51 találat a(z) szellemi termék cimkére
Értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. május 1-jén aktivál egy 150 ezer forint bekerülési értékű szellemi terméket. A gazdasági társaság 2 év alatt, 50-50 százalékos kulccsal kívánja leírni az eszközét. A kérdésem az lenne, hogy az értékcsökkenés megállapításánál alkalmazni kell-e a napi arányosítást?
Szellemi termék vagy igénybe vett szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik vállalkozási szerződés tárgya a megrendelő fejlesztési stratégiájának elkészítése (helyzetelemzés, kohézióanalízis, forrástérkép). A szerződés 4. pontja kimondja, a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a szerződés tárgyát képező termékekben szellemi alkotásnak minősülő, és így jogi oltalom alatt álló megoldás alkalmazható, illetve jöhet létre. Továbbá leszögezték, hogy a szerződés teljesítése során létrejött szerzői mű jogi jogosultja a vállalkozó. Kérdésem az, hogy a létrejött szerzői művet szellemi termékként kell-e könyvelni, vagy ez igénybe vett szolgáltatás? Köszönöm a válaszát.
Dalszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni. Adott egy egyszemélyes kft., amely az ügyvezető személyes közreműködésével dalszerzéssel, kiadói tevékenységgel, művészeti tevékenységgel, médiareklámok készítésével foglalkozik. Saját szerzésű dalai és klipjei is vannak, amiket egyéb közreműködőkkel hoz létre, akik számlát adnak a művészeti tevékenységről, operatőri, egyéb tevékenységekről. Kérdésem, hogy az így létrejött "szellemi terméket" a szellemi termékek között kell-e nyilvántartásba vennünk a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben, és értékcsökkenést számolunk el a dalok, klipek után a tao szerinti 50 százalékos kulccsal? Vagy ha nem jó a gondolatmenetünk, hogyan történik a dalszerzés számviteli elszámolása? A kft előadói és kiadói jogdíjat is kap a dalok után, viszont a szerzői jogdíjat az ügyvezető kapja, mint magánszemély. Köszönöm válaszát.
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?
Szellemi termék apportja
Kérdés
Ajánlott-e, és ha igen, hogyan és mi a menete, ha jegyzett tőkét szeretnénk tanulmány mint immateriális javak apportálásával emelni? Milyen az erre megfelelő tanulmány? A tanulmány lehet a kft. tagjai által készített tanulmány is, amelynek forgalmi értekét a könyvvizsgáló határozza meg?
Szellemi termék hasznosítása plusz ingó eszköz bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
Szellemi termék vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.
Bejelentett immateriális jószág
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy a bejelentett immateriális jószág taotörvény 7. §(22) bekezdésének figyelembevételénél szükséges-e, hogy az immateriális jószág érdekében felmerült közvetlen költséget k+f-ként számoljuk el a társaság könyveiben szellemi termékként történő aktiválásig? Vagyis a könyvelésben szerepeltethető-e beruházásként a költség aktiválásig vagy mindenképpen a kísérleti fejlesztés aktivált értékei közt kell-e szerepelnie? Illetve kötelező-e a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától k+f minősítést beszerezni, vagy az csak egy lehetőség a tevékenység ilyen irányú minősítéséhez? Illetve jól értelmezem, hogy amennyiben a szellemi terméket csak saját munkaerővel, illetve független alvállalkozókkal fejlesztjük, úgy a 22-es pont szerinti arányszám 1? Segítségét előre is köszönöm!
Saját előállítású szoftver
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!
Saját előállítású szellemi termék apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" Kft., amely 3 magánszemély tulajdonosból áll. A tulajdonosok az "A" Kft. tevékenységében személyesen közreműködnek, de bért nem vesznek fel (más társaságban megfizetik a kötelező járulékokat). Az "A" Kft. magánszemély tagjai létrehoznak egy szellemi terméket (cég logó, design). Bérköltség és más igénybe vett szolgáltatási költség nem merül fel. Ennek az arculati elemnek a piaci értéke 1000 e Ft körül van. Kérdések: - Hogyan kell ezt a terméket az "A" Kft. könyveiben szerepeltetni? T 1 Szellemi termék - K 58 Saját előállítású eszközök aktivált értéke az összeg a piaci érték? - Áfafizetési kötelezettség van? - Bármilyen más adófizetési kötelezettség van? Akár "A" Kft.-nek, akár a magánszemély tulajdonosoknak pl. szja, eho? Az "A" Kft. 49%-os tulajdonos egy másik "B" Kft-ben. Az általuk kifejlesztett szellemi terméket szeretnék apportként bevinni a "B" Kft.be. Kérdések: - "A" Kft-nél hogyan könyveljük ezt az eseményt? T 86 Egyéb ráfordítás - K 1 Szellemi termék (1 M Ft) majd cégbírósági bejegyzéskor T 1 üzletrész - K 96 Egyéb bevétel (1M Ft) Az arculati elemet a "B" Kft. áfa köteles tevékenységhez használja fel. Ilyenkor az ÁFA tv. 17§ (1) bekezdése alapján áfa mentes az apport? Vagy fel kell számítani az áfa-t az 1 M Ft után? Van-e más adófizetési kötelezettség? Kérem, hogy a jogszabályi hivatkozáson túl egyértelmű igen / nem válaszokat is adjanak a kérdésre. Köszönettel:
Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szellemi termék beszerzésére kapott vissza nem térítendő támogatást 2015. évben egyéb vagy rendkívüli bevételek közé kellett könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Dilemmák az ekhóról: a kisebb eho miatt van, amikor kevésbé éri meg
Cikk
Az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékének csökkentése miatt nem biztos, hogy minden esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) a legkedvezőbb adózási forma azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél azt egyáltalán választani lehet.
Kevesebb adókedvezmény, szűkült a jogdíj fogalma
Cikk
Jelentősen csökkentek a jogdíjakhoz kapcsolódó kedvezmények 2016 júliusától. Szűkült a jogdíj fogalma, vagyis ezután csak a szabadalmakból, különféle oltalmakból és szoftverek szerzői jogából, valamint a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény minősül jogdíjnak.
Ne dőljön be, ne fizessen!
Cikk
Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára.
Szellemi szabadfoglalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szellemi szabadfoglalkozásúként nyilatkozó adószámos magánszemély restaurálási munkáról adott számlát. Kérdésünk, hogy ez a tevékenység belesorolható-e a szellemi termék kategóriába? Megbízási díjként kell kezelni, vagy mint szellemi terméket felhasználói jogviszonyként? Amikor valaki szellemi szabadfoglalkozásúként nyilatkozik, akkor kell-e vizsgálunk, hogy milyen tevékenységet végez? Például egy szoftverfejlesztőnél egyértelmű, de egyébként van-e valami útmutatás arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe? Válaszát előre is köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
