45 találat a(z) társaságiadó-bevallás cimkére
Táppénz-hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-tulajdonos táppénzes álományba került. 2016.09.29-től 2017.01.15-ig. A táppénz-hozzájárulási határozatot 2016.12.06-án (60 008 Ft), 2017.01.20-án (36 527 Ft ) és 2017. 02. 06-án (45 658 Ft) kapta meg a társaság. Kérdésem, hogyan és melyik számlaszámra kell az összegeket könyvelnem, ha a társaság 2017. 03. hóban utalta az összeget, a 1629-es bevallásban hogyan szerepeltetem. Üdvözlettel GK.
Osztalék elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnál az alábbi probléma merült fel: a társaság az átvett könyvelési anyag alapján a 2000-2002 évekből hozott még a 2015. évben ki nem fizetett osztalékkötelezettséget. A társaság tulajdonosai az előírt, de ki nem fizetett osztalékot a 2015. évben elengedték a társasággal szemben, amiről jegyzőkönyv készült. A társaság 2008 óta nem végez tevékenységet, nyugdíjas ügyvezetője után az egészségügyi szolgáltatási járulék minden hónapban bevallásra került és meg is lett fizetve. A 2015. évben az osztalék elengedéséből bevétele származott a cégnek, melyet a társasági adóbevallásban adóalap-csökkentő tételként beállítottam. Jövedelem-nyereség minimumot nem számoltam a cégnek, az adózás előtti eredménye negatív lett. Ez alapján nem fizettünk társasági adót. A társasági adóbevallás benyújtásakor "nyilatkozat a jövedelem-nyereség minimum megállapításához" kódkockába 2-est írtam, tehát hogy az adóalap alapján állapítom meg a társasági adót. Jelenleg ezt egy NAV ellenőrzés kifogásolja. Véleményük szerint a jövedelem-nyereség minimum alapján kellett volna társasági adót megállapítani, ahol az adóalap 54 000 Ft lenne az elengedett osztalékkötelezettség miatt. Az osztalékkötelezettség előírása anno már egy társasági adó szempontjából adózott eredményből történt, ennek ismételt adóztatása nem jogszerű. Hivatkozhatok-e arra, hogy tévedésből jelöltem a 2-es pontot a 4-es helyett nyilatkozattételnél? Milyen szankciói lehetnek, igaza van a NAV-nak?
Feltárt nem jelentős összegű hiba – tao-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás az előző üzlet évben egy könyvelési hiba folytán több költséget számolt el helytelenül. Az üzleti évet könyvvizsgálattal lezárták, a beszámoló elkészült, és azt elfogadták. A hiba nem jelentős összegű hibának minősül. A társaságiadó-bevallás még nem lett benyújtva. Kérdésem: 1. A társaságiadó-bevallás elkészíthető-e a jelentős összegű hiba figyelembe vétele nélkül, azaz az elfogadott beszámoló adatai alapján? 2. Elszámolható-e a feltárás üzleti évében a hiba korrekciója a tao-alap növelése mellett? Köszönöm a választ!
De minimis támogatás
Kérdés
Cég 2015. október elején nagy összegű de minimis támogatási igényt nyújtott be gépbeszerzésre a teljes meglévő keretére. Pályázatát befogadták, döntés 2015. december végén történt, és megítélték a teljes összeget. Gépbeszerzésre 180 napos határidő volt, de a pályázatban szereplő típus ezen idő alatti beszerzése akadályba ütközött, a beszámoló összeállításakor nem volt reális esélye a beszerzésére. Gépet a határidő lejárta előtt, 2016. júniusban mégis sikerült beszerezni, a kért támogatási összeg 2016 augusztusában megérkezett a társaság számlájára. A cég a társaságiadó-bevallásában nem szerepeltette ezen összeget a de minimis támogatások értékeként. Októberben benyújtott pályázaton igényelt támogatást 2015 novemberében – a rendelkezésre álló információnk szerint – elutasították, vagy lehetséges, hogy esetleg csökkentett összegben fogadják el. A cég munkaügyi de minimis támogatási igényt adott be 2015 november végén, mely összeget megítélték számára, és annak kiutalása is megtörtént. A cég így a 2015. évben jóváhagyott összeggel túllépte a de minimis támogatási 200 ezer euró/3 év keretösszeget. Mi a tennivaló, hogyan kell a cégnek helyesen eljárni a 1529-es önrevíziózásán túl? Mit jelent az, ha a keretösszeget túllépi a vállalkozás? A limeten felüli összeg nem tekinthető de minimis támogatásnak?
De minimis túlvétel
Kérdés
Cég 2015. október elején egy nagy összegű de minimis támogatási igényt nyújtott be a teljes meglévő keretére. 2015 novemberében benyújtott, és megkapott egy másik kisebb összegű de minimis támogatást. 2015. december végén megítélték az októberben igényelt nagy összegű támogatást teljes összegben, amit viszont a cég a könyveiben, bevallásában nem tüntetett fel, mert a mérlegkészítésig rendelkezésre álló információk szerint a kiutalási feltételeknek a cég nem felel meg. 2016 júniusában a cég mégis tudott teljesíteni, így júliusban megkapta a teljes 2015 októberében igényelt összeget. A cég így a novemberben jóváhagyott összeggel túllépte a 200 ezer euró/3 év keretösszeget. Mi a tennivaló, hogyan kell a cégnek helyesen eljárni a 1529-es önrevíziózásán túl?
Önellenőrzés határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2010. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizhetek-e még idén? Vagy az már elévült? Nem eltérő üzleti éves adózók vagyunk. Válaszát előre is köszönöm!
Fejlesztési tartalék II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tegnapi kérdésemre köszönöm a gyors reagálást, de számomra nem volt egyértelmű a válasz. A kérdésem az lenne, hogy társaságiadó-bevallásban, ha a cég minimum szerint adózik, mert veszteséges, akkor is be kell tenni adónövelésként a fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköz ez évben elszámolt értékcsökkenését?
Kkv beruházási adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: ha egy cég év közben átalakul, és a átalakulás napjára elkészíti a társaságiadó-bevallását, ahol igénybe veszi a kkv-k beruházási adókedvezményét (30 millió forintot), mint adóalap-csökkentő tételt, akkor a jogutód cég az év végi társaságiadó-bevallásánál érvényesítheti-e adóalap-csökkentő tételként ismét ezt?
Adomány a társaságiadó-bevallásban
Kérdés
Ügyvédi iroda tartós adományozási szerződés keretében támogat egy közhasznú alapítványt. A társaságiadó-bevallásban mely sorokban kell feltüntetni az adományt, és hogyan lehet az utána járó kedvezményt érvényesíteni?
Tao fejlesztési tartalék állami támogatott eszköznél
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérjük a segítségét. Egy társaság rendelkezik olyan tárgyi eszközökkel, amelyekre állami támogatást kapott és fejlesztési tartalékot is képzett. Az ilyen tárgyi eszközök esetében nem lenne lehetőség társasági adó szerinti csökkentő tétel elszámolására az eszköz élettartama alatt, hiszen azt az adózó már a fejlesztési tartalék képzés évében elszámolja az adóalap terhére. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatás miatt, évről évre elszámolásra kerül a támogatás miatti halasztott bevétel értékcsökkenés arányában történő feloldása rendkívüli bevételként, ami az adóalap része, amit az adózás előtti eredmény tartalmaz. Kérdésünk,hogy a támogatással kapcsolatban elszámolt rendkívüli bevétel miatt érvényesíthető-e mégis a támogatás mértékéig adóalap csökkentés (mint társasági adó tv. szerinti értékcsökkenés)? Példa: - Eszköz bekerülési értéke 1 000 eFt - Écs (Tao és Sztv szerinti is): 100 eFt/év az egyszerűség kedvéért - Állami támogatás mértéke: 51 % (510 eFt támogatás, 490 eFt saját erő) - Az eszköz beszerzésére korábban fejlesztési tartalékot képeztünk. Egy adott évi társaságiadó-bevallásban a növelő tétel 100 eFt lesz (Sztv. szerinti ÉCS), a csökkentő tétel pedig nulla lenne a fejlesztési tartalék miatt. Kérdésünk, hogy az ugyanahhoz az eszközhöz kapcsolódó állami támogatás (illetve annak évről évre történő rendkívüli bevételként történő elszámolása) miatt van-e lehetőségünk mégis évi 51 eFt (51 százalékos mértékű) társasági adó szerinti ÉCS-vel csökkenteni a társasági adóalapot.
Elismert költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 3. számú melléklet A.13. és a B. 17. pontjának együttes olvasata alapján vállalkozás érdekében felmerült költségnek lehet-e tekinteni a NEM közhasznú egyesületnek véglegesen átadott pénzeszköz értékét, avagy növelő tételként kell a tao-bevallásban elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Társaságadó-alap régi áfa rendezésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem társasági adóhoz kapcsolódik. Egy társaság 2014. évben rendezte egy áfafolyószámla-eltérését a könyveléshez képest egyéb bevételre (a 96 számlaosztályban). A könyvekben szereplő kötelezettség volt a nagyobb a rendezést megelőzően, mint a NAV-folyószámla szerinti áfaegyenleg. 2015-ben átvettük a társaság könyvelését, feltártuk a korábbi eltérés okát, amely valóban be nem vallott áfa volt. Az önellenőrzések megtörténtek. Ezért 2015-ben előírjuk az áfát a könyvelésben (újra) az egyéb ráfordításokkal szemben. A tétel 2015-ben, úgy gondoljuk, adóalap-növelő lesz, azonban szeretnénk elkerülni, hogy az összeget duplán adózza le az ügyfél a társaságiadó-bevallásaiban, egyszer 2014-ben az egyéb bevételekkel szembeni rendezés miatt, egyszer pedig a 2015. évi társaságiadó-bevallásában szereplő adóalap-növelés miatt (az egyéb ráfordításokkal szembeni korrekció miatt, amely múltbeli időszak(ok)hoz kapcsolódik). Hogyan kerülhetnénk el a tétel dupla adózását? Szükséges a 1429-es bevallást önellenőrizni? Ha igen, a társaságiadó-bevallás melyik sorában csökkenthetjük az adóalapot az ilyen rendezés miatti bevétellel 2014-ben? Valóban szükséges adóalapot növelni 2015-ben az áfakötelezettség egyéb ráfordításokkal szemben való újbóli előírása miatt? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara
Kettős adózás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1429-es társaságiadó-bevallást szeretnénk elkészíteni. Kérdés: a kft.-nek külföldön Németországban is úgynevezett virtuális telephelye van, a mérleget és az eredménykimutatást összevontan készítettük el, de a német részre is történt adófizetés. Hol tudom a 1429-es bevallásban ezt korrigálni, mivel a német jövedelem után ő megfizette az adót! Összevontan nyereség van, de ha külön nézem a magyar rész veszteséget a német rész viszon nyereséget mutat!
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő bt. saját tulajdonú ingatlanát magánszemélynek értékesítette áfamentesen (általános szabályok szerint). Az adásvételi szerződés időpontja 2014. decembe 4., a szerződést a földhivatalhoz 2014. december 8-án nyújtották be. A vevő a foglalót készpénzben fizette 2014-ben, majd a vételárhátralékot egy összegben 2015. január 9-én banki átutalással fizette meg a bt.-nek. (A fizetési határidő 2015. január 15. volt. Ha a fizetés nem történt volna meg a határidőig, az eladó egyoldalú nyilatkozattal jogosult lett volna elállni a szerződéstől.) A birtokba adás időpontja 2015. január 25. A vevő tulajdonjogát a földhivatal 2015. január 14-én jegyezte be. Számlát a bt. az eladásról nem bocsátott ki, a könyvelés a vonatkozó dokumentumok alapján történik (áfatörvény 165. § szerint). Tudomásom szerint az áfatörvény a birtokba adás időpontját tekinti teljesítésnek, ami 2015. január 25. (Most a 2015. I. negyedéves áfabevallás 08-as sorában szerepeltettük is.) Kérdéseim: 1.) Az áfatörvény szerint helyesen jártunk-e el? 2.) Mi lesz a számviteli, és ezzel egyidejűleg a társaságiadó-törvény szerint is az értékesítés időpontja? Szintén a birtokba adás időpontja (2015. január 25.), vagy a szerződés aláírásának (földhivatalhoz történt benyújtásának) az időpontja (ami viszont 2014-ben történt)? Tehát az értékesítésből származó eredményt most, a 2014-es társasági adóbevallásban kell szerepeltetni, vagy majd csak 2015-ben adózik utána a cég? Válaszát köszönöm!
Vállalkozások adózási tennivalói májusban
Cikk
A vállalatok számára a május vége nem csupán az éves társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejét jelenti, hiszen többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék, és a hitelintézeti járadék bevallásának határideje is egyben, ráadásul több, adózási szempontból fontos döntés meghozatalának ekkor jön el az ideje. A Deloitte Zrt. a legfontosabb teendőket ismerteti.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
