2945 találat a(z) törvény cimkére

1986. évi I. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás érdekében az illeték- és díjfizetési kötelezettség alapvető szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:





































































A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bíróság azt a felet (képviselőt...

1984. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Hazánkban a gazdasági tevékenység legfőbb célja a társadalmi szükségletek minél jobb kielégítése. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdasági élet résztvevői tevékenységüket a tisztességes gazdálkodás követelményeinek megfelelően folytassák. Alapvető társadalompolitikai és gazdaságpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a szélesedő piaci viszonyok mellett az eddiginél erőteljesebb fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formája ellen. Az Országgyűl...

1978. évi I. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1977. évi VI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Ezért az állami vállalatokról olyan törvényt kell alkotni, amely
kifejezi, hogy az állami vállalatok feladata a társadalom anyagi alapjainak gyarapítása, a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlesztése, a társadalmi szükségletek kielégítése a nemzetgazdasági tervekkel összhangban;
kifejezi, hogy a gazdaság irányítása a központi irányítás hatékonyságának növelésével egyidejűleg nagymértékben épít a vállalati önállóságra, a nemzetgazdaság érdekeivel összhangban álló kezdeményez...

1973. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1971. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Népköztársaságban az állam, a társadalom és - a társadalom részét alkotó - ifjúság alapvető érdekei és céljai azonosak. Az ifjúság a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért, kész szocialista hazája és a béke védelmére.
A Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetes...

1971. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A Magyar Népköztársaságban a szövetkezetek - mint az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljára önkéntesen létrehozott szocialista közösségek - a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások különböző területein előmozdítják tagjaik anyagi jólétét és a szocialista életforma kibontakoztatását. Számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. A szövetkezetek a szocialista elvek szerint szervezik tevékenységüket, osztják fel a jövedelmet, és fo...

1967. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
A törvény a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a népgazdasági szükségletek, valamint a szövetkezeti tagok anyagi és kulturális igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében - a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) figyelembevételével - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek elősegítik a mező...

1967. évi II. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza a szocialista társadalom munkájában való részvétel rendjét, ennek keretében különösen a vállalatoknak és a dolgozóknak a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit, valamint a dolgozók közreműködését szakszervezeteik útján az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdések szabályozásában, továbbá a vállalat tevékenységének fejlesztésében és ellenőrzésében.
E törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek ös...

1959. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait,...

1952. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez [Bsz. 29. § (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz.

1952. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának...

1949. évi XX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
Magyarország: köztársaság.
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja....

1949. évi VIII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a Következő törvénycikket alkotta:
A törvényszékek mellett működő államügyészségeknél államügyészségi elnöki és alelnöki állások szerveztetnek.
Az államügyészségi elnöki és alelnöki állások betöltése személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel történik.
A jelen törvény erejénél fogva a vezető államügyészek államügyészségi elnökké, azok az államügyészek pedig, akik személyi kiválasztás alapján az 1945. évi július hó 1...

1949. évi VI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikkét alkotta:
Az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten, 1942. évi október hó 5. napján kelt magyar-svájci egyezmény kötelező erejére vonatkozólag Bernben, 1948. évi február hó 2. napján kelt Jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
A Jegyzőkönyv eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
az egyenes adók tekintetében a kettős a...