Kereseti korlát 2012-ben Cikk
Egyéni vállalkozónál milyen jövedelmet kell figyelembe venni? A hatóságok milyen bevallás alapján ellenőrzik a jövedelem alakulását? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
Egyéni vállalkozónál milyen jövedelmet kell figyelembe venni? A hatóságok milyen bevallás alapján ellenőrzik a jövedelem alakulását? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértője válaszol.
A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre.
A munkáltató a munkavállaló részére albérleti hozzájárulást szeretne fizetni. A munkavállalónak és a munkáltatónak milyen adó- és járulék fizetési kötelezettsége lesz?. 2012-ben a munkavállalónak kell adózni (éves 2.424.000 Ft feletti jövedelem esetén az albérleti hozzájárulás összege után 27 %-kal) az albérleti hozzájárulás összege után 16 % SZJA és 18,5 % egyéni járulék fizetési kötelezettség mellett és a munkáltató is fizeti a 27 % szociális hozzájárulási adót, 1,5 % szakképzési hozzájárulást? . A munkáltató átvállalhatja az albérleti hozzájárulás összege utáni terheket, a 19,04 % mértékű személyi jövedelemadót, továbbá a 32,13 % egészségügyi hozzájárulást (1,19x0,27=32,13%), azaz összesen 51,17 % mértékű közterheket? Ekkor a munkavállalónak semmilyen egyéb fizetési kötelezettsége nem keletkezik?
A praxisjog – mint vagyoni értékű jog – kimondottan személyhez fűződő jog, üzletszerű értékesítése nem értelmezhető, így adózási oldalról kizárólag a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és az illeték jön, jöhet számításba.
Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, sokan nem ismerik a praxisjog értékesítése esetén felmerülő közteherfizetés szabályait, a költségelszámolás lehetőségeit. Cikkünkben ezért részletesen bemutatjuk ezeket, s a könnyebb alkalmazhatóság érdekében konkrét példán is levezetjük azokat.
Bővítené a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a családi adókedvezményre jogosultak körét. A kisebbik kormánypárt szerint ha a kormány az ő javaslatuk mentén teljesítené ki a rendszert, évi negyedmillió forinttal is bővülhet egy többgyermekes család kasszája.
A várakozásoknak nagyjából megfelelően alakultak a keresetek júniusban az MTI által megkérdezett elemzők szerint, így a bérek növekedése nem okoz inflációs nyomást.
A munkáltatók 48 milliárd 597 millió forint értékben adtak juttatást a dolgozóiknak Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyán, amelyből a kártyatulajdonosok 17 milliárd forintot meghaladó összegben használtak fel július végéig - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Tisztelt Szakértő!Kérdésem, hogy melegkonyhával rendelkező munkahelyen az alkalmazottak részére kifizethető-e pénzben az étkezési juttatás, abban az esetben, ha nincs használatban semmilyen utalvány, nincsenek kívülről érkező vendégek, mert ez diákok által használt tankonyha. (Ha úgy vesszük az alkalmazottak szempontjából ez melegítőkonyha.) Tehát nincs rendszeres napi főzés.Ha lenne, és étel formájában adnánk azt hogyan lehetne nyilvántartani? Az anyagnorma alapján meghatározott összegben?
A béren kívüli juttatások körében a gyermeket nevelő családok számára kedvelt munkáltatói juttatás a tanévkezdéshez kapcsolódó, iskolakezdési támogatás. Mire ügyeljenek a munkáltatók és a juttatásban részesülő szülők?
Igénybe vehetem a kompenzációt egyéni vállalkozóként a saját magam után számított szociális hozzájárulási adó tekintetében,ha teljesítem az elvárt béremelés feltételeit?
Tisztelt Szakértők! Egy Kft. fő tevékenysége a rendezvényszervezés. Három napos fesztivált szervez (a fesztiválra különféle típusú és árú belépőjegyek lesznek, pl. egy vagy többnapos, felnőtt, gyerek, csoportos belépő ) és az üzleti partnerei (kiállítók, hirdetők, média képviselői, stb.) részére szeretne tiszteletjegyet adni. Kérdésünk, hogy 2012-ben ennek milyen adó- és járulékvonzatai vannak (áfa, szja, eho, társasági adó) és ezek kiszámításának melyik típusú jegy ára a kiszámítási alapja? Előre is köszönöm válaszukat.
Az alábbi problémában szeretném a segítségüket kérni! Ügyfelem, mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó Kft. 2012 év elején végrehajtotta a kötelező béremelést minden dolgozójára aki 216805 Ft alatt keresett. Igénybe is vettünk a szocho-kedvezményt emiatt. Most viszont a csapadék hiánya miatt kiégtek a terményeik a földeken, óriási a vesztesége a cégnek, épphogy nem mennek tönkre. Emiatt a káresemény miatt nagyon vissza fog esni az árbevételük, így létszámleépítésre is kényszerülnek, a cég 16 fős létszáma 10-re fog csökkenni. A cég 2 ügyvezetője alkalmazotti státuszban látja el a munkáját, eddig bruttó 290000 Ft-os fizetésért. Megtehetik, hogy leveszik a jövedelmüket változatlan munkaidő mellett 108000 Ft-ra a kár miatt? Ilyen esetben igénybe vehetik a szocho-kedvezményt maguk és a többi dolgozó után vagy ilyenkor minden dolgozó után elvesztik a lehetőséget? Ha 4 dolgozónál történik bércsökkentés akkor hogy alakul a bérkompenzáció a továbbiakban?
A diákok, tanulók jellemzően csak a szünidőben, leginkább nyáron tudnak munkát vállalni. Szerencsére éppen akkor, amikor legtöbb az olyan munkalehetőség, amely adózási szempontból az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. (Efo) törvény alapján az általános szabályoknál jóval egyszerűbb munkaügyi előírások, és kedvezőbb közteher-kötelezettségek mellett teszi lehetővé a diákok idényjellegű vagy alkalmi foglalkoztatását is.
Az adóhatóság gyakran kreál Alaptörvény-ellenesen kötelező magatartási szabályokat. Az egyik ilyen, hogy a hatóság szerint a magánszemély által kiszámlázott bérleti díjat tartalmazó számlán fel kell tüntetni a kifizető által levont adó- és járulékelőleget. Ha ezt nem teszi meg a magánszemély, akkor a NAV álláspontja szerint ez azt bizonyítja, hogy a kifizető által nem lett levonva az adó és járulékelőleg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől