adozona.hu
280/1949. Korm. rendelet
280/1949. Korm. rendelet
a bányatárspénztárak egyesítése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az 1927. XXI. tc. 93. §-a első bekezdésének 6. pontjában megjelölt bányatárspénztárak, illetőleg társpénztárak (a továbbiakban: pénztárak) feladatkörét közös bányatárspénztár látja el.
A közös bányatárspénztár neve: Országos Bányatárspénztár (a továbbiakban: OB); székhelye: Budapest.
Az OB jogi személy, amely mint ilyen jog...
280/1949. Korm. rendelet
a bányatárspénztárak egyesítése tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 3.550.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §(1) Az 1927. XXI. tc. 93. §-a első bekezdésének 6. pontjában megjelölt bányatárspénztárak, illetőleg társpénztárak (a továbbiakban: pénztárak) feladatkörét közös bányatárspénztár látja el.
(2) A közös bányatárspénztár neve: Országos Bányatárspénztár (a továbbiakban: OB); székhelye: Budapest.
(3) Az OB jogi személy, amely mint ilyen jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
2. §
(1) Az OB tagjai:
a) mindazok a személyek, akik mint munkavállalók olyan vállalatban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban dolgoznak, amely vállalat, üzem, hivatal, vagy foglalkozás a jelen rendelet hatálybalépése előtt, az 1927. XXI. törvénycikkel szabályozott betegségi biztosítás szempontjából, a jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztárak, kötelékébe tartozott;
b) az 1925. XXXIV. törvénycikk alapján öregségi és rokkantsági nyugbérben részesülők közül azok, akik mint munkavállalók betegség esetére utoljára az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztáraknál voltak biztosítva és továbbra is azon a területen laknak, amelyen belül az OB tagjainak orvosi gyógykezeléséről maga tud gondoskodni;
c) a nyugbérben részesülő és az OB működési területén lakó özvegyek és árvák, ha azok, akiknek a jogán özvegyi vagy árvanyugbért kapnak, mint munkavállalók utoljára az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztárak tagjai voltak;
d) az OB munkavállalói.
(2) Felhatalmaztatik a népjóléti miniszter, hogy az (1) bekezdésben felsorolt biztosításra kötelezettek egyes csoportjai betegségi biztosításának ellátását az Országos Társadalombiztosító Intézet feladatkörébe utalhassa.
3. §
(1) Az OB alapszabályát a népjóléti miniszter állapítja meg.
(2) Az alapszabály megállapításáig a szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultság feltételei, a szolgáltatások neme és mértéke szempontjából az egyes pénztárak 1949. évi február hó 28. napján hatályos alapszabályaiban foglalt rendelkezések az irányadók.
4. §
(1) Az OB központi önkormányzati szerve az igazgatóság, helyi önkormányzati szervei pedig a kerületi választmányok.
(2) Az igazgatóság 27 tagból áll. Az igazgatósági tagok kétharmadrészét az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztáraknál biztosításra kötelezett munkavállalók közül, egyharmad részét pedig a munkáltatói érdekeltség részéről kell kiküldeni. Az igazgatóság munkavállaló tagjait a Szakszervezeti Tanács küldi ki éspedig 12 tagot a Magyar Bányamunkások Országos Szabad Szakszervezete, 6 tagot a Magyar Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezete tagjai sorából, a munkáltatói érdekeltségű tagjaiként pedig 6 tagot a Szénipari Igazgatóság és 3 tagot a Nehézipari Igazgatóság küld ki.
(3) Az igazgatóság, valamint a kerületi választmány hatáskörét, továbbá a kerületi választmány tagjainak számát és összetételét figyelemmel a 11600/1945. NM rendeletben (Magyar Közlöny 124. száma) foglaltakra, az alapszabályban kell megállapítani.
(4) Az igazgatóságot legkésőbb az 1949. évi március hó 31. napjáig kell megalakítani.
(5) Az igazgatóság megalakításához szükséges intézkedéseket az 5980/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 121. száma) alapján alakított Bányatárspénztárak Szövetségének intézőbizottsága köteles megtenni. Az igazgatóság szabályszerű megalakításáig az OB központi önkormányzatának jogkörét átmenetileg a Bányatárspénztárak Szövetségének intézőbizottsága gyakorolja.
(6) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztárak intézőbizottságai mindaddig, amíg a kerületi választmányok alapszabályszerűen megalakíttatnak, az OB kerületi választmányaiként tovább működnek az igazgatóság által reájuk ruházott hatáskörben. Az igazgatóság azonban az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztárak vagyonát érintő bármilyen intézkedés tekintetében mindenkor az illető pénztár helyi önkormányzatának (intézőbizottság, kerületi választmány) meghallgatásával köteles eljárni.
5. §
(1) Az OB feladatait az 1927. XXI. törvénycikk, illetőleg az ezt módosító vagy kiegészítő jogszabályok vonatkozó rendelkezései, valamint az alapszabály szerint látja el. Helyi szervei a kerületi bányatárspénztárak (kirendeltségek), amelyeknek számát, működési körét és székhelyét az OB alapszabályában kell megállapítani.
(2) Az OB alapszabályának kiadásáig az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztárak az OB működésének megkezdése napjától, mint annak helyi szervei (kerületi bányatárspénztárai) tovább működnek és addigi működési körük és székhelyük is változatlan marad.
6. §
(1) Az OB működését az 1949. évi március hó 1. napjával kezdi meg.
(2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztáraknak, valamint az 5980/1948. Korm. rendelet alapján alakított Bányatárspénztárak Szövetségének önálló jogi személyisége az 1949. évi február hó 28. napján megszűnik és minden vagyonuk, joguk, követelésük, jogosítványuk és kötelezettségük az 1949. évi március hó 1. napjával az OB-ra száll át.
(3) Az OB az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztáraknak, valamint a Bányatárspénztárak Szövetségének az 1949. évi február hó 28. napjára vonatkozólag elkészítendő átadási zárószámadásait az 1949. évi április 30. napjáig köteles a népjóléti miniszterhez felterjeszteni.
7. §
Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt pénztáraknak, valamint a Bányatárspénztárak Szövetségének szolgálatában álló összes alkalmazottak az 1949. évi március hó 1. napjával változatlan szolgálati feltételekkel az OB alkalmazottai lesznek.
8. §
A 2. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt OB tagok után az 1949. évi február hó 28. napját követően is a munkabér 8%-át kell betegségi biztosítási járulékként fizetni.
9. §
Az 1927. XXI. törvénycikknek és ezt a törvénycikket kiegészítő és módosító jogszabályoknak a bányatárspénztárakkal (társpénztárakkal) kapcsolatos és jelen rendelettel nem ellentétes rendelkezései továbbra is hatályban maradnak.
10. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 5980/1948. Korm. rendelet hatályát veszti.
Budapest, 1949. évi január hó 7-én.
Dobi István s. k.
miniszterelnök