50 találat a(z) társaságiadó-alap cimkére

Kérdés

Cégünknél van 1-2 olyan vendégdolgozó állományban (bérszámfejtésük, költségeik mind nálunk jelentkeznek), akik egy másik leányvállalatunknak termelik az árbevételt. Földrajzi okok miatt alakult így. A költségeiket nem terhelnénk tovább. Ez milyen mértékben befolyásolja a társaságiadó-alapunkat? El lehet-e számolni a költségeiket (bér, autó stb.) a mi cégünknél, úgy, hogy árbevétel nem párosul hozzá, vagy ez esetben ez nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül?

Kérdés

Egy kft. a kkv besorolása szerint mikrovállalkozásnak minősül. Figyelembe veheti-e a társaságiadó-alap megállapításánál, az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek között azt a vállalkozását közvetlenül szolgáló új eszköz bekerülési értékét, melyet az adóévben beszerez és üzembe is helyez?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné

Kérdés

Használt, cégtulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén az épület és a hozzátartozó telek is alapesetben áfamentes? A cégnél az ingatlan-bérbeadás (nem eladás) áfaköteles tevékenységnek van bejelentve jelenleg. Az illeték alapja, amennyiben nagyobb az értékesítési árnál társaságiadó-alap növelő tényező-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy (A) gazdasági társaság (zrt.) egy másik (B) gazdasági társaságban (szintén zrt.) szerzett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedésére értékvesztést számolt el, mert a (B) társaság saját tőkéje, tartósan és jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent. A (B) társaság saját tőkéje az előző év végén kevesebb volt mint a jegyzett tőke 50 százaléka, és további tőkevesztés várható. Kérdéseim a következők: 1. Lehet-e a részesedésre értékvesztést elszámolni, abban az esetben ha (B) társaság tőkearánya nem állítható helyre tőkeemeléssel? 2. Ha igen, akkor az elszámolt értékvesztés összegével meg kell-e emelni az (A) társaság társasági adóalapját abban az esetben, ha (A) társaság a Ptk.-ban előírt tőkearány helyreállításának érdekében nem hajtott végre tőkeemelést a (B) társaságnál? 3. Amennyiben az értékvesztés összegével növelni kell a társaságiadó-alapot, akkor azt a 1629-es bevallás melyik sorában kell szerepeltetni? 4. A tao törvény 7. § (1) q) pontjában szereplő adóalap-sökkentő tétel, kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor a részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-növelés a tao törvény 8. § (1) d) és a 3. számú melléklet A) 11. pontjai alapján történt, vagy esetleg az 1. kérdésben szereplő esetet is ide kell érteni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban kedvezményes átalakulással beolvadt kft. tárgyi eszközeit, az átvevő jogutód cégnél a beolvadónál nyilvántartott nettó értéken vettük át. Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történik például a gépkocsinál? Hasznos élettartam 5 év lett megállapítva eredetileg, ebből már 3 év eltelt. A hátralévő hasznos élettartama már csak 2 év, új maradványérték meghatározására nincs szükség, mert az átalakulás azt nem befolyásolta. Számvitelben elszámolok 50 százalék értékcsökkenést, a vagyonleltár szerinti nettó értékre, taoban 20 százalékot a beolvadó cégnél kimutatott bruttó értékre? A különbözet növeli a társaságiadó-alapot? Illetve mivel kedvezményezett átalakulás történt, nem növelem a taoalapot? Köszönöm ha válaszol.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. kölcsönt adott szerződés alapján egy másik kft.-nek, ahol korábban dolgoztak. A kölcsön kifizetése banki átutalással történt. A két kft. nem kapcsolt vállalkozás. Az adós többszöri felszólításra sem fizet, ez már négy éves tartozás. A kérdésem az, hogy ha kétoldalú megállapodást kötnek az elengedésről, a követelést el lehet-e engedni? Az elengedett követelés csak egyéb ráfordítás lesz, vagy a társaságiadó-alapot is növelni kell? Esetleg van-e más adózási vonzata a követelés elengedésének? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Könyvelő

Kérdés

Tisztelt Tanácsadók! A következőkben kérnénk szíves tájékoztatásukat: Egy gazdasági társaság 2015-ös társasági adóbevallásában a következő adatok szerepelnek: - adózás előtti eredmény: 43 385 e Ft - adóalap növelő tételek: o számviteli tv szerinti écs: 6 274 e Ft o nem a vállalkozási tevékenységgel kapcs. ktg.(lsd. Tao tv.3. sz. m.):225 e Ft o jogerős határozatban megállapított bírság: 91 e Ft - adózás előtti eredményt csökkentő tételek: o adótörvény szerinti écs: 4 191 e Ft o fejlesztési tartalék (a 2015-ös beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott összeg): 11 000 e Ft o Tao tv. 7. p. (1) zs pontja szerinti beruházási adóalap kedvezmény: 23 180 e Ft társaságiadó-alap: 11 604 e Ft A társaság a beszámoló közzététele, társasági adó bevallása után tárta fel, hogy 2015. évre 12 000 e Ft egyéb bevételt jogosulatlanul számolt el. E miatt az adózás előtti eredménye 12 000 e Ft-al csökkent (31 385 e Ft). A társaság az eredeti adóalap-csökkentő tételeket hogyan korrigálhatja, a jogszabályoknak megfelelően? A vállalkozás a hibát számvitelileg jelentősnek minősíti. Gyors válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Kedves Kolléga! Egyik ügyfelemmel van egy komoly csörtém, fejlesztési tartalék képzése önellenőrzés útján. Előző évekhez kellett hozzányúlnom, nőtt a társaságiadó-alapom. Ügyfelem egy 2009.01.07-ei NAV tájékoztatóra hivatkozva kéri a kedvezmény igénybe vételét. Én pedig hivatkozom egy 2014.12.04-ei adózónás cikkére, miszerint ez nem lehetséges. Tudna számomra küldeni törvényi hivatkozást, mire alapozza a kedvezmény igénybevételének kizárását? Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Cikk

A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.

Kérdés

Egyszemélyes kft. egyetlen dolgozója 100 százalékban megváltozott munkaképességű dolgozója munkabérét betehetjük-e társaságiadóalap-csökkentésbe? Rokkantsági ellátásban részesül.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

Lepsényi Mária

adószakértő

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink