2 500 Ft, eredménytartalék: mínusz. A kérdésem, hogy ebben az esetben a) a 2,5 millió Ft-ot, amit eredménytartalékból emelt, vissza kell könyvelnem eredménytartalékra és a fennmaradó eredménytartalékkal (ami közben negatív lett) elérhető tőkét (kevesebb, mint a jegyzett tőke) összege alapján fizettetem meg az szja-t és eho-t, b) mindentől függetlenül a 2,5 millió után meg kell fizetni az szja-t és ehot és a maradék tőke kerül taggal szembeni kötelezettségre (amit további adó nem terhel). Melyik út a helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Tőkeleszállítás után a vagyoni hozzájárulások aránya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adott kft. tulajdonosa alapításkor a vagyoni hozzájárulást (10 millió forint), kb. 70 százalékban ingatlan apportálásával teljesítette a fennmaradó kb. 30 százalékot pedig pénzbeli hozzájárulásként. Tőkeleszállításról döntött az előző évek felhalmozott veszteségének rendezése céljából. Az eltelt időben a 2 db apportált ingatlanból 1 db eladásra került. Kérdésünk talán inkább jogi, mint számviteli: a tőkeleszállítás utáni új alapító okiratban hogyan kell feltüntetni az apport értékét és a pénzbeli hozzájárulás értékét? Az eredeti tőkeelemeket arányosan kell csökkenteni? Egy másik kft. kapcsán pedig olyan kérdés merült fel, hogy amennyiben van jegyzett, de be nem fizetett tőke, melyet a tulajdonos már nem kíván teljesíteni (a cég tőkeszerkezete ezen kívül is megfelel a törvényi előírásoknak), akkor ezt lehetséges-e tőkeleszállítással rendezni? Vagy szükséges a jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesítése és utána lehet tőkekivonásos tőkeleszállítást végrehajtani? Válaszukat előre is köszönjük!
Tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft.-ből, ahol a jegyzett tőke 12 millió forint, és a tagok 50-50 százalékban tulajdonosok, az egyik fél kilép, az ő része, azaz a 6 millió forint megilleti, és ez adómentes, hiszen ő is adózott jövedelemből tette be annak idején. A másik tag marad egyedül továbbra is, de nem szeretné 12 millióra kiegészíteni a jegyzett tőkét, hanem leszállítani az ő részével megegyező összegre, azaz 6 millió forintra. Ez esetben a 6 millió forint mégiscsak adóköteles, de már a terhe a maradó tagot illetve a kft.-t terheli? Ha a könyvviteli elszámolását nézem, akkor a kilépő tag 6 milliója T411-K4792. Ezzel a jegyzett tőke is 6 millióra változik. Van-e egyáltalán adófizetési kötelezettsége a bent maradó tagnak, és ha igen, azt hogyan számolom el számvitelileg? Köszönettel: Szeleczkeiné
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét le akarja szállítani 3 millióra. A kft. értékesített egy ingatlant, és ezért mivel jelentősebb nyereség keletkezett a cégben a jegyzett tőke leszállításával kivennék amit lehet. A kérdésem az lenne, hogy ez minek minősül? Tőkekivonásnak? Kell-e közbenső mérleg hozzá? A kft.-nek van pozitív eredménytartaléka mintegy 50 millió forint. A jegyzett tőke leszállításával nem kell-e az eredménytartalékot is mozgatni? Tehát nem kell osztalékként arányosan az eredményt is kivennie? Mert akkor annak az adóvonzata jelentős lenne. Várom válaszukat.
Tőkeleszállítás tőkekivonással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 50 mFt. Van visszavásárolt üzletrész 25 mFt, illetve ehhez kapcsolódó lekötött tartalék 25 mFt. Ezt a cég több mint egy éve vette meg két korábbi tulajdonostól. Így maradt kettő tulajdonos (testvérek) 12,5-12,5 mFt részvénnyel. Szeretnék a jegyzett tőkét 3 mFt-ra leszállítani. Hogyan lehetséges ez? Kérdéseim: A visszavásárolt üzletrésszel mi történik a tőkekivonáskor? Eredmény terhére ki kell vezetni egyéb ráfordításként? Pénzmozgás van ilyenkor? Ha igen, kinek? Ha összesen 47 mFt-tal csökkentik a jegyzett tőkét, és ebből 25 mFt visszavásárolt üzletrész, akkor a fennmaradó részt eredménytartalékból kell kivezetni? Ebben az esetben a tagoknak osztalékadót kell fizetni? Vagy ez adómentes? A kft.-nél nincs tőketartalék és értékelési tartalék. Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita
Kiva tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A pótbefizetés visszafizetése a kiva szerint tőkekivonásnak minősül? Köszönettel.
Tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi
Törzstőke csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. (egyszemélyes) tulajdonosa úgy határoz, hogy a 30 000 eFt jegyzett tőkét lecsökkenti 3000 eFt-ra. Előzőleg a részvényeket több tulajdonostól vásárolta össze, de a törzstőke csökkentésekor már egyedüli tulajdonosa a társaságnak. Kérdés: milyen szja-vonzata lehet a tőkekivonásnak? Milyen könyvelési tételekkel kell számolnia a társaságnak? Válaszát előre is köszönöm.
Új EU-irányelv jön! Itt a javaslat az adókikerülés elleni szabályokról
Cikk
Jelentős hatással bír a jövőben a magyarországi társaságiadó-szabályokra az Európai Unió Tanácsának a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelv szövegére vonatkozó javaslata. A dokumentumot január 28-án tett közzé az Európai Bizottság.
Kivaalap és a pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A kivaalap meghatározásánál korrekciós tényezőnek számít-e a pótbefizetés mint tőkebevonás, illetve tőkekivonás a visszafizetéskor? Könyvviteli nyilvántartása is hasonló, tőketartalék címén kell kimutatni. Ebben kérek megerősítést.
Tőkekivonáskor mikori eredménytartalékot kell csökkenteni?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2014 novemberében határozta el a tőkecsökkentést, tőkekivétel útján. A cégbíróság bejegyzése 2015. márciusában történt. Az elhatározás alátámasztására készült közbenső mérleg szerint a jegyzett tőkét 35 százalékkal csökkentettük. Tőketartalékunk nincs, az eredménytartalék 92 ezer forint volt, ezt is 35 százalékkal terveztük csökkenteni. Mivel a cégbírósági bejegyzés 2015. évben történt, a márciusi bejegyzéskor még nem volt kész az éves beszámoló. Kérdésem a következő: melyik időponti eredménytartalék-összeget kell csökkenteni: a közbenső mérleg szerintit, vagy a 2014. év végi végleges beszámoló szerintit? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
„A” társaság 1995-ben kiegészült új tulajdonossal, aki 18.900.000,- Ft értékű kárpótlási jegy apportba adásával lépett be. Az apport értékét könyvvizsgáló állapította meg, mely alatta volt az állami tulajdon vásárlási értékének. Később az új tulajdonos üzletrészét az egyik korábbi tag megvásárolta. Tehát a jegyzett tőke jelenlegi állása: 1.tag 500.000,- Ft pénzbeli betét 2.tag 500.000,- pénzbeli betét + 18.900.000,- Ft apport. A társaság időközben a kárpótlási jegyeket értékesítette. Most a társaság tőkekivonással járó tőkeleszállítást kíván végrehajtani. A saját tőke részei: Saját tőke: 19.859.544,- Ft, ebből törzstőke 19.900.000,- Ft eredménytartalék: -40.456,- Ft A társaság - taggyűlési határozat alapján - a 2. tag 7.000.000,- Ft tőke kivonásával a társaság a törzstőkéjét csökkenteni kívánja. Mivel a megmaradó 12.859.544,- Ft felette van a kötelező 3 millió forintos jegyzett tőkének, valószínűsíthető, hogy a tőke leszállításnak akadálya nincs. A tőkekivonás részben készpénz kifizetéssel, részben eszköz átadásával fog történni. Kérdés: Helyes-e, hogy a 2. tagnak adófizetési kötelezettsége nincs, mivel a tőkekivonás az eredménytartalékot nem érinti, mert a (-) eredménytartalék miatt a jegyzett tőke csak 19.859.544,- Ft értékkel vehető figyelembe? Mivel a társaságban a tulajdonos részaránya a tőkekivonás miatt megváltozik, az (-)eredménytartalék nyilvántartásában és a könyvelésben van-e a társaságnak tennivalója? Mir
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
