20 találat a(z) tárolás cimkére

Romló járványügyi helyzet: egyre több környező országban emelkedik az ASP esetek száma Cikk

Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Módosult a termésnövelő anyagokról szóló rendelet Cikk

Tavaly év végén módosult a termelésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásról szóló rendelet. A Nébih összefoglalta a vízvédelmi védősávokról és a méhekre vonatkozó korlátozásról szóló legfontosabb információkat.

A nap kérdése: eltűnt a könyvelő ügyfele – mi a helyes eljárás, meddig kell tárolni az iratokat? Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés: meddig kell tárolnia a könyvelőnek a megbízójától átvett iratokat, ha megbízójával időközben megszakad a kapcsolat. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Fejlesztési tartalék Kérdés

Tb, bér, szja Kérdés

EU-s beszerzés Magyarországon tárolt termék Kérdés

Tárolási engedély Kérdés

Bizonylati rend kialakítása Kérdés

Elektronikus számla Kérdés

Közösség területén tárolás Kérdés

Raktár Kérdés

Tárolás vagy parkolás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Földmunkagép (minikotró, lánctalpas, nem közlekedik közúton, nincs rendszáma) tárolóhelyének bérlése parkolásnak minősül-e? Csak tárolás céljára, gazdasági tevékenység nem társulna hozzá a bérlendő helyen. Az áfatörvény 86. § (2) bekezdése vonatkozik-e rá? Vagyis áfás a bérleti díj, vagy sem? A kérdést utánfutóra (rendszámos) vonatkoztatva is feltenném. Egyforma megítélés alá esik-e, vagy különbség van a kettő között? A bérleti jogviszony társas vállalkozás és magánszemély között jönne létre, gazdasági épület a bérlendő épület. A magánszemélynek kell-e számlát kiállítani, vagy elég a bérleti szerződés? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel!

Zöldségek és gyümölcsök gondatlan kezelése miatt bírságolt a Nébih Cikk

25 hazai hipermarket zöldség- és gyümölcskínálatát vette górcső alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az ellenőrzések során a szakemberek kiemelt figyelmet fordítottak az alma- és burgonyatermékekre. A mintegy 300 vizsgált tételből összesen 15-tel szemben merült fel kifogás, ami főként az ömlesztve kínált árucikkek gondatlan kezeléséből, illetve a hiányos jelölésekből adódott. A kiszabott bírság mintegy 390 ezer forint.

A számviteli bizonylatok elektronikus tárolásáról Cikk

Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.

Ekáer, beérkezés EU tagállamból nem vevőnek Kérdés

Kérjük válaszukat az alábbi ügyben! Egy cseh cég az áruját Magyarországon fogja eladni, az beérkezik egy megbízott cég telephelyére, ahol tárolásra kerül addig, míg egy vevő meg nem vásárolja. A magyarországi lebonyolítással megbízott cég nem vásárolja meg az árut, csak tárol, fuvart szervez. Kérdésünk az, hogy a két szállítás viszonylatában milyen ekáer-ügyintézés szükséges, melyik szereplőnek kell azt elvégezni illetve milyen célú behozatalt kell jelenteni (egyéb v. termékbeszerzés)? Szállítási viszonylatok: 1. Csehországból a magyarországi kft. telephelyére. 2. A magyarországi kft. telephelyéről a vevőhöz. Szereplők: 1. Eladó : cseh cég, 2. Vevő : Magyar egyéni vállalkozó vagy őstermelő, adószámos áfaalany. 3. Bonyolító, tároló cég: magyar kft, aki telephelyén tárolja a leszállított árut, neki majd a magyar tárolási helyről fuvarral kell elszállítania a vevői címre. A szállítás megszervezését az árut tároló cég végzi a vevő részére, kérésére. Ha vevőnek kell igényelni az ekáer-számot, akkor ebben az esetben további kérdések merülnek fel. A vevő magánimportot valósít meg, a szállító a cseh cég, azaz a viszonylatnak elvileg külföld-belföldnek kellene lennie, viszont a felrakodási hely Magyarország. Az ekáer- rendszer nem tudja azt kezelni, hogy cseh a feladó, viszont magyar hely a felrakodási cím, azaz ebben az esetben csak belföld-belföld viszonylatot lehet elkészíteni a bejelentést, ekkor viszont az ekáerben nem „jelenik meg” sehol a cseh szállító.