2945 találat a(z) törvény cimkére

1991. évi LXXXII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja:
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót...

1991. évi LXXXI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani, azzal, hogy a kezdő évet (töredék évet) egész évként kell figyelembe venni.
(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:
a)...

1991. évi LXXIX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1991. évi LXXIV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1991. évi LXXIV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1991. évi III. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) a következők szerint módosítja.
A Ktv. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyűlés az Alap 1991. évi költségvetését 453 650 millió forint bevétellel, 455 250 millió forint kiadással, 1600 millió forint hiánnyal állapítja meg."
A Ktv. 3. §-ának (1)...

1991. évi LXX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő "1991. november 30-ig" szövegrész helyébe az "1991. december 31-ig" szövegrész lép.
E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

1991. évi LXV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

E törvény - a 42. § (2) bekezdésében, valamint a 43. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével - 1992. január 1. napján lép hatályba. A 43. § (2) bekezdése hatálybalépéséig a Ctvr. 4. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni. A törvénynek a társaságalapítással kapcsolatos rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a törvény hatálybalépését követően megkötött társasági szerződésre (alapszabályra, alapító okiratra) kell alkalmazni.
-(6)
A cégnyilvántartásba már bejegyz...

1991. évi LXVI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:
A Tv. 9. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az Igazgató Tanács ülése határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A jelenlévő tagok egyhangú határozata szükséges az Igazgató Tanács ügyrendjének elfogadásához, valamint a szakszervezeti tulajdonba tartozó, a 2. § (2) be...

1991. évi LXV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Törvény előírhatja, hogy egyes tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.
(4) Ha a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság a tevékenységet csak ennek birtokában végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha tagjai vagy alkalmazot...

1991. évi LXII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: ÜTV.) a következő 24/A-24/C. §-okkal egészül ki:
"24/A § (1) Pályázat útján kell betölteni:
a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész helyettesi és főosztályvezető ügyészi állásokat;
b) megyei (fővárosi) főügyészségeken a főügyészi és főügyészhelyettesi állásokat;
c) helyi ügyészségeken és a fővárosi kerületi ügyészségeken a vezető ügyészi állásokat,
d) a Katonai Főügyészségen a főosztályv...

1991. évi XLIX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegy...

1991. évi XLVIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az áthelyezett dolgozónak az áthelyezést megelőző munkaviszonyát - a 27/A. § (3) bekezdése kivételével - úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el."
Az Mt. az alábbi 27/A. §-sal egészül ki:
"27/A. § (1) A dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében...

1991. évi XL. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény IV. fejezetének (35-45. §-ainak) alkalmazását az új szövetkezeti törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. január 31-ig szólóan az Országgyűlés felfüggeszti.
Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a kisszövetkezetekre, amelyek vagyonukat kizárólag a tagok hozzájárulásaiból szerezték.
Az (1) bekezdés nem vonatkozik az ipari, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a takarékszövetkezetekre.
A szöve...

1991. évi XXXVI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1991. évi XXIX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Az egyesülési szabadság állampolgári jogának védelmében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A munkáltató - törvényben meghatározott kivétellel - a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíj) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni...