65 találat a(z) részszámla cimkére

Kérdés

2016-ban az adóalany két előlegszámlát bocsát ki: 02. hóban 20 199 ezer Ft + áfa és 03. hóban 2668 ezer Ft + áfa összegben. Ehhez kapcsolódóan 04. hóban 2200 ezer Ft + áfa, 05. hóban 3290 ezer Ft + áfa részszámlát bocsát ki. A végszámla 05. hóban 28350 ezer Ft + áfa, ami pénzügyi rendezést nem igényelt, az előzőek miatt. Az áfabevallásban 2016. 02. hóban jelentettük, mivel az áfa összege akkor haladta meg az 1 millió forintot. A végszámlát nem jelentettük. Kell-e jelenteni a végszámla összegét az áfabevallás M-es lapján?

Kérdés

Segítséget szeretnék kérni számlázásban. Adott kft. részszámlákat állít ki egy nagyobb munka során. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a részszámlákon fel kell-e tüntetni a vállalás teljes összegét és a már kiszámlázott részszámlákat, vagy csak számozással kell ellátni az egyes részszámlákat? Köszönöm megtisztelő válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új építésű társasházat épít. A kivitelezést más vállalkozók közreműködésével végzi. A vevőkkel különböző készültségi fok szerint szerződik az adásvétel tárgyában. A vevők több részletben fizetnek ki részszámlát és előleget a szerződésük szerint. A részszámlák megjelennek nettó árbevételként az adott üzleti évben, míg az előlegek nem. Hogyan lehetséges megoldani a nyereséget terhelő adók tekintetében, hogy a részszámlákkal szerzett árbevétellel szemben még a tárgyévet követő évi végszámlázás és átadás előtt, költséget tudjon felmutatni a vállalkozás a tárgyév végén?

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a szerződés úgy szól egy építési beruházásra, hogy több részszámla kerül kibocsátásra egy-egy részfeladat elvégzésekor, és majd a 100%-os készültségnél végszámlát adnak ki, ebben az esetben mi a helyes könyvelési megoldás? Előleg vagy beruházás? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság két év viszonylatában kivitelezővel végeztet egy nagy éttermi beruházást. A kivitelező részszámlát bocsájt ki 2017-ben, a projekt 2018-ban fog befejeződni. Amennyiben 2018-ban szeretnénk kisvállalkozói adókedvezményt erre igénybe venni, vagy fejlesztési keretből leírni, akkor lehetőség van-e erre 2018-ban, tekintve, hogy részszámla már benyújtásra került 2017-ben? A részteljesítés a beruházási számlán van. Esetleg a részteljesítésekre vegyünk igénybe kedvezményt 2017-ben? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság ingatlanértékesítéssel foglalkozik. A vevők magánszemélyek. Abban az esetben, ha az adásvételi szerződésben az ingatlan vételárának kifizetését több részletben határozták meg, helyes eljárás-e, hogy az egyes részletekről az értékesítő társaság részszámlát állít ki? Amennyiben ez helyes, úgy az utolsó vételárrész megfizetéséről a végszámla kiállításánál a teljes ingatlanvételárat fel kell tüntetni a végszámlán, és levonni belőle az egyes részteljesítéseket? Könyvelési szempontból, ha az értékesítés éven túl nyúlik, és a birtokba adás a teljes vételár megfizetése esetén történik majd meg (ami már a következő évet érinti), helyes eljárás-e, hogy előlegként tartjuk nyilván a befizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy 150 millió forint értékű technológiai rendszer (amely 11 gépegységre bontható részből áll) esetében az áfatörvény szempontjából elfogadható-e, hogy a szerződés 35-45 millió forint részszámlázási lehetőséget fogalmaz meg, és 75 millió forint a végszámla értéke. Természetesen a vállalkozó is a szerződésnek megfelelően ilyen összegekről nyújtja be a részszámláit. Nem nevez meg konkrét eszközt a számlán, mivel a rendszer részét képező eszközök szerződés szerinti értéke alapján a 35-45 millió forint nem konkretizálható. Kérdésem lényege, hogy eszköznevesítés nélkül jelen esetben helyes-e azon részszámla, amelyen az alábbi szöveg áll: 2017....kelt szerződés szerinti részteljesítés? Várom mielőbbi válaszukat, amelyet előre is köszönök.

Kérdés

Költségvetési szerv építés-beruházásra kötött szerződést. A költségvetési szerv az áfát arányosan igényelheti vissza. A szerződés alapján a szállító előleget kért és a kapott, amelyet hat részszámlában (havonként egy számla) kell rendezni ez éven belül. A beruházás befejezése, a végszámla 2018 decemberében lesz aktuális. A vevőnek az előleg után meg kell-e állapítani, bevallani és megfizetni az áfát? Az áfafizetés csak az előleg részletekben történő visszafizetésekor (részszámla alapján kevesebbet kell fizetni) merül fel?

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Korábban volt egy kérdésem az egyéni vállalkozói szja-előleg számítás témakörben. Köszönöm a válaszát, újabb kérdés merült fel ez ügyben: A tárgyi eszköz vásárlás szándéka fennáll a 2017-es évben, melynek összege nagy összegű gépvásárlás, több tízmillió forint értékű. A 2. negyedéves vállalkozói szja-előleg számításánál figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként a teljes tárgyi eszköz értékét, ha a következő dokumentumok állnak rendelkezésemre: Részszámla esetében (a részszámla mögött van egy szerződés a teljes tárgyi eszköz összegéről és részletezve van, hány darab részkifizetés lesz a 2017. évben erre a tárgyi eszközre). Köszönöm szépen válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: magánszemély generálkivitelezési szerződést kötött egy építőipari vállalkozóval a saját tulajdonában lévő építési telken olyan egylakásos lakóingatlan építésére, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Szerintem ebben az esetben az áfa mértéke 5% az áfatörvény 3. mellékletének I/51 pontja és a 10. paragrafus d) pontja alapján, mert ebben az esetben ez termékértékesítésnek minősül. A fentiek alapján a részszámlákat a kedvezményes áfakulccsal állítottuk ki. Most szeretném az anyagbeszerzés és az eladás különbözetéből adódó áfát visszaigényelni. Kérdezném, hogy helyesen jártam-e el?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó cég eladja egyik ingatlanát. Az adásvételi szerződést már megkötötték, de a vételárat a szerződés szerint a vevő több részletben fizeti meg, egy éven belül. Mikor és hogyan kell ilyen esetben a számlát kiállítani? Kötelező-e az adásvételi szerződés aláírásakor a teljes vételárról kiállítani a számlát? Lehetséges-e a részletek megfizetésekor előleg- vagy részszámlát kiállítani?

Kérdés

Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

2015. 10. 19-én a következő kérdést tette fel egy olvasó: "Kedves Szakértő! Köszönöm, hogy megerősítette elképzelésemet, de még mindig nem derült ki számomra a kérdésem lényege: Hová van ez így leírva? Ugyanis ha sehová, akkor akár a partnernek is igaza lehet, és ez pusztán egy szokás... Válaszát köszönöm." Ez érdekelne engem is.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alapítvány által szervezett verseny díjazása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Eszközbeszerzés alkatrésznek

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink