Egy kft.-nél évek alatt nagyobb összegű tagi kölcsön gyűlt össze. Ennek következtében a saját tőkéje is mínuszossá vált. Van-e arra lehetősége a cégnek, hogy a tagi kölcsönt pótbefizetésként lekötött tartalékba tegye? Ezzel a saját tőkéje nem lenne mínuszos. Jár-e ez valamilyen adófizetéssel vagy illetékfizetéssel? Várom válaszukat. Kisfaludyné
A Gt. úgy szabályozott, ha a saját tőke a jegyzett tőke alá esett, hogy az ügyvezetőnek intézkednie kellett a megszűnésről a tőke feltöltéséről vagy az átalakulásról. Hol van ez a szabály a 2014. évre vonatkozóan, mire lehet hivatkozni, amikor fel akarjuk hívni az ügyvezető figyelmét, hogy a szükséges intézkedést megtegye?
Kivás elszámolásra bejelentkezett cég elhatárolt veszteségek elszámolása, bevallása pénzforgalmi szemléletben során a saját tőkét a bevallás után hogyan módosítja?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy, ha egy kft. törzstőkéje 3 millió forint, de a saját tőke kb. 10,5 millió forint, akkor mennyinek kell minimum a saját tőkének lenni, hogy a cég tovább működhessen? A Gt. 51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkéve, és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak... Ennek értelmében erre a cégre már a az új törvény értelmében a 3 milliós törzstőkét kell figyelembe venni. Neki, ha 10,5 millió forint volt a saját tőkéje, akkor ebben az évben mindenképp a 3 millió forintos saját tőkével kell rendelkeznie, hogy a cég továbbra is működőképes legyen. Milyen szankcióra számíthat az a cég, amely a saját tőkéje összegét a törvényben előírt határidőn belül nem rendezi?
Adott egy kft. amelynek a jegyzett tőkéje 10 millió forint, az eredménytartalék mínusz 5 millió 550 ezer forint, vagyis a saját tőke 4 millió 450 ezer forint. Ha a jegyzett tőkét leszállítja 4 millió forintra, akkor mi lesz az eredménytartalékkal? Teljes egészében megszüntethető a negatív eredménytartalék ez esetben? Vagy ilyenkor az eredménytartalékot is olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a jegyzett tőkét? Vagyis, ha a jegyzett tőke csökkenne 60 százalékkal, és így lenne 4 millió forint, akkor az eredménytartalék is csak 60 százalékkal csökkenthető? Ez utóbbi esetben nem vagyunk előrébb a jegyzett tőke csökkentéssel. Ilyenkor milyen megoldást tudnának ajánlani, hogy a jegyzett tőke csökkentése helyrehozza a saját tőkét? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagjai 2013. évre osztalékot hagytak jóvá, úgy, hogy ezt jogszerűen nem tehették volna meg, mivel a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent. (Jegyzett tőke: 3 000 EFt, eredménytartalék -1 700 EFt, adózott eredmény 1 400 EFt). A taggyűlési határozatot, amiben az osztalékról döntöttek, közzétették. A kft. hogyan tudja ezt a hibát helyrehozni? Segítségét köszönöm!
Egy kft. még 2007-ben tőketartalékba tett pénzt, valószínűleg veszteség csökkentésére. A pénz azóta is ott van,. A saját tőke azóta jóval meghaladja a jegyzett tőkét. A kérdésem az lenne, mit lehet tenni a tőketartalékkal, hogy az kikerüljön onnan, vagy már véglegesen marad? A jegyzett tőke nem lett megemelve, és nem deríthető ki, hogyan került oda, és honnan.
Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésemre várnám állásfoglalásukat: egy bt. átalakul kft.-vé, úgy, hogy az egyik tag kiszáll, és egy egyszemélyes kft. jönne létre. A bt. saját tőkéje nagyobb (többszöröse) a jegyzett tőkének. A taggal kötelező-e a saját tőke/jegyzett tőke arányában elszámolni, és azt kötelezettségként előírni, majd rendezni vele, vagy az ő kérésére a rá jutó saját tőkéről lemondhat-e, és például csak az anno befizetett vagyoni betétjét kérné? Ha ez lehetséges, akkor ehhez elég a nyilatkozata vagy a társasági szerződésben is benne kell-e lenni ennek a lehetőségnek? Felmerülhet-e egy NAV-vizsgálatnál annak a lehetősége, hogy a saját tőke/jegyzett tőke arányában rá jutó rész és az általa kért vagyoni betét különbségét esetleg elengedett kötelezettségként értelmezhetik-e annak következményeivel (rendkívüli bevétel, és így tao alap+illeték fizetési kötelezettség)? Felmerülhet még az a kérdés is, hogy ha a vagyonmérleg-tervezet a 2013. 12. 31-ei mérlegből készül, akkor az új Ptk. szerint vagy a régi Gt. szerint kell-e eljárni (első döntés 03.15. előtt volt), és van-e különbség a kettő között? Megtisztelő válaszukat előre is megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, akinek rengeteg tagi kölcsöne van. A saját tőke jóval a jegyzett tőke fele alá csökkent (2013. már a 2. ilyen év volt) Milyen lehetőségei vannak a cég tulajdonosának, mivel meg szeretné menteni a cégét. Melyik lehetőség milyen adó-, illetve illetékvonzattal jár? Válaszát előre is köszönöm!
Most örököltem meg egy olyan kft.-t, melynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan lehet ezt most rendezni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk 3 éve jelentős veszteségeket szenvedett el, sürgősen tőkére volna szüksége a tevékenység folytatásához. A tagok – kültagok és beltag – pótbefizetéssel kívánják ezt megoldani. Kérdésünk: 1. Helyesen jártak-e el, ha taggyűlési határozat alapján, amelyben a pótbefizetés összes követelményét rögzítették, a pótbefizetést végrehajtották? (Megjegyezni kívánjuk, hogy az alapító okirat a pótbefizetést nem teszik kötelezővé.) 2. Amennyiben később végelszámolásra kerülne sor, a vagyonfelosztásnál a saját tőke és a pótbefizetés tagonkénti összegét kell-e figyelembe venni, illetve a pótbefizetés nem minősül-e hitelnyújtásnak? Mivel ez a megoldás még a 2013. évi mérlegidőszakot érinti, ezért sürgős válaszukat kérjük, fáradozásukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje 2012-2013. évben a törvényi minimum alatt maradt. A 2013. évi beszámoló benyújtását követő 90 napon belül kell rendezni a saját tőke összegét. Az a kérdésem, hogy ha a vállalkozás egy közbenső beszámolót készít, és nyújt be a cégbírósághoz, amelyben a saját tőke rendeződik (nagyobb bevételre tesz szert), és meghaladja a törvényben előírt minimumot, azzal eleget tesz a törvényben foglaltaknak, vagy csak egyéb úton lehet rendezni a helyzetet (például törzstőkeemelés, pótbefizetés)?
Egy gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével. A társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a társasági formára előírt szükséges saját tőke biztosításáról úgy gondoskodnak, hogy elengedik a társasággal szemben fennálló összes követelésüket. A tárgyévi végleges eredménykimutatás azonban a közbenső mérlegtől eltérően lényegesen magasabb összegű veszteséget mutat, amelyből adódóan a saját tőke a végleges mérlegben nem rendeződik a törvényi minimum összegére. Mi a teendő ilyen esetben? Elfogadható-e a dokumentált tőkerendezés vagy a gazdasági társaság nem kerülheti el az átalakulást, a jogutód nélküli megszűnést, stb. Köszönettel: P. Zsuzsa
Tisztelt Sinka Júlia! Kérem szépen válaszát az alábbiakra: egy bt. végelszámolását kezdeményezte, de sajnos a kötelezettsége között 700 ezer forint tagi hitel tartozás van. Így a végelszámolás nem lehetséges! Olvastam valahol, hogy abban az esetben, ha a veszteség visszapótlásra az eredménytartalékba befizet, és igy utána vissza tudja venni a hitelét, akkor nem lesz kötelezettsége, és a végelszámolás elindulhat. De mi történik a saját tőkével? Azzal is el kell számolnia? Előre is köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték