34 találat a(z) színlelt szerződés cimkére

Ügyvezetői megbízás és marketingszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági esemény kapcsán szeretném megkérdezni a véleményét. „A” Kft. piaci részesedésének növelése érdekében „B” Kft. egy üzletágát, hozzá kapcsolódó készletét, eszközeit megvásárolta „B” Kft.-től. „A” Kft. emellett „B” Kft. ügyvezetőjét bízta meg az „A” Kft. ügyvezetői feladatával, megbízási jogviszonyban, munkabér vagy ellentételezés nélkül. „A” Kft. szerződést kötött „B” Kft-.vel üzletviteli tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás ellátására, amiért havi fix összegű megbízási díjat fizetett „A” cég „B” cégnek. „A” cég a kiállított számlákat igénybe vett szolgáltatásként könyvelte le, azzal társasági adó alapján csökkentette, egyéb adót, járulékot utána nem fizetett. „B” cég ügyvezetője közeli hozzátartozóival együtt 100 százalékban tulajdonolják „B” céget. „B” cég székhelye a szerződés időszakában megegyezik „A” cég székhelyével. A két fél között létrejött szerződés semmilyen konkrétumot, elérendő célt, mérhető eredményt nem támaszt elvárásként a szolgáltatások kapcsán, és öt éves időtartamra köttetett, teljesítési igazolás, egyéb dokumentáció az elvégzett szolgáltatásról nem fellelhető. Kérdésem, hogy a fentiek alapján lát-e azzal kapcsolatban kockázatot, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés során a üzletviteli tanácsadás, marketingtanácsadás, piackutatás ellátására vonatkozó szerződést színlelt szerződésnek minősítse, és az „A” cég által kifizetett megbízási díjat munkabérnek kezelje, „A” céget a meg nem fizetett járulékok kapcsán megbírságolja?

Bt.-kültag katás egyéni vállalkozó jogviszonya Kérdés

Főállású katás egyéni vállalkozó egy bt. kültagja. Kültagként személyes közreműködésre nem kötelezett, nem ügyvezető. Vállalkozóként ügyintézést vállal a bt.-nek, amiről katás számlát ad. Kérdésem, hogy a szituáció valós tartalmát vizsgálva ebben az esetben nem merülhet-e fel a burkolt személyes közreműködés gyanúja? Ha igen, milyen szankciókkal járhat? Tisztelettel várom szakértőjük szíves válaszát. O.E.

Kft.-ügyvezető katásként a saját cégének számláz Kérdés

Egy kft.-nek két nyugdíjas tagja egyben katás egyéni vállalkozó is, és beszámláz a saját cégének. Az egyik tag mint katás vállalkozó megbízási szerződés alapján ügyvezetői feladatokról állít ki számlát a cége felé. A másik tag szintén megbízási szerződés alapján ügyviteli feladatokról állít ki számlát mint katás vállalkozó a saját kft.-jének. A kft.-ben ezeket a számlákat az 52 Igénybe vett szolgáltatások közé könyvelik, és egyik tag után sem fizetnek semmilyen járulékot vagy adót a kft.-ben. A kft.-nek van rajtuk kívül más ügyvezetője is. Rendben van ez járulékfizetés és adózás szempontjából? Nem merülhet fel a színlelt szerződés kérdése? Az ügyvezetői és az ügyviteli feladatokat nem részletezik a megbízási szerződések. Kérdés: mennyiben felelnek meg ezek így a katatörvényben előírt munkaviszonytól való elkülönülési feltételeknek?

Kata választása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves tájékoztatásukat: Egészségügyi szolgáltatási tevékenységet végző betéti társaság a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény alapján a kata adózást szeretné választani, év közben, a bejelentést követő hónap 1. napjától. A kisadózó vállalkozás bevétele meghatározóan (az összes bevétel több mint 50 százaléka) egy partnertől fog származni, melynek összege éves szinten meghaladja az egymillió forintot. A kisadózó vállalkozás kisadózóként bejelentett tagja a fent említett partnernél közalkalmazotti jogviszonyban áll. A tevékenység végzésének helye nem a kisadózó, hanem az üzleti partner tulajdona. A fent leírtak alapján a betéti társaság választhatja-e a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerint a kata szerinti adózást? Segítségüket köszönöm.

Színlelt szerződések, strómanok, áfacsalás – vádemelést javasol a NAV Cikk

Költségvetési csalás miatt javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága tizenegy emberrel szemben, akik a gyanú szerint őrzésvédelmi és egyéb betanított munkák szervezésével félmilliárd forintos kárt okoztak az állami büdzsének – tájékoztatta a NAV Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Kata – nem rendeltetésszerű joggyakorlás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olyan ügyben fordulok Önhöz, amiről sajnos nem tudtam egyértelmű információt szerezni, nagyon sok a kérdésben az ellentmondás. Jelenleg 100 százalékos tulajdonosa és főállású ügyvezetője vagyok egy kft.-nek, amely alvállalkozókat alkalmaz programozási feladatok elvégzésére. A munka minden esetben külföldi ügyfeleknek történik, de ez talán nem lényeges a kérdésben. A kft.-alapítás előtt katás vállalkozóként dolgoztam, és jelenleg is fizetem a katát mellékállásúként. Viszont tevékenységet nem nagyon merek benne végezni, mivel azt olvastam, ezzel adóelkerülést követnék el, mivel a NAV megkérdezné, hogy az adott tevékenységet miért nem a kft. keretein belül végzem. Kérdésem az lenne, hogy van-e erre jogi paragrafus, gyakorlat, hogy mindkét vállalkozásban dolgozhassak, milyen feltételeknek kell megfelelni? Végezhetem ugyanazt a tavékenységet mind a két vállalkozásban egyszerre? Programozás, tanácsadás, digitális marketing – ezek mennyire különülnek el egymástól? Elegendő lenne különböző tevékenységként szerződni és számlázni? Mi szolgálna megfelelő magyarázattal ahhoz, hogy ne minősüljön a cégszerkezet nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak. Számlázhatok ugyanannak az ügyfélnek katásként és a kft. nevében, különböző tevékenységet? Kicsit úgy érzem, hogy választanom kell, kft.-tulajdonos vagyok vagy katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm!

Katás egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja (egyedüli tag) kiváltja az egyéni vállalkozást és katát választ. Mint egyéni vállalkozó jogszerűen beszámlázhat-e a saját kft.-jébe, ha – nem végez tevékenységet a kft.-ben, az ügyvezető a férje, – az egyéni vállalkozó az ügyvezető a kft.-ben? Köszönettel: Izsó Krisztina

Tagság társaságban egyéni vállalkozóként Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem katás egyéni vállalkozó. A közelmúltban 10 százalékos tulajdont vásárolt egy kft.-ben. Ennek a kft.-nek alvállalkozóként mint katás egyéni vállalkozó tervez munkát végezni, és számlázni, előre láthatólag 2-5 millió forint értékben évente. A hatályos jogszabályok szerint működhet-e ez így? Másrészt várhatóan az egyéni vállalkozói teljes bevételének a 90-100 százalékát fogja kitenni a kft.-ből származó árbevétel. Mivel 1 millió forintnál nagyobb lesz az egy ügyféltől (a kft.) származó bevétele, ezért fel fog merülni a bújtatott foglalkoztatás gyanúja. Ezt jól gondolom? Ha igen, megoldást jelent-e a helyzetre, ha nem egyéni vállalkozóként, hanem bt.-ként végzi ugyanezt? Válaszát előre is köszönöm!

Munkaviszonytól elhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 14. paragrafus (3) bekezdése meghatározza a munkaviszonytól való elhatárolást igazoló feltételeket. Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy egy NAV ellenőrzés során hogyan, mivel (milyen dokumentumokkal, vagy egyéb módon) igazolható az alábbi feltételek teljesülése: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Munkaviszony mellett megbízási jogviszony Kérdés

Tisztelt Cím! Felnőtképzéssel foglalkozó cég munkavállalókat alkalmaz többek között oktató és vizsgáztató munkakörben. Lehetséges-e, hogy az adott cég a munkavállalónak munkaviszony keretében kifizesse az oktatásokért járó bért, a vizsgáztatásért pedig akár megbízási, akár vállalkozói jogviszony keretében fizessen? Nem minősül-e az utóbbi két jogviszony színlelt szerződésnek ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!

Munkaviszony vagy megbízás, vagy színlelt szerződés. Ne kockáztasson! Cikk

Munkaviszony vagy megbízási jogviszony? Sokan kockáztatnak a több nettó jövedelem reményében. Ám nem érdemes megvárni, amíg az adóhivatal állapítja meg, hogy színlelt a szerződés. Kiszámoltuk és példákkal mutatjuk a különbséget, és azt is, mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló.

Egyéni vállalkozó szja-ból katába Kérdés

Egyéni vállalkozó 2015. 01. 01-06. 30-ig szja szerint adózik, 2015. 07. 07-től katát választ. Hitelügyintézésből származik a katás bevétele, az időarányosan számlázható 3 milliót túllépte, megfizeti a 40 százalékos bírságot. De a nagyobb probléma, hogy egyazon ügyfélnek számlázott. A megoldás az lenne, hogy visszalép az szja alá?

18 évig tartott a színlelt szerződéssel kapcsolatos per Cikk

A Kúria egy több mint 18 éve indult pert – amelyben a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) még másodfokon eljárva hozott jogerős közbenső ítéletet – zárt le határozatával és a meghozott jogerős ítéletet eltérő indokolással bár, de hatályában fenntartotta.

Zsebszerződések megszüntetése: Brüsszel és Budapest csatázik Cikk

A második szakaszba lépett csütörtökön a színlelt szerződéseket megszüntető magyar törvény miatt 2014 októberében indult kötelezettségszegési eljárás. Brüsszelnek továbbra is az a véleménye, hogy a tavaly májusban életbe lépett magyar szabályozás megsérti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat és a tulajdonhoz való jogot is, ami az EU alapvető jogi chartában van rögzítve.

Kisadózó - számlázás Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Magánszemély, részmunkaidős alkalmazottként dolgozik egy kft-nél. (Van egy másik heti 40 órás munkaviszonya is.) Ezenkívül, most szeretne alakítani egy bt.-t, amely kisadózó lenne. Az a kérdésem, hogy, mint bt. számlázhat-e annak a kft.-nek, amelyben ő alkalmazott? A kiszámlázott szolgáltatás hasonló ahhoz, amit a magánszemély munkaviszonyban végez a kft.-nél. A bt.-ben a munkát csak ő végezné. Az évi számlázás összege 1 millió forint alatt lenne, de a bt. évi bevételének valószínűleg több, mint az 50 százalékát ide számlázná ki. A törvény felsorolja a hatféle törvényi vélelmet, ebből legalább kettő megvalósul. Köszönöm. Tisztelettel: Marcsi

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Transzferár-nyilvántartás piaci adatainak a frissítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Motor bérbeadása

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Art. 225. § értelmezése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink