adozona.hu
290/1949. Korm. rendelet
290/1949. Korm. rendelet
a korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalatoknak az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérlegéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A magyar köztársaság kormánya az 1948. XXXVII. tc. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az 1948. évben egyéni cégből, üzemből, intézményből vagy bármilyen kereskedelmi társaságból alakult és az 1949. évi január hó 1. napján fennálló minden korlátlan felelősségű nemzeti vállalat (továbbiakban: nemzeti vállalat) köteles az 5650/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. szám) alapján az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegén kívül az 1...
290/1949. Korm. rendelet
a korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalatoknak az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérlegéről
(Közigazgatási rendszám: 10.081.)
A magyar köztársaság kormánya az 1948. XXXVII. tc. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §(1) Az 1948. évben egyéni cégből, üzemből, intézményből vagy bármilyen kereskedelmi társaságból alakult és az 1949. évi január hó 1. napján fennálló minden korlátlan felelősségű nemzeti vállalat (továbbiakban: nemzeti vállalat) köteles az 5650/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. szám) alapján az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegén kívül az 1949. évi január hó 1. napjával a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint megnyitó mérleget készíteni. Ezek a rendelkezések vonatkoznak azokra a nemzeti vállalatokra is, amelyek egyéni cégből, üzemből, intézményből vagy bármilyen kereskedelmi társaságból az 1949. év folyamán alakulnak. Ehhez képest az ilyen nemzeti vállalatok megalakulásuk után kötelesek az 1949. évi január hó 1. napjával megnyitó mérleget készíteni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az 1948. évi december hó 31. napjával készített zárómérleg és az 1949. évi január hó 1. napjával készített megnyitó mérleg között a mérlegfolytonosság elvének megfelelő könyvviteli összefüggésnek kell fennállnia.
(3) A nemzeti vállalatok 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérlegét az Állami Ellenőrzési Központ felülvizsgálata után az illetékes miniszter [1948. XXXVII. tc. 8. § (1) bek. 2. pontja] állapítja meg. Ebből a célból a nemzeti vállalatok a megnyitó mérleget a vállalatnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése közzétételétől, a cégjegyzékbe már bejegyzett nemzeti vállalatok pedig a jelen rendelet hatálybalépésétől számított kilencven nap alatt tartoznak felülvizsgálat céljára az Állami Ellenőrzési Központhoz felterjeszteni. A pénzügyminiszter ezt a határidőt indokolt esetben meghosszabbíthatja.
2. §
(1) A jelen rendelet alapján teljesített vagyon-, illetőleg teherrendezés, értékmódosítás vagy helyesbítés folytán jelentkező vagyon- vagy teherváltozások eredményét "Tőkerendezési számlá"-ra kell átvezetni. Ugyancsak a "Tőkerendezési számlá"-ra kell átvezetni az 1948. évi december hó 31-i mérlegben szereplő tőkét (vállalati tőke, alaptőke, üzletrésztőke, törzstőke), a tartalékot, valamint a mérlegben kimutatott tisztavagyonhelyesbítést, értékkülönbözeti ellentételt, a nyereséget, illetőleg a veszteséget is.
(2) A "Tőkerendezési számla" egyenlegéből kell képezni a meghatározott összegű vállalati tőkét.
3. §
A nemzeti vállalatoknak az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérlegébe azokat a vagyontárgyakat és terheket, amelyekre a 4-13. §-ok külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, az 5650/1948. Korm. rendelet alapján az 1948. évi december hó 31. napjával készített zárómérlegben szereplő összeggel kell változatlanul felvenni.
4. §
(1) Az 1947. évi január hó 1. napjával készített megnyitó mérlegben szereplő és az 1949. évi január hó 1. napján a nemzeti vállalat tulajdonában levő ingatlanok, berendezés és felszerelés értékét az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegben szereplő értékkel kell megállapítani. Az illetékes miniszter azonban elrendelheti ezeknek a vagyontárgyaknak újraértékelését.
(2) Ha a nemzeti vállalat az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő mérlegbe ingatlanának, berendezésének és felszerelésének értékét az 1947. évi január hó 1. napjával készített megnyitó forintmérlegben szereplő értékkel tünteti fel, az elhasználódás folytán elszámolandó értékcsökkenésnek évi százalékát az illetékes miniszter újra megállapíthatja. Az illetékes miniszter által megállapított százaléknak megfelelően kell az 1947. évi január hó 1. napjától az 1948. évi december hó 31. napjáig eltelt időre elszámolni az értékcsökkenést.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés folytán a vagyontárgy mérlegértéke növekedik vagy csökken, a különbözetet teljes egészében a "Tőkerendezési számla" javára vagy terhére kell írni. Az értékcsökkenési ellentételben a (2) bekezdésben foglaltak alapján bekövetkező növekedést vagy csökkenést is a "Tőkerendezési számla" terhére vagy javára kell elszámolni.
5. §
(1) A nemzeti vállalattá alakult vállalat mérlegében háramló vagyonként feltüntetett vagyontárgyak értéke a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani.
(2) Az átalakuló vállalat 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegében szereplő háramlási ellentétel összegét a "Tőkerendezési számlá"-ra kell átvezetni. A háramlás alá esett vagyonrészek értékcsökkenését a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell kiszámítani és a "Tőkerendezési számla" terhére elszámolni.
6. §
(1) Az állami tulajdonba vett vállalatok által kibocsátott részvényeknek és üzletrészeknek értékét, továbbá az állami tulajdonba került egyéni cégeknél, közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaságoknál fennálló részesedést a megnyitó mérlegbe vagyonként felvenni nem szabad, tekintet nélkül arra, hogy az értékpapírként vagy érdekeltségként szerepelt az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegben.
(2) Az állami tulajdonba nem került vállalatok által kibocsátott részvényeket és üzletrészeket, valamint a nemzeti vállalatnak ilyen vállalatoknál fennálló érdekeltségét az általános szabályok szerint kell értékelni. Az illetékes miniszter azonban az értékpapírok vagy érdekeltség értékelése tekintetében a fennálló szabályoktól eltérően rendelkezhetik.
7. §
Az anyag- és árukészlet értékét az 1948. évi december hó 31-én érvényes utánpótlási (beszerző-, illetőleg előállító utánpótlási) árakon kell megállapítani. Az 1948. évi december hó 31-i utánpótlási ár nem lehet több, mint az áru eladási árának az eladást terhelő forgalmi, fogyasztási és társulati adóvá, valamint a haszonnal és az értékesítési költséghányaddal csökkentett összege. Ha az iparigazgatóság vagy a belkereskedelmi igazgatóság utánpótlási árakat állapít meg, ezeket a megállapított árakat kell alkalmazni a mérlegkészítésnél.
8. §
(1) A szabadalmat és jogosítványt azzal az értékkel kell 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérlegbe felvenni, amellyel az 1947. évi január hó 1-i megnyitó mérlegben szerepelt. Az 1947. évi január hó 1. napja után vett, illetőleg megszerzett szabadalmat a vételáron, illetőleg a megszerzésére fordított költségeknek megfelelő összeggel kell felvenni.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a lejárt szabadalmi időnek megfelelő értékcsökkenést ellentételként kell felvenni.
(3) Értéktelen szabadalmakat és jogosítványokat a mérlegben feltüntetni nem szabad.
9. §
(1) Az 1948. XXV. törvénycikk alapján vagy más okból megszűnt tartozásokat és követeléseket a mérlegbe felvenni nem szabad, hanem azok összegét a "Tőkerendezési számlá"-ra kell átvezetni. Az 1790/1947. ME rendelet 11. §-ának (2) bekezdése alapján az esetleges későbbi veszteségek fedezetére a tartozások között felvett összeget teljes egészében a "Tőkerendezési számlá"-ra kell átvezetni.
(2) Az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegben fel nem vett egyszeri vagyondézsmát és vagyonszaporulati dézsmát a "Tőkerendezési számlá"-n kell elszámolni.
10. §
Az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegben szereplő háborús kárigényt [1790/1947. ME rendelet 9. §-ának (1) bekezdése] és az ezzel kapcsolatban létesített ellentételt az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő mérlegbe felvenni nem szabad. Az 1790/1947. ME rendelet 9. §-ának (2) bekezdése alapján felvett vagyontárgyat és az ezzel kapcsolatos háborús veszteségek ellentételét azonban változatlan összegben kell az 1949. évi január hó 1. napjával készített mérleg vagyon- és teheroldalán felvenni.
11. §
(1) A jóléti, segélyezési vagy hasonló alapot az 1949. évi január hó 1. napjával készített megnyitó mérlegbe felvenni nem lehet és ha ilyen alap az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegben szerepel, annak teljes összegét a "Tőkerendezési számlá"-ra kell átvezetni.
(2) A jóléti, vagy kulturális célt szolgáló alapítványokat és olyan alapokat, amelyekről alapítólevél készült, valamint a jóléti, segélyezési, vagy hasonló célt szolgáló alapoknak azt a részét, amely a munkavállalóknak 1946. évi augusztus hó 1. napja óta teljesített befizetéseiből keletkezett, az 1949. évi január hó 1. napjával készülő mérlegbe fel kell venni.
(3) Az (1) bekezdésben említett alapok céljára rendelt, az 1948. évi december hó 31. napjával készült mérlegben külön tételként feltüntetett vagyont, a jelen rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezések szerint megállapított értékben kell a vállalat vagyonaként felvenni.
12. §
(1) Az 1948. évi december hó 31. napjával készült mérlegben nyugdíjalap, illetőleg nyugdíjtartalék vagy a vállalat önálló jogalanyként működő nyugdíjpénztárának tartalékhiánya címén céltartalékként felvett összeget az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérlegben a kötelezettségek között az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára követeléseként kell felvenni.
(2) Az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegben a nyugdíjalapnak, illetőleg nyugdíjtartaléknak, valamint a vállalat önálló jogalanyként működő nyugdíjpénztárának külön tételben feltüntetett vagyonát az 1949. évi január hó 1. napjával készített megnyitó mérlegbe felvenni nem szabad, hanem annak értékével a nemzeti vállalatnak az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztárával szemben fennálló kötelezettségét csökkenteni kell.
13. §
(1) Ha a nemzeti vállalat vagy az a vállalat, amelyből a nemzeti vállalat alakult, más nemzeti vállalatnak, vagy állami tulajdonban levő más vállalatnak vagyontárgyat vagy terhet (a továbbiakban: vagyonrész) adott át, vagy attól vagyonrészt vett át, az átadás vagy átvétel a vagyonrésznek az 1949. évi január hó 1-i megnyitó mérlegben szereplő értékén, későbbi beszerzés esetében a beszerzési (könyv) értékén történik, az esetleges értékszabályozó ellentétel figyelembevételével. Ha az átadás, vagy átvétel az 1949. évi január hó 1-i megnyitó mérleg megállapítása előtt történt, a 2635/1948. GF határozatban (Magyar Közlöny 256. szám) foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 2635/1948. GF határozat értelmében foganatosított jóváírások vagy terhelések összegét a "Tőkerendezési számlá"-n kell elszámolni, feltéve, hogy a jóváírás vagy terhelés az 1949. évi január hó 1. napja előtt történt. Az 1948. december hó 31. napja után foganatosított jóváírást vagy terhelést "Függő tőkeszámlá"-n kell elszámolni és nyilvántartani mindaddig, amíg afelől az illetékes miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértőleg - nem rendelkezik.
14. §
(1) Ha több vállalat alakult át az 1949. évi január hó 1. napja után egy nemzeti vállalattá, mindegyik átalakuló vállalat önállóan készíti el az 1948. évi december hó 31-i zárómérlegét és hajtja végre a jelen rendeletben előírt tőkerendezést. A tőkerendezés foganatosítása után kell a nemzeti vállalatnak az 1949. évi január hó 1-i összevont mérlegét elkészíteni.
(2) Ha egy állami tulajdonban levő vállalat az 1949. évi január hó 1. napja után több nemzeti vállalattá alakul át, az átalakuló vállalatnak az 1948. évi december hó 31-i zárómérleg alapján kell a jelen rendeletben előírt tőkerendezést végrehajtani. A tőkerendezés keresztülvitele után a vagyonnak a 8230/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 174. szám) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében történt megosztásához képest kell megállapítani az egyes alakuló nemzeti vállalatok tőkéjét.
(3) A 8230/1948. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jogutóddá kijelölt nemzeti vállalat őrzi meg a megosztott vállalat üzleti könyveit és feljegyzéseit.
(4) A (2) bekezdés esetében a jogutód vállalat az alakuló többi vállalatnak jutó vagyonrészeket a "Tőkerendezési számlá"-n számolja el és ehhez képest állapítja meg az 1949. évi január hó 1-i megnyitó mérlegét. Az alakuló többi vállalat a megosztásnak megfelelően készíti el megnyitó mérlegét.
(5) Ha az 1948. év folyamán alakult nemzeti vállalat az 1948. évi december hó 31-e előtt átalakult, az alakuló új nemzeti vállalatnak vagy nemzeti vállalatoknak kell az 1949. évi január hó 1-i megnyitó mérleget elkészíteni a jelen §-ba foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával úgy, mintha a nemzeti vállalattá történt korábbi átalakulás nem következett volna be.
(6) A nemzeti vállalatok átalakulása alkalmával bekövetkezett egyesülés vagy szétválás esetében is érvényesülni kell az 1. § (2) bekezdésében említett mérlegfolytonosság elvének megfelelő könyvviteli összefüggésnek.
15. §
(1) A jelen rendelet rendelkezéseit nemzeti vállalati alakban működő biztosító vállalatra (a továbbiakban: biztosító) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A biztosító az 1949. évi január hó 1. napjával készítendő megnyitó mérleget, valamint azt, hogy a "Tőkerendezési számla" egyenlegéből milyen összeget kell vállalati tőkeként, illetőleg tartalékként felvenni, a pénzügyminiszter közvetlen felülvizsgálat útján állapítja meg.
(3) A jelen rendelet 4. §-ában szabályozott értékelések tekintetében biztosító esetében a pénzügyminiszter közvetlenül dönt.
16. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi január hó 7-én.
Dobi István s. k.
miniszterelnök