1637 találat a(z) számlázás cimkére

Láncértékesítési szabály alkalmazandó-e? Kérdés

"A" cég magyarországi adóalany értékesíti termékét "B" cég magyarországi adóalanynyak, aki ezt tovább értékesíti "C" cég németországi EU-s adószámmal rendelkező adóalanynak. A termék szállítása "A" cégtől "C" céghez történik. A szállítást "C" cég szervezi és intézi. Helyesen számlázunk-e, ha "A" és "B" cég egymás között mint belföldi termékértékesítést számláz, 27%-os áfával, majd "B" és "C" cég között mint közösségi termékértékesítés áfa nélkül történik, az A60-as összesítő nyilatkozaton történő lejelentéssel? Köszönettel: Csordásné Fekete Edit

Számlázási határidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozás MLM-rendszerben működik, így a tagság bónusz kifizetésre jogosult a vásárlásai után bizonyos mértékben. A havi teljesítményértesítés kiküldése után várjuk az értékesítők számláit, amelyekkel jogosultak a bónuszuk kifizetésére. Kérdésként merült fel, hogy ha a tag nem teljesíti számlázási kötelezettségét, akkor a vállalkozásnak meddig kell befogadnia a számláját? Többen nem követik az áfatörvény rendelkezését az észszerű határidőn belüli számlázásról, és éppen, amikor eszükbe jut, akkor állítják ki a számlájukat. Kötelesek vagyunk befogadni akár adóévet követő években is? Tehet-e a vállalkozás a működési szabályzatába olyan feltételt, hogy ha az adóévben sem állítja ki a számláját a tag, annyiban a jogosultságát levásárolható kedvezménybe helyezi át? Melyik jogszabályra kell figyelemmel lennünk? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Komáromi Judit

Határozott idejű elszámolásos ügylet – számlázás határideje Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy határozott idejű elszámolásos ügyletről beszélünk (áfatörvény 58. §), utólagos elszámolással. Mikortól számítódik a számla kiállítására rendelkezésre álló, a 163. §-ban szabályozott észszerű idő, ami jelenleg 15, a későbbiekben 8 nap lesz? Példa: bérleti díj, elszámolási időszak: 2019.12.01-31., fizetési határidő számla kiállításától számított 10 nap. Az ügylet valós (számviteli) teljesítési időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, vagyis 2019.12.31. Én ettől az időponttól számítanám az észszerű időt. A fenti példa dátumokkal: kelt: 2020.02.01 fizetési határidő: 2020.02.11 teljesítés: 2020.02.11 (fizetési határidővel megegyező) Értelmezésemben ez a számla később került kiállításra, mint lehetett volna, mivel 2020.01.15-ig ezt meg kellett volna tenni. Telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15 nap a számla teljesítésétől, vagyis 2020.02.11-től számolódik, tehát 2020.02.26-ig kell kiállítanom a számlát. Ezt azért tartom kicsit furcsának, mert ebben az esetben a számla kelte mindig a teljesítés előtt van, vagyis soha nem lesz késő kiállítani a számlát. Beszéltünk a 60 napos szabályról is; az előbbi példát folytatva, ha a számlát csak 2020.03.20-án állítom ki, akkor a fizetési határidő 2020.03.30. lesz, viszont a teljesítés 2020.02.29., mert ez a 60. nap, és azt mondták, hogy innentől számítódik a 15 nap, vagyis 2020.03.15-ig ki kellett volna állítanom a számlát. Furcsa, mert így a számla kiállítását akár ki tudom tolni 15 napról 75 (60+15) napra. Köszönöm!

Ingatlanbérlés ösztönzése Kérdés

Ingatlan-bérbeadásnál a bérbeADÓ fizet bérlőnek a bérlet kezdetén egy nagyobb összeget, amiből az iroda berendezéseit kell hogy a bérlő megvegye. A szerződés szerint ezen tárgyi eszközök tulajdonjoga a bérbeADÓnál marad,és csak ha lejár a 10 éves bérleti idő, akkor kerül a bérlő tulajdonába. A bérbeADÓnak a pénzt át kell utalnia rá, és a bérlőnek ki kell számláznia a bérbeADÓ felé. A kérdés, hogy milyen szolgáltatásként/termékértékesítésként és áfásan számlázható-e? Illetve hogy a könyvelésben (aktiválás, écs) hogyan kezeljük a bérlő oldaláról ezeket a TE-ket? A szerz. szerint: „A Bérbeadó egyszeri XXX EUR + áfa összegű hozzájárulást biztosít a Bérlő részére az iroda bebútorozására és egyéb ingóságok beszerzésére számla ellenében.” És a birtokbaadás elhalasztása esetén „a Bérbeadó további YYY EUR+Áfa összegű kialakítási hozzájárulást fizet Bérlőnek számla ellenében.” Itt már nincs megkötés, hogy ez mire szolgál, azaz ebből már bútoron kívül egyéb kialakítási munkálatokat is lehet finanszírozni. Ez utóbbi kötbér jellegű dolognak tűnik, így az is kérdéses,hogy ezt az összeget miért kellene áfásan számlázni. „Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Bérbeadói hozzájárulás keretében vásárolt bútorok és ingóságok a Bérbeadó tulajdonát képezik a Kezdőnaptól számított 9. év végéig, ezért amennyiben a szerződés a Kezdőnaptól számított 9. év végéig bármely okból megszűnik ezen bútorok és ingóságok Bérleményből való elvitelére a Bérlő semmilyen körülmények között nem jogosult.” Milyen jogcímen számlázza ki?

Árucsere – friss szerviz Kérdés

Élelmiszeripari cég vagyunk, és vevőink részére "friss szervizt" biztosítunk, vagyis megállapodás alapján meghatározott, közeli szavatossági lejáratú termékeket visszaveszünk tőlük, és friss árura cseréljük. Helyes-e az a bizonylatolás, hogy ezt a gazdasági eseményt egy számlán rögzítjük? Vagyis mínusz sorral felvesszük a régi termékeket, a régi azonosítójukra hivatkozva, majd az átadott terméket pedig plusz sorral rögzítjük? Vagy ez a visszavett árukra vonatkozóan helyesbítése azoknak a számláknak, amelyekkel eredetileg kiszállítottam? Köszönettel: Takács Zsuzsanna

Visszáru, raklap Kérdés

Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari cég vagyunk. Az online számla-adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek, mint visszárus tételek, új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a STK számviteli elszámolása a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csere raklapot, mi kiszámlázzuk az értékét. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoznak vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázzák felénk? Köszönettel: Takács Zsuzsanna

Számlázás Kérdés

Cégünk olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az értékesítés egy részét nagybani piacon végezzük. Az értékesítésekről készpénzes számlát bocsátunk ki, 2020.07. 01-től számlázóprogram segítségével, mely reményeink szerint biztosítani tudja az online adatszolgáltatást. Abban az esetben, ha mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól – mert az áfával számított érték 900 ezer forint alatti, a vevő nem adóalany, készpénzes a fizetés, és nem kéri a számla kiállítását – kézi nyugtát használunk. A kérdésünk az, hogy megfelelő eljárás lesz-e ez a 2020.07.01-től még szélesebb körben érvényes online adatszolgáltatásnál? Illetve, ha 2021.01-től a magánszemélyek részére kiállított számlák is adatszolgáltatás alá esnek, ezek a nyugtás bizonylatok nem fognak beletartozni? Vagy várhatóan szigorítás lesz a számla nélküli bizonylatkiállításhoz kapcsolódóan? Köszönettel: Takács Zsuzsanna

A koronavírus a számlázás és könyvelés menetét is átírta, de van megoldás! Cikk

A koronavírus-járvány felértékelte a digitális, online kapcsolattartási formákat. Vagyis, amikor nincs szükség személyes kontaktusra a cégek és a könyvelők, illetve a szállítók között. Szerencsére már léteznek olyan megoldások, amelyek érintkezésmentesen teszik lehetővé a kis- és középvállalkozásoknak az ügyek intézését. Például annak a kötelezettségnek a teljesítését, hogy július 1-jétől a számláikat immár összeghatártól függetlenül feltöltsék a NAV-hoz.

Patreon adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Patreonon keresztül (amerikai cég) kapok magyar magánszemélyektől támogatást. A támogatás után a 27 százalék áfát a Patreon befizeti. A kérdés, hogy katás egyéni vállalkozóként nekem számláznom kell-e feléjük, és be kell-e a NAV felé jelenteni, vagy pedig nem szükséges, mivel ez a fajta támogatási forma nem adóköteles ebben az esetben?

Online időpontfoglalás fizetéssel, számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Milyen módon kell számlát kiállítania annak a szolgáltatónak, akihez időpontot a magánszemély ügyfelek online foglalhatnak, jellemzően ekkor a szolgáltatás ellenértéke (az áfatörvényben meghatározott 900 000 Ft alatti összeg) is online kifizetésre kerül, viszont a szolgáltatást 1-2 nappal, vagy néhány héttel a fizetést követően veszik az ügyfelek igénybe?

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyes-e társaságunk részéről az a számlázási gyakorlat amely szerint – áruértékesítés esetén – vevőink részére értékesített árukkal együtt – a fuvarozással egyidejűleg – kiküldésre kerül a szállítólevél majd e-mail-en a távszámla. Később a visszaérkezett és átvett szállítólevelek alapján – amennyiben eltérés – van a számla helyesbítésre kerül. Köszönettel:

Környezetvédelmi termékdíj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésekben: 1.) A számlán való feltüntetési kötelezettség teljesítése kapcsán: cégünk a külföldről behozott termékek után az első forgalombahozó, megfizeti a környezetvédelmi termékdíjat (nincs szó áthárításról, átvállalásról). Mit tüntessünk fel, milyen záradékot szerepeltessünk a belföldi értékesítésről kiállított számláinkon? 2.) Hogyan alakul a termékdíjfizetés és -visszaigénylés abban az esetben, ha a külföldről behozott terméket úgy értékesítjük tovább külföldre, hogy társaságunk a raktárába bevételezi először a terméket, és úgy értékesíti külföldre, és abban az esetben, ha a raktárunkba nem kerül bevételezésre, hanem közvetlenül a külföldi eladótól a külföldi vevőhöz kerül a termék? Köszönettel.

Bérleti díj elengedése Kérdés

Cég bevétele üzlethelyiségek bérleti díjából származik. Az üzletek nagyrészt, majdnem 80 százalékban bezártak. A helyiségek tulajdonosa a mostani helyzetre való tekintettel, egyelőre, 1 havi bérleti díjat szeretne elengedni. A március havi bérleti díjak kiszámlázása tekintetében is, ami most lenne esedékes, törvényszerű megoldás-e, hogy csak azoknak számláz, akik valóban ott voltak, és a többieknek nem. Több hete bezártak, az áprilisi üzletbezárások száma csak növekedni fog, közelít a 100 százalékhoz. Kell-e egyáltalán számlát készíteni az elengedés ideje alatt? Szabályszerű eljárás-e, hogy akik bezártak, jellemzően külföldi állampolgárok, akik lehet, hogy haza is mentek még amikor lehetett, és majd az "egész" után térnek vissza (szóval sok a bizonytalan tényező), nem kerülnek kiszámlázásra. A normál ügymenetben ez aránytalan lenne, hiszen bevétel sincs, tényleges tevékenység sincs, amit lehetne számlázni. Köszönöm.

Decemberi bevétel helyes adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Evás kft. 2020.01.01-től a tao hatálya alá tartozik, és az áfában az általános szabályok szerint adózik. Havi egy számlát állít ki, aminek folyamatos a teljesítése. A december havi számla kelte: 12.31., teljesítése és fizetési határideje: 01.08. Kérdésem, hogy a számlát, hogyan kell helyesen könyvelni és milyen adófizetési kötelezettség keletkezik utána? A teljes számla értéke az eva hatálya alá esik, és a bruttó összeg után kell megfizetni az evát? Belép-e a januári teljesítés miatt az áfafizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a számla nettó összege után taót vagy evát kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm!

Fotópályázati díj befizetéséről milyen dokumentumot szükséges kiállítani? Kérdés

Fotóköri egyesület fotópályázatokat szervez magánszemély pályázók részére. A pályázatnak pár ezer forint díja van, amelyet az egyesületi bankszámlára fizetnek be. Kérdésem, hogy szükséges-e külön bevételi bizonylatot, számlát, vagy számviteli bizonylatot kiállítani a pályázó részére? Ez a tevékenység az alapszabályban szereplő úgynevezett cél szerinti tevékenység.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya lecsökken

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Veszélyhelyzettel összefüggő csökkentett munkaidő

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Egyszemélyes ügyvédi iroda jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close