347 találat a(z) társas vállalkozó cimkére
Katás egyéni vállalkozás - kft. társas jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalást a következő esettel kapcsolatban: Átvettem egy egyszemélyes kft. könyvelését, ahol az ügyvezetőre nullás 1908 bevallást adtak be, tehát járulékfizetést nem jelöltek. A könyvelő elmondása szerint azért, mert főállású katas egyéni vállalkozó és az 50 ezer forintot megfizeti. Véleményem szerint főállású társas vállalkozónak minősül és a kft-ben kell megfizetnie a járulékokat, ott biztosított. Egyéni vállalkozásban 25 ezer forint kata megfizetésére kötelezett. Kérem az Önök megerősítését!
Ügyvezetés megbízásos jogviszonyban
Kérdés
Kft. tagja társasági szerződés alapján az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Adóhatósági ellenőrzésnél felhívták a figyelmünket, hogy tag az ügyvezetést csak munkaviszony vagy tagi jogviszony alapján láthatja el. Tag személyesen nem működik közre a vállalkozásban. Valóban át kell jelenteni a megbízásos jogviszonyt társas vállalkozóra vagy munkaviszonyra?
Társas vállalkozó osztalék utáni szochofizetése
Kérdés
Az Adózónán megjelent cikk (https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Osztalek_utani_szocho_mennyi_lesz_a_maximum_DBN2PX) a következőt írja arra a kérdésre, hogy 2019-től mennyi az osztalék utáni fizetendő maximum szociális hozzájárulási adó. A maximum összegről a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) előírásából lehet következtetni. A 2019. évtől hatályos előírás nem a fizetendő összeg maximumát, hanem a jövedelem maximumát határozza meg. Ez pedig a minimálbér 24-szerese. A minimálbér pedig a szochotörvény szerint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a szochotörvény szerinti egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért. Kérdésem a következő: Aki osztalékot kap, az a társaság tagja, tulajdonosa? A szochotörvény 2. § (2) bekezdés, 34. § 10. pontja szerint: „10. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az előzőek szerint meghatározott minimálbér... Kit nevezünk társas vállalkozónak? 1.) Azon tagok, akik nem ügyvezetők, minden esetben társas vállalkozónak minősülnek? 2.) Azon tagoknál, akik ügyvezetők, a foglalkoztatás jellege határozza ezt meg (munkaviszony, megbízási vagy tagi jogviszony), vagy minden ügyvezető tulajdonos tag is társas vállalkozó?
Társas vállalkozó katás egyéni vállalkozás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítéségét. Ügyfelem főállású katás egyéni vállalkozó. A közeljövőben orvosi praxis átvétele történik, így erre a célra egyszemélyes kft.-t alapít. Az egyszemélyes kft. társasági szerződésében a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el – leírás szerepel/ne. Háziorvosként látja el teendőit és a NEAK-kal is erre köt szerződést. Kérdésem az lenne, ha itt megállapít megbízási díjként 40 ezer forint (a minimálbér 30 százaléka alatt) összeget kap, és havonta ezt számfejti, e mellett főállású egyéni vállalkozó marad, akkor ez így lehetséges lehet? Az ügyvezető lakcíme és a telephely között jelentős a távolság, a megbízási díj számfejtése mellett lehetséges, hogy saját gépkocsira térítést is fizet, útnyilvántartás alapján a tisztségviselőnek a kft.? Ha a társasági szerződésben az szerepelne, hogy munkaviszonyban látja el a tevékenységet az lehet 4 órás is és akkor az emelt összegű járulékfizetés vonatkozik rá? Köszönöm!
Társas vállalkozó egyben katás egyéni vállalkozó is
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetben kérnék szépen eligazítást: adott egy társas vállalkozó, akinek heti 40 órás munkaviszonya volt egy másik cégben, így a saját cégében mint társas vállalkozó, nem vett ki jövedelmet, és nem fizetett járulékokat sem. De január 31-ével megszüntette a munkaviszonyát a másik cégben, és február 1-jétől főállású katás egyéni vállalkozó lett. De a társas vállalkozásban továbbra sem vesz fel jövedelmet, és nem is fizet járulékokat. Kérdésem az lenne, hogyan alakul ebben az esetben a jogviszonya? Rendben van-e így, hogy a katás egyéni vállalkozásban főállású, és a társas vállalkozásban nem fizet semmit? Válaszukat előre is köszönöm!
Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jogviszonya 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2002. évben alakult társaságnál a társasági szerződésben az ügyvezető tag jogviszonya társas vállalkozó. Három éve nyugdíjas, és ellátja az ügyvezetői teendőket, fizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, jövedelme utána 10 százalék nyugdíjjárulékot. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha az idén a továbbiakban munkaviszonyosként látná el teendőit, kell-e társasági szerződést módosítani?
Társas vállalkozó járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha egy társas vállalkozó 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik más társaságnál, be lehet-e jelenteni a saját vállalkozásába 20 órás munkaviszonnyal "x" FEOR-orra, s ezáltal nulla járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ügyvezetőként, s nem számít főfoglalkozású társas vállalkozónak?
Társas vállalkozók jogviszonya és a minimumjárulék-fizetés
Kérdés
Kérdésem a következő. Aktív korú (nem nyugdíjas) társas vállalkozó a cég ügyvezetője és egyben személyesen közreműködő is. Az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. A munkaszerződés szerint az ügyvezetésen kívül a személyi közreműködésre is kiterjed a megbízatása. A munkaszerződés heti 20 órára szól. Hogyan értelmezendő ez esetben a társas vállalkozók kötelező járulékfizetése szabály? Mint említettem, nem nyugdíjas, és máshol sem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.
Társas vállalkozó jogviszonyának rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelek egy kft.-t, ahol az egyik tag tulajdonos és személyesen közreműködő is a cégben, és eddig máshol főállással rendelkező tagi jogviszonyosként volt számfejtve, mert rendelkezett főállással. Azzal a céggel szemben, ahol alkalmazták, felszámolást kezdeményeztek, a kft.-m tulajdonosát kijelentették, visszamenőlegesen, nem a felszámolást megelőző napra (2018.09.27.), hanem 2017.09.27-re. Ezt a bejelentést 2019. elején tette a felszámolóbiztos. A cégvezetőm vitatja a kijelentést, emiatt, és a ki nem fizetett bérkövetelés miatt jelenleg munkaügyi per van folyamatban. Viszont az általam könyvelt kft.-ben szeretném rendezni a jogviszonyát: Ön szerint melyik nappal jelentsem a NAV felé a saját cégében a jogviszonyának változását, 2017.09.27-étől vagy 2018.09.27-étől? Ha a bejelentést 2017.09.27-étől teszem meg, elkezdem kijavítani 2017 szeptemberétől a járulékbevallásokat, és utóbb kiderül, hogy a kijelentésénél tényleg elírás történt, és nem 2017-ben, hanem 2018-ban akarták kijelenteni, akkor megint új változásbejelentőt kell benyújtani, és az addig javított járulékbevallásokat újból önellenőrizni? Iyen kavarodás miatt a NAV nem fogja a cégemet behívni ellenőrzésre? Ilyen esetben hogyan célszerű eljárni, meg kell várni a munkaügyi per kimenetelét vagy el kell kezdeni a saját cégben a javításokat? A könyvelt kft. kivás is, így az eljárás – egyebek mellett – a kivabevallásokat is érinteni fogja. Köszönöm a válaszukat. Slága Andrea
Társas vállalkozó járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. tagja – nem ügyvezető – főállású katás, úgy döntött, hogy a katát szünetelteti, ebben az esetben meg kellene után a fizetni a társas vállalkozásban a járulékokat? Köszönöm: Szilvia
Nők40 – 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság beltagja, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, 2019 júniusában nyugdíjba mehet. Azzal tisztában vagyok, hogy ki kell jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon az érintettet, csak azzal nem, hogy milyen dátummal. A nyugdíjba vonulást megelőző nappal? Valamint a beltag marad továbbra is a társaságnál ügyvezető és maradhat "munkaviszonyban"? Nem fog társas vállalkozónak minősülni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Táppénzalap összegének megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg több munkaviszonyom van, mindhárom gazdasági társaságban, ahol munkaviszonyban vagyok, tulajdonos is vagyok. Az utóbbi két évben a munkaviszonyból származó jövedelmem meghaladta a havi 1 millió, évi 12 millió forintot. Január 1-jétől táppénzen vagyok (mindhárom munkaviszonyomban 15 nap betegszabadság után). A kérdésem az lenne, hogy mennyi lesz a táppénz összegének az alapja az alábbi esetben. Most kb. 1 hétig saját kérésemre keresőképes leszek, a táppénzről keresőképesnek "kiír" a háziorvos. Ez alatt az 1 hét alatt mindhárom társaságnál megszüntetem az alkalmazotti jogviszonyomat, és a következő naptól, mint társas vállalkozó veszek ki havi 400 ezer forint jövedelmet (jelenleg folyik az egészségkárosodásom mértékének megállapítása). Március 1-jétől ismét táppénzen leszek (először kórház), aminek időtartama várhatóan az év végéig fog tartani. Szeretném megkérdezni, hogy a táppénzem megállapításánál hátrányba kerülök-e, ha ez alatt az egy hét alatt társas vállalkozóvá válok? Kevesebb lesz-e a táppénzem összege, ha társas vállalkozó leszek a "következő" táppénzes időszakomban? Erre azért is gondoltam, mivel véleményem szerint, ha az alkalmazotti munkaviszonyom megszűnik, akkor a várhatóan közel 1 évig tartó táppénzes időszakomra mint munkáltatónak a gazdasági társaságomnak nem kell a táppénz 1/3-ának megfelelő összeget táppénz-hozzájárulásként fizetni.
Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó egészségszolgáltatási járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában a következő a kérdésem. Nyugdíjas vagyok, saját kft.-ben ügyvezető, jövedelmet nem veszek fel, csak osztalékot, a vállalkozás jelenleg evás. Fizetem az egészségszolgáltatási járulékot. Amennyiben az ügyvezetést részmunkaviszonyban látnám el, akkor is kellene fizetni e járulékot? Ha nem, van-e előírás arra, hogy mennyi részmunkaidőt kell teljesíteni, illetve a bérezésre vonatkozóan van-e korlát? Például havi 8 órában, 6500 forint bérezés mellett mentesülhet-e a kft. a járulékfizetés alól? (Ebben az esetben csak 15 százalék szja lenne az adófizetési kötelezettség a jövedelem után.) Válaszát előre is köszönöm szépen!
Ki számít társas vállalkozónak? Megoldás lépésről lépésre
Cikk
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Társas vállalkozói jogviszony utólagos önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Cím! Mi a teendő, ha a társas vállalkozói jogviszonyt önellenőrizni kell, mert később derül ki, hogy az egyszemélyes kft.-ben lévő ügyvezetőnek nincs más biztosítási jogviszonya, vagyis a kft.-ből utólag kell a járulékokat megfizetni, bevallani. Az a kérdés, hogy a bérszámfejtett jogviszonyból eredő nettó "bért" kötelező-e ténylegesen kifizetni? Illetve, hogy az ügyvezető számára számfejtett, de ki nem fizetett juttatásról kell-e M30-as igazolást kiállítani? Mi van abban az esetben, ha a kft.-ben nincs is fedezet a kifizetésre?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
