191 találat a(z) szerződés cimkére

Könyvvizsgálói díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft. és a könyvvizsgáló között – a képviselő testület jóváhagyása mellett – 2012. október 30-2015 október 30. közötti időre jött létre megbízási szerződés a könyvvizsgálati feladatokra. A könyvvizsgáló az ügyvezetővel történt megbeszélés alapján azonban a teljes IV. negyedévre vonatkozó számlát kiállította, amit a kft. részére átutalt. Az újabb szerződés megkötésére nem került sor, mivel a tulajdonos önkormányzat 2015. dec. 29-én a kft. végelszámolását határozta el 2016. április 1-gyel kezdődően. Az önkormányzat jegyzője megkereste a könyvvizsgálót, hogy vállalja-el a kft. 2015. évi beszámolójának auditálását és az önkormányzat által megbízott végelszámoló az auditálás elvégzésére eseti szerződést kötött a könyvvizsgálóval, aminek alapján az auditálás megtörtént. Az auditálás után a végelszámoló írásban megkereste a könyvvizsgálót és kérte a 2015. évi IV. negyedévi számla módosítását és a november-december hónapra eső könyvvizsgálói díj visszatérítést arra való hivatkozással, hogy a könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződés 2015. október 31-gyel lejárt és így a könyvvizsgáló jogosulatlanul számlázott. A könyvvizsgáló nem vitatta a szerződés lejártát, de mivel november és december hónapokban tényleges könyvvizsgálati tevékenységet végzett, így nem tekintette jogtalannak az általa leszámlázott díj megtartását. Kérdés: Ebben az esetben jogosan követelhető-e vissza a két hónapi könyvvizsgálói díj? Válaszát köszönöm:Könyvelő

Díjbekérő alapján utalás következménye Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.

Kutatási célú termesztés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kutatással foglalkozó cég, mely különböző megbízásokat kap például a kukorica toxikus gombákkal szembeni ellenálló képességének vizsgálatára. Ehhez a vizsgálatot megrendelő rendelkezésre bocsájtja a vizsgálandó kukorica vetőmagot. Ez szintén együttműködési megállapodás keretében egy parcellában elvetésre kerül, természetesen vetőmagfajtánként külön-külön táblákba (közlekedő utak biztosítása mellett). A termesztés során a kutatással megbízott cég különböző méréseket végez minták alapján. A kísérlet végeként pedig betakarításra kerül a termés. A kísérlethez kapcsolódó elszámolásokban szeretnék segítséget kérni, így. - a kísérlethez átadott vetőmag értékét ki kell-e számlázni megrendelő részéről a megbízott felé? - a termőfelületet biztosító őstermelőnek a vetőmag átadásra kerül és ő a különböző agrotechnikai műveleteket el is végzi a megbízási szerződésben vállaltak szerint. Ő itt nem számláz semmit sem, de a termés a végzett munka fejében nála marad. Szerintem itt is kellene valami számlázásnak történnie, de hogyan, kinek és mit kellene számláznia? A területet biztosító őstermelő alanyi adómentes, nyugdíjas őstermelő. Várom válaszukat köszönettel: Törökné

Bérelt lakás értékesítése Kérdés

Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel

Szaktanácsadói szerződés Kérdés

A vállalkozás dolgozójával – aki főállásban 40 órában dolgozik a cégnél – szaktanácsadói szerződést kötnek. Be kell-e jelenteni a T1041-es nyomtatványon, és ha igen, milyen jogviszony kódon?

Alapítónak kifizetés alapítványból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van-e lehetőség arra, hogy az alapítvány az alapítójával szerződjön? Az alapító egyéni vállalkozó, munkát végezne az alapítványnak. Megtehetik-e? Köszönöm!

Könyvelési iratanyag átadása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felmondtam a könyvelést egyik ügyfelemnek, de még idáig nem reagált rá, nem vitte el az anyagát az irodánkból. Kétszer elküldtem tértivevénnyel a felmondást és nem veszi át, mit csináljak, mi a teendőm, mert én nem fogom a bevallásokat, mérleget elkészíteni. Tehát ha megbüntetik, akkor az ne engem terheljen. Válaszukat köszönöm

Számla könyvelése Kérdés

Ügyfelünk könyvelésében van egy katás vállalkozótól 200 000 Ft összegben egy számla, amire ez van írva: "üzletviteli tanácsadás", de nincs hozzá szerződés és teljesítésigazolás. Szerintünk szükséges lenne. Jól gondoljuk? Köszönöm a segítséget.

Katás vállalkozó többes jogviszonya Kérdés

Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde

Lakáscélú hitel munkáltatói támogatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a munkavállalójának a lakáshitele törlesztéséhez adómentes támogatást szeretne adni. A feltételeket megvizsgáltuk egyetlen kérdésben nem vagyunk biztosak. A munkavállaló a lakása megvásárlásához a felvett hitelt három alkalommal módosította. A megkötött szerződést egy alkalommal bankon belül átütemeztette, majd átment egy másik bankhoz, ahol hitelkiváltás történt, majd bele is törlesztett a meglévő hitelbe, hogy gyorsabban teljen. A hitel maga jelenleg is a lakáshoz kapcsolódó, de a tőke kintlévőség jelentősen kevesebb. A kérdés az, hogy a jelenleg élő hitelszerződést lehet-e alapul venni, vagy az először megkötött hitelszerződés az alapja a támogatásnak?

Számlakulcs1 Kérdés

Tisztelt Szakértő! A korábban kapott válasszal sajnos nem lettem okosabb. Ha így nézem a szerződést, akkor 27 százalék, ha úgy, akkor 5 százalék. A szerződés kivitelezésre jött létre, nem generálkivitelezésre. Idézem: ....kivitelezési tervdokumentáció szerinti építmény teljeskörű építési kivitelezés munkáinak elvégzése I. osztályú minőségben az e szerződésben meghatározott feltételekkel azzal, hogy szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen szerződésnek nem tárgya a kivitelezési tervdokumentációban szereplő lakóépület - gépészeti szerelési munkáinak kivitelezése - külső és belső nyílászáróinak a beépítése - bádogozási munkák - belső hideg és meleg-burkolatainak beépítése - belső festés, és glettelési munkáinak elvégzése - épülethomlokzati kő-, és műkőburkolatok elkészítése és felhelyezése - jelen szerződésnek nem tárgya továbbá az ingatlan telekhatárain álló kerítések megépítése, a teraszburkolatok és a kerti térkő burkolatok elkészítése, kertrendezés. A szerződés tárgyát képező építési kivitelezési munkák különösen a. a kiviteli terveken szereplő lakóépület szerkezetépítési munkáinak kivitelezése, amely magában foglalja a lakóépület valamennyi alapozási munkáit, falazási, födémszerkezeti munkáit, az ácsmunkákat, a tetőfedési munkákat (kivéve a bádogozási munkákat), kémény falazásának elkészítését, vakolását, illetve a lakóépülethez tartozó terasz kivitelezését, az épülethomlokzatra elhelyezendő külső felfüggesztett http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_24_Szamla_afakulcsa_nra

De minimis számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy melyik az az időpont, amitől számítani kell egy elnyert támogatás csekély összegű értékét? Amikor a támogatási szerződés aláírásra kerül vagy a fizikai befejezés dátumát kell alapul venni? Esetleg a tényleges kifizetés kelte a mérvadó? Ha van lehívva előleg, akkor annak folyósítása már beleszámít? Mivel három év a figyelési időszak, nem mindegy, hogy egy támogatást beleszámítunk vagy sem a 200 000 euróba. A támogatások benyújtása és elbírálása között elég sok idő telik el, sőt a benyújtás után már el lehet kezdeni a projektet. A fizikai befejezésre is adnak 12-18 hónapot, majd a pénzügyi elszámolás is elhúzódhat 1-3 hónapig is. Egy támogatás benyújtásától a tényleges kifizetésig el is telhet 2 év. Válaszát előre is köszönöm!

Támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk különböző tréningek megtartását végzi egyedi megrendelés alapján. Az egyik ügyfelünkkel kötöttünk egy hosszútávú szerződést oly módon, hogy az első két hónapban tréningeket még nem tartunk, de rendszeresen jelen vagyunk telephelyeiken, a mindennapjaikban, a partnercég szavaival élve ez a beilleszkedés időszaka. Ez időszak alatt semmiféle szolgáltatás nem nyújtottunk. Partnerünk erre az időszakra úgynevezett "támogatásként" egy külön szerződésben rögzített összeget részünkre kiutalt. A kiutalással egy időben jelezte felénk, hogy nyilatkoznunk kell a vállalkozási tevékenységünkkel kapcsolatban, majd a társaságiadó-bevallással egy időben szintén nyilatkoznunk kellene. Ilyen nyilatkozatokkal, bevallom, én csak az alapítványok, egyesületek támogatása kapcsán találkoztam. Abban kérném segítő válaszukat, hogy két gazdálkodó szervezet között jogszerű-e ilyen támogatási szerződés létrejötte, és utalhat-e egyik gazdálkodó a másiknak támogatás címen bármekkora összeget, és ha igen, akkor annak az elszámolási módja ugyanaz, mint az egyéb szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolása? Köszönettel: Dobosi Pálné

Befektetők védelme: minden költséget be kell mutatniuk a bankoknak Cikk

Januártól minden költséget be kell mutatni a befektetési szolgáltatóknak szerződéskötéskor az ügyfélnek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB megtilthatja egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását – nyilatkozta az MTI-nek Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója.

Ingyenes eszközhasználat Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ha a tulajdonos magánszemély a tulajdonában lévő gépeket, teherautót térítésmentes használati szerződés alapján a cége rendelkezésére bocsátja, a társaság elszámolhatja a felmerülő költségeket? Például üzemanyag, javítás. A tulajdonos nem kívánja a társaságnak értékesíteni a szükséges eszközöket, működhet ez a megoldás? Lehetnek veszélyei (bármelyik félnek)? Mit kell, hogy feltétlenül tartalmazzon a szerződés? Az áfa levonásba helyezése megengedett ilyen esetben? Kérném szakértői állásfoglalásukat a témával kapcsolatban. Köszönöm válaszukat!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Elszámolási időszak – áfa tv. 58. §

Kelemen László

adószakértő, jogász

Befogadott számlák a NAV-nál

Kelemen László

adószakértő, jogász

Számlakiállítás saját költség felhasználásról

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close