adozona.hu
59000/1949. VII. PM rendelet
59000/1949. VII. PM rendelet
az illetményadó egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 13410/1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetményadóról szóló 5660/1948. Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 13410/1948. Korm. rendelet (a továbbiakban: R; Magyar Közlöny 1949. évi 4-5. szám) 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján, - a jelen rendelet 5. §-a tekintetében a belügyminiszterrel egyetértőleg, - a következőket rendelem:
Az illetményadóról szóló 5660/1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 193500/1948. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 122. szám) 7. §-a helyéb...
59000/1949. VII. PM rendelet
az illetményadó egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 13410/1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 6.334.)
Az illetményadóról szóló 5660/1948. Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 13410/1948. Korm. rendelet (a továbbiakban: R; Magyar Közlöny 1949. évi 4-5. szám) 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján, - a jelen rendelet 5. §-a tekintetében a belügyminiszterrel egyetértőleg, - a következőket rendelem:
1. §Az illetményadóról szóló 5660/1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 193500/1948. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 122. szám) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az illetményadó mértéke a (2), illetőleg (3) bekezdésben meghatározott százalékos és a (4) bekezdésben munkavállalónkint meghatározott tételes illetményadóból tevődik össze.
(2) Az illetményadó kulcsa - a (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel 20%.
(3) 10%-os kulcs alá tartoznak:
1. a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjától (Szakszervezeti Tanácstól), valamint szakszervezeteitől járó illetmények;
Ut. A kedvezményes illetményadókulcs alá csupán a Szakszervezeti Tanács, illetőleg tagszervezeteitől járó azok az illetmények tartoznak, amelyeket a szakszervezet saját munkavállalóinak fizet ki, míg például a csarnoki hordárok és rakodómunkások járandóságát nem lehet a szakszervezettől járó illetménynek tekinteni, mert a szakszervezet ezeknél lényegében csak az adó és társadalombiztosítási járulék kezelésével kapcsolatban látja el a munkáltatók kötelezettségeit, ennélfogva a csarnoki hordárok és rakodómunkások járandósága a (2) bekezdés, illetőleg a (4) bekezdés rendelkezése alá tartozik.(10%-os kulcs alá tartoznak.)
2. A társadalmi úton közadakozásból fenntartott szociális szervezetek és az egész ország területén működő külföldi segélyszervezetek kizárólag szociális célt szolgáló munkakörben foglalkoztatott munkavállalóinak illetményei. Azt, hogy e rendelkezést mely szervezetekre kell alkalmazni, - a népjóléti miniszter véleményezése alapján - a pénzügyminiszter állapítja meg.
Ut. (1) A kedvezményes illetményadókulcs megállapítására irányuló indokolt kérelmet a jóváhagyott alapszabályok egy példányával felszerelve, a pénzügyminiszterhez kell benyújtani. A népjóléti miniszter véleményezése alapján egyes intézményeknek már eddig engedélyezett kedvezmények a jelen rendeletben meghatározott 10%-os kedvezményes kulcs és a tételes illetményadó fizetésének kötelezettsége mellett érvényben maradnak.(2) A (3) bekezdés 1. és 2. pontja alatt felsorolt illetmények; - akár kollektív szerződés, akar szabad szolgálati szerződés alapján járnak, - egységesen 10%-os kulcs alá tartoznak.
(4) A munkáltatók a munkavállalók illetménye után a (2)-(3) bekezdésben százalékosan megállapított illetményadón felül minden kivetési időszakra, munkavállalónkint - az illetmények összegére tekintet nélkül - forint tételes illetményadót is kötelesek fizetni.
Ut. (1) A tételes illetményadó szempontjából a munkavállalók számát az illetményadó esedékességének időpontjában meglévő állapot szerint kell figyelembe venni, ha a munkáltató állandó munkavállalókat foglalkoztat, vagy ha az adókivetési időszakon (4-5 hét) belül csupán a munkavállalók személyében állt be változás, de a munkavállalók száma nem változott.(2) Azoknál a munkáltatóknál, akiknél, illetőleg amelyeknél az adókivetési időszakon belül a munkavállalók száma változott, a munkavállalók számát a következő szabály alapján kell megállapítani: a valamennyi munkavállaló által az adókivetési időszakban - túlórák nélkül - teljesített munkaórák számát el kell osztani az ugyanazon időszakban volt munkanapok számának nyolcszoros szorzatával (azaz egy állandó munkás által a kérdéses adókivetési időszakon belül túlórák nélkül végzett munkaórák számával). Az ilyen módon elvégzett osztás eredménye adja a tételes adó szempontjából számításba veendő munkavállalók számát. Ha az osztásnál a maradékösszeg több mint az osztó fele, az eredmény eggyel emelendő; ha kevesebb, mint az osztó fele, elhanyagolandó. Például egy négyhetes adókivetési időszakban valamennyi munkavállaló által teljesített munkaórák száma 3.456, a munkanapok száma pedig 26. A munkanapok számának nyolcszorosával 26X8=208-cal kell osztani az említett munkaórák számát. Tehát 3456: 208=16, így a kérdéses adókivetési időszakban 17 munkavállaló után kell a 8 forintos tételes illetményadót megfizetni, mert a példában a maradék nagyobb, mint az osztó fele. Ugyanígy kell kiszámítani az egy adókivetési időszaknál rövidebb ideig tartó időszaki munkálatnál foglalkoztatott munkavállalók számát is. Például ha egy két hétig tartó építkezésnél a munkáltató 30 munkást foglalkoztat, az előbbi számítás alapján a négyhetes adókivetési időszakban 15 munkavállaló után tartozik tételes illetményadót fizetni.
(3) A tételes illetményadó szempontjából közömbös, hogy az illetményt rendes vagy kedvezményes adókulcs terheli, továbbá közömbös az is, hogy a munkavállaló fizikai vagy szellemi dolgozó."
2. §
A 193500/1948. VII. PM rendelet 11. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"Az illetménykimutatásban a munkavállalók számát - a tételes illetményadó miatt - a 7. § (4) bekezdéséhez fűzött utasítás rendelkezései szerint kell megállapítani és feltüntetni. Az új illetménykimutatás-nyomtatvány kigyártásáig a jelenleg érvényben lévő nyomtatvány jegyzet rovatában a munkáltató köteles megosztani a százalékos kulcs alapján járó és a tételes illetményadót."
3. §
(1) A 193500/1948. VII. PM rendelet 12. §-ához fűzött utasítás (1), illetőleg (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdaságban foglalkoztatott gazdasági munkavállalók járandósága után - a munkavállalók számától függetlenül - és a munkáltatók kérelme nélkül átalányösszegben kell megállapítani az illetményadót. Az illetményadó átalányösszege egy-egy adókivetési időszakra:
a) elsősosztályú órabéres munkás és idénymunkás (sommás hónapos) bére után 10 forint;
b) másodosztályú órabéres munkás és idénymunkás (sommás hónapos) bére után 7 forint;
c) harmadosztályú órabéres munkás és idénymunkás (sommás, hónapos) bére után 5 forint;
d) az éves dohánykertész esetében a felvállalt dohányültetvény minden teljes félholdnyi (800 négyszögölnyi területe után járó munkabére fejében évi 10 forint;
e) a részes cukorrépa-munkás esetében, ha a részes munkavállalás az ápolás és betakarítás összes munkálataira kiterjed, a felvállalt cukorrépa-ültetvény minden teljes félholdnyi (800 négyszögölnyi) területe után járó munkabére fejében évi 10 forint;
f) minden egyéb részes munkavállaló esetében, ha a részes munkavállalás a termény összes ápolási, aratási és betakarítási munkálataira kiterjed, a felvállalt és learatott részes terület minden teljes félholdja (800 négyszögölje) után járó munkabér fejében évi 5 forint."
"(5) Külön kérelem nélkül ugyancsak átalányösszegben kell megállapítani a háztartási alkalmazottak illetménye után járó illetményadót is. Az illetményadó átalányösszege:
a) minden bentlakó háztartási alkalmazott illetménye után egy-egy adókivetési időszakra 10 forint;
b) minden bejáró háztartási alkalmazott illetménye után egy-egy adókivetési időszakra 8 forint.
A 11. §-ban meghatározott illetménykimutatást a háztartási alkalmazottat foglalkoztató munkáltató csupán akkor köteles benyújtani, amikor háztartási alkalmazottat a háztartásban elsőízben alkalmaz, illetőleg amikor a háztartási alkalmazottak számában áll be változás. Amennyiben csupán a háztartási alkalmazottak személyében áll be változás, a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) új illetménykimutatást benyújtani nem kell. A háztartási alkalmazottak rendőrségi bejelentésére szolgáló új bejelentőlap nyomtatvány bevezetése után illetménykimutatást benyújtani nem kell, mert a rendőrségi bejelentőlap megfelelő szelvénye szolgál illetménykimutatás, illetőleg társadalombiztosítási bejelentés céljára."
(2) Az illetményadó kulcsának felemelésére, valamint a tételes illetményadóra tekintettel minden illetményadó átalány 1949. évi január hó 1-től hatályát veszti és azt az érdekeltek kérelmére újból kell megállapítani. A tételes illetményadót - a mezőgazdasági munkavállalók, a háztartási alkalmazottak és a házfelügyelők illetménye után járó illetményadó átalánytól eltekintve - az illetményadó átalányon felül munkavállalónkint külön kell a 7. § (4) bekezdéshez fűzött utasítás szabályai szerint. megállapítani és nyilvántartani. Az átalányozásra vonatkozó általános rendelkezések egyébként változatlanul érvényben maradnak.
4. §
A 193500/1948. VII. PM rendelet 13. §-ához fűzött utasítás (2) bekezdése annyiban módosul, hogy 1949. évi január hó 1. napjától kezdődőleg az illetményadót (társadalombiztosítási járulékot) az illetményadó főkönyv helyett az "összevontan kezelt adók főkönyvében" kell előírni és a lerovást elkönyvelni.
5. §
(1) A százalékos kulcs alapján beszedett illetményadó 92%-a az államkincstárt, 8%-a pedig - Budapest székesfőváros kivételével - azt a községet (várost) illeti meg, amelynél a munkáltató az illetményadót befizetni köteles.
(2) A tételes illetményadóból a községet (várost) részesedés nem illeti meg. Ebből a célból az összevontan kezelt adók főkönyvének előírási részében a százalékos és tételes illetményadót elkülönítve kell kezelni, ezért a tételes illetményadót az illetményadó hasábban "T" jelzéssel kell előírni.
(3) Adószállítások alkalmával az (1)-(2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a 193500/1948. VII. PM rendelet 13. § (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (7) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
6. §
A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba: rendelkezéseit azonban visszamenőleg az 1949. évi január hó 1. napján esedékes - 1948. évi december hóban járó illetőleg élvezett illetmények után fizetendő - illetményadóra is alkalmazni kell. Kivételesen 1949. évi január hóban az illetményadó adópótlékmentes befizetésének határideje a hó 22. napja. Azok a munkáltatók, akik, illetőleg amelyek a hatályon kívül helyezett rendelkezés szerint járó illetményadóról az illetménykimutatást már benyújtották, az említett időpontig azt a jelen rendelet szerint járó illetményadónak megfelelően helyesbíteni kötelesek.
Budapest, 1949. évi január hó 10-én.
A miniszter helyett:
Dr. Antos István s. k.
államtitkár