223 találat a(z) szakszervezet cimkére

Cikk

A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről a felek továbbra sem tudtak megegyezni, ezért a tárgyalások jövő héten folytatódnak – mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselője az MTI-nek.

Cikk

Megállapodott a 2021-es bérfejlesztésről a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a vállalat a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzített mértékénél magasabb bért biztosít munkatársainak, amelyet továbbra is kiegészít saját hűségprogramjának juttatási elemeivel – közölte ma az áruházlánc.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy varroda nehéz gazdasági helyzetbe került és sajnos dolgozókat kell elengednie. A létszám (statisztikai létszám 22–24 fő). A dolgozókkal – egy-két kivétellel – közös megegyezéssel válnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ha 10 fő felett van a megszűnt dolgozók létszáma, akkor jelenteni kell-e a „csoportos létszámleépítést”? Akkor is, ha közös megegyezéssel szűnik meg? Ha igen, akkor mi a pontos menete, és hova kell ezt bejelenteni? Mivel kis cégről van szó, sem üzemi tanács, sem kollektív szerződés, sem szakszervezet nincs. Az esetleges bírság elkerülése érdekében az is felmerült, hogy most 9 főnek szüntetik meg a jogviszonyát, és a későbbiekben a maradék (csökkentett óraszámban foglalkoztatottakat) is kiléptetik a cégből. (Persze abban az esetben, ha marad ez a gazdasági helyzet.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Harangozóné Lang Adrienn

Cikk

A kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetek megállapodtak a bér- és szociális juttatások idei emeléséről az ISD Dunaferr Zrt. menedzsmentjével, amely visszavonta a 2019 októberében bejelentett csoportos létszámcsökkentési szándékát – közölte a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Kérdés

Arra lennék kíváncsi, hogy jogszerű-e egy szakszervezet esetén, amely a Magyar Államtól – 15 éves elidegenítési és terhelési tilalommal – 4 százalékos tulajdonhányadot kapott egy valaha üdülőként működő építményre, a helyi önkormányzat több százezer forintos helyi adó kivetéséről döntött. Az építmény 2010 óta nem használt, gyakorlatilag lepusztult (közmű sincs benne), eladni nem lehet az elidegenítési tilalom miatt, a felújításhoz a közel egy tucat tulajdonos nem tud forrást biztosítani, egyébként a többségi tulajdonos sem tesz semmit. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy mivel lakhatatlan az épület, ezért nem szolgál cél szerinti tevékenységet. Igazából sose vettük tulajdonba, a törvény erejénél fogva került ágazati vagyonelemként az Állami Vagyonkezelő határozatával "kvázi" a tulajdonunkba. A tulajdonosi jogainkkal – a 4 százalékos tulajdonhányad miatt – gyakorlatilag nem is tudunk élni. A szakszervezet sohasem végzett vállalkozási tevékenységet, erről nyilatkoztunk is az illetékes önkormányzat felé, amelynek illetékesei viszont azt állítják, hogy mivel az épület nem funkcionált szakszervezeti üdülőként (alaptevékenység lenne), ezért fennáll a fizetési kötelezettség. A problémám az, hogy az épületet nem vásárlás útján szereztük, hanem azt a Magyar Állam ingyenes vagyonátadással adta át szakszervezetünk részére, s 4 százalékos tulajdoni hányadot jegyeztetett be. Kérdés, hogy köteles-e a kizárólag tagdíjból élő szakszervezet több százezer forintos telek- és építményadót fizetni, valamint milyen lehetőség van ezen kötelezettség alóli mentesülésre?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület támogatása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Beolvadás előtti tőkeemelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink