2833 találat a(z) törvény cimkére
1978. évi I. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
1977. évi VI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Ezért az állami vállalatokról olyan törvényt kell alkotni, amely
kifejezi, hogy az állami vállalatok feladata a társadalom anyagi alapjainak gyarapítása, a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlesztése, a társadalmi szükségletek kielégítése a nemzetgazdasági tervekkel összhangban;
kifejezi, hogy a gazdaság irányítása a központi irányítás hatékonyságának növelésével egyidejűleg nagymértékben épít a vállalati önállóságra, a nemzetgazdaság érdekeivel összhangban álló kezdeményez...
1973. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
1971. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A Magyar Népköztársaságban az állam, a társadalom és - a társadalom részét alkotó - ifjúság alapvető érdekei és céljai azonosak. Az ifjúság a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért, kész szocialista hazája és a béke védelmére.
A Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetes...
1971. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A Magyar Népköztársaságban a szövetkezetek - mint az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljára önkéntesen létrehozott szocialista közösségek - a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások különböző területein előmozdítják tagjaik anyagi jólétét és a szocialista életforma kibontakoztatását. Számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. A szövetkezetek a szocialista elvek szerint szervezik tevékenységüket, osztják fel a jövedelmet, és fo...
1967. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
A törvény a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a népgazdasági szükségletek, valamint a szövetkezeti tagok anyagi és kulturális igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében - a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) figyelembevételével - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek elősegítik a mező...
1967. évi II. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza a szocialista társadalom munkájában való részvétel rendjét, ennek keretében különösen a vállalatoknak és a dolgozóknak a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit, valamint a dolgozók közreműködését szakszervezeteik útján az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdések szabályozásában, továbbá a vállalat tevékenységének fejlesztésében és ellenőrzésében.
E törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek ös...
1959. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait,...
1952. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának...
1952. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez [Bsz. 29. § (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz.
1949. évi XX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
Magyarország: köztársaság.
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja....
1949. évi VIII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a Következő törvénycikket alkotta:
A törvényszékek mellett működő államügyészségeknél államügyészségi elnöki és alelnöki állások szerveztetnek.
Az államügyészségi elnöki és alelnöki állások betöltése személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel történik.
A jelen törvény erejénél fogva a vezető államügyészek államügyészségi elnökké, azok az államügyészek pedig, akik személyi kiválasztás alapján az 1945. évi július hó 1...
1949. évi VI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikkét alkotta:
Az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten, 1942. évi október hó 5. napján kelt magyar-svájci egyezmény kötelező erejére vonatkozólag Bernben, 1948. évi február hó 2. napján kelt Jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
A Jegyzőkönyv eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
az egyenes adók tekintetében a kettős a...
1949. évi IV. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Iparostanuló vagy kereskedőtanuló az, aki ipari, illetőleg kereskedelmi üzemhez (üzlethez) abból a célból szerződik, hogy elsajátítsa azt a készségei és azokat a szakmai ismereteket, amelyeket az illető ipari vagy kereskedelmi szakmában a kezdő segédtől (szakmunkástól) meg lehet kívánni.
Iparostanulót vagy kereskedőtanulót csak tanulószerződés vagy azt pótló szülői (gyámi, gondnoki) ...
1948. évi XLIII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A jelen törvény célja az, hogy a valóságos emberi alapjogok szolgálatában a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően a nők számára mind a közszolgálat körében, mind a többi életpályán való elhelyezkedés szempontjából a férfiakéval egyenlő jogállást biztosítson.
Bármely közszolgálati állásra - akár kinevezés, akár választás útján, akár egyéb módon kerül az betöltésre - olyan n...