Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 3. számú melléklet A.13. és a B. 17. pontjának együttes olvasata alapján vállalkozás érdekében felmerült költségnek lehet-e tekinteni a NEM közhasznú egyesületnek véglegesen átadott pénzeszköz értékét, avagy növelő tételként kell a tao-bevallásban elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem társasági adóhoz kapcsolódik. Egy társaság 2014. évben rendezte egy áfafolyószámla-eltérését a könyveléshez képest egyéb bevételre (a 96 számlaosztályban). A könyvekben szereplő kötelezettség volt a nagyobb a rendezést megelőzően, mint a NAV-folyószámla szerinti áfaegyenleg. 2015-ben átvettük a társaság könyvelését, feltártuk a korábbi eltérés okát, amely valóban be nem vallott áfa volt. Az önellenőrzések megtörténtek. Ezért 2015-ben előírjuk az áfát a könyvelésben (újra) az egyéb ráfordításokkal szemben. A tétel 2015-ben, úgy gondoljuk, adóalap-növelő lesz, azonban szeretnénk elkerülni, hogy az összeget duplán adózza le az ügyfél a társaságiadó-bevallásaiban, egyszer 2014-ben az egyéb bevételekkel szembeni rendezés miatt, egyszer pedig a 2015. évi társaságiadó-bevallásában szereplő adóalap-növelés miatt (az egyéb ráfordításokkal szembeni korrekció miatt, amely múltbeli időszak(ok)hoz kapcsolódik). Hogyan kerülhetnénk el a tétel dupla adózását? Szükséges a 1429-es bevallást önellenőrizni? Ha igen, a társaságiadó-bevallás melyik sorában csökkenthetjük az adóalapot az ilyen rendezés miatti bevétellel 2014-ben? Valóban szükséges adóalapot növelni 2015-ben az áfakötelezettség egyéb ráfordításokkal szemben való újbóli előírása miatt? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara
Tisztelt Szakértő! A 1429-es társaságiadó-bevallást szeretnénk elkészíteni. Kérdés: a kft.-nek külföldön Németországban is úgynevezett virtuális telephelye van, a mérleget és az eredménykimutatást összevontan készítettük el, de a német részre is történt adófizetés. Hol tudom a 1429-es bevallásban ezt korrigálni, mivel a német jövedelem után ő megfizette az adót! Összevontan nyereség van, de ha külön nézem a magyar rész veszteséget a német rész viszon nyereséget mutat!
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő bt. saját tulajdonú ingatlanát magánszemélynek értékesítette áfamentesen (általános szabályok szerint). Az adásvételi szerződés időpontja 2014. decembe 4., a szerződést a földhivatalhoz 2014. december 8-án nyújtották be. A vevő a foglalót készpénzben fizette 2014-ben, majd a vételárhátralékot egy összegben 2015. január 9-én banki átutalással fizette meg a bt.-nek. (A fizetési határidő 2015. január 15. volt. Ha a fizetés nem történt volna meg a határidőig, az eladó egyoldalú nyilatkozattal jogosult lett volna elállni a szerződéstől.) A birtokba adás időpontja 2015. január 25. A vevő tulajdonjogát a földhivatal 2015. január 14-én jegyezte be. Számlát a bt. az eladásról nem bocsátott ki, a könyvelés a vonatkozó dokumentumok alapján történik (áfatörvény 165. § szerint). Tudomásom szerint az áfatörvény a birtokba adás időpontját tekinti teljesítésnek, ami 2015. január 25. (Most a 2015. I. negyedéves áfabevallás 08-as sorában szerepeltettük is.) Kérdéseim: 1.) Az áfatörvény szerint helyesen jártunk-e el? 2.) Mi lesz a számviteli, és ezzel egyidejűleg a társaságiadó-törvény szerint is az értékesítés időpontja? Szintén a birtokba adás időpontja (2015. január 25.), vagy a szerződés aláírásának (földhivatalhoz történt benyújtásának) az időpontja (ami viszont 2014-ben történt)? Tehát az értékesítésből származó eredményt most, a 2014-es társasági adóbevallásban kell szerepeltetni, vagy majd csak 2015-ben adózik utána a cég? Válaszát köszönöm!
A vállalatok számára a május vége nem csupán az éves társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejét jelenti, hiszen többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék, és a hitelintézeti járadék bevallásának határideje is egyben, ráadásul több, adózási szempontból fontos döntés meghozatalának ekkor jön el az ideje. A Deloitte Zrt. a legfontosabb teendőket ismerteti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték