Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    66 találat a(z) részszámla cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Fővállalkozó kivitelező vállalkozás vagyunk. Egy kivitelezési munkához alvállalkozónk már legyártotta a szükséges szerkezeteket. Az alvállalkozóval élő szerződésünk van, mely szerint a gyártást követően jogosult az első részszámlára. A kérdés az lenne, hogy ilyenkor kiállíthat-e az alvállalkozó részszámlát, vagy csak előlegszámlát? Alvállalkozónk álláspontja szerint elegendő egy tárolási nyilatkozatot mellékelnünk. Elfogadhatjuk-e a részszámlát úgy, hogy nem nyitottunk még e-naplót?

    Kérdés

    2016-ban az adóalany két előlegszámlát bocsát ki: 02. hóban 20 199 ezer Ft + áfa és 03. hóban 2668 ezer Ft + áfa összegben. Ehhez kapcsolódóan 04. hóban 2200 ezer Ft + áfa, 05. hóban 3290 ezer Ft + áfa részszámlát bocsát ki. A végszámla 05. hóban 28350 ezer Ft + áfa, ami pénzügyi rendezést nem igényelt, az előzőek miatt. Az áfabevallásban 2016. 02. hóban jelentettük, mivel az áfa összege akkor haladta meg az 1 millió forintot. A végszámlát nem jelentettük. Kell-e jelenteni a végszámla összegét az áfabevallás M-es lapján?

    Kérdés

    Segítséget szeretnék kérni számlázásban. Adott kft. részszámlákat állít ki egy nagyobb munka során. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a részszámlákon fel kell-e tüntetni a vállalás teljes összegét és a már kiszámlázott részszámlákat, vagy csak számozással kell ellátni az egyes részszámlákat? Köszönöm megtisztelő válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új építésű társasházat épít. A kivitelezést más vállalkozók közreműködésével végzi. A vevőkkel különböző készültségi fok szerint szerződik az adásvétel tárgyában. A vevők több részletben fizetnek ki részszámlát és előleget a szerződésük szerint. A részszámlák megjelennek nettó árbevételként az adott üzleti évben, míg az előlegek nem. Hogyan lehetséges megoldani a nyereséget terhelő adók tekintetében, hogy a részszámlákkal szerzett árbevétellel szemben még a tárgyévet követő évi végszámlázás és átadás előtt, költséget tudjon felmutatni a vállalkozás a tárgyév végén?

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben a szerződés úgy szól egy építési beruházásra, hogy több részszámla kerül kibocsátásra egy-egy részfeladat elvégzésekor, és majd a 100%-os készültségnél végszámlát adnak ki, ebben az esetben mi a helyes könyvelési megoldás? Előleg vagy beruházás? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság két év viszonylatában kivitelezővel végeztet egy nagy éttermi beruházást. A kivitelező részszámlát bocsájt ki 2017-ben, a projekt 2018-ban fog befejeződni. Amennyiben 2018-ban szeretnénk kisvállalkozói adókedvezményt erre igénybe venni, vagy fejlesztési keretből leírni, akkor lehetőség van-e erre 2018-ban, tekintve, hogy részszámla már benyújtásra került 2017-ben? A részteljesítés a beruházási számlán van. Esetleg a részteljesítésekre vegyünk igénybe kedvezményt 2017-ben? Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A társaság ingatlanértékesítéssel foglalkozik. A vevők magánszemélyek. Abban az esetben, ha az adásvételi szerződésben az ingatlan vételárának kifizetését több részletben határozták meg, helyes eljárás-e, hogy az egyes részletekről az értékesítő társaság részszámlát állít ki? Amennyiben ez helyes, úgy az utolsó vételárrész megfizetéséről a végszámla kiállításánál a teljes ingatlanvételárat fel kell tüntetni a végszámlán, és levonni belőle az egyes részteljesítéseket? Könyvelési szempontból, ha az értékesítés éven túl nyúlik, és a birtokba adás a teljes vételár megfizetése esetén történik majd meg (ami már a következő évet érinti), helyes eljárás-e, hogy előlegként tartjuk nyilván a befizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy 150 millió forint értékű technológiai rendszer (amely 11 gépegységre bontható részből áll) esetében az áfatörvény szempontjából elfogadható-e, hogy a szerződés 35-45 millió forint részszámlázási lehetőséget fogalmaz meg, és 75 millió forint a végszámla értéke. Természetesen a vállalkozó is a szerződésnek megfelelően ilyen összegekről nyújtja be a részszámláit. Nem nevez meg konkrét eszközt a számlán, mivel a rendszer részét képező eszközök szerződés szerinti értéke alapján a 35-45 millió forint nem konkretizálható. Kérdésem lényege, hogy eszköznevesítés nélkül jelen esetben helyes-e azon részszámla, amelyen az alábbi szöveg áll: 2017....kelt szerződés szerinti részteljesítés? Várom mielőbbi válaszukat, amelyet előre is köszönök.

    Kérdés

    Költségvetési szerv építés-beruházásra kötött szerződést. A költségvetési szerv az áfát arányosan igényelheti vissza. A szerződés alapján a szállító előleget kért és a kapott, amelyet hat részszámlában (havonként egy számla) kell rendezni ez éven belül. A beruházás befejezése, a végszámla 2018 decemberében lesz aktuális. A vevőnek az előleg után meg kell-e állapítani, bevallani és megfizetni az áfát? Az áfafizetés csak az előleg részletekben történő visszafizetésekor (részszámla alapján kevesebbet kell fizetni) merül fel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Korábban volt egy kérdésem az egyéni vállalkozói szja-előleg számítás témakörben. Köszönöm a válaszát, újabb kérdés merült fel ez ügyben: A tárgyi eszköz vásárlás szándéka fennáll a 2017-es évben, melynek összege nagy összegű gépvásárlás, több tízmillió forint értékű. A 2. negyedéves vállalkozói szja-előleg számításánál figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként a teljes tárgyi eszköz értékét, ha a következő dokumentumok állnak rendelkezésemre: Részszámla esetében (a részszámla mögött van egy szerződés a teljes tárgyi eszköz összegéről és részletezve van, hány darab részkifizetés lesz a 2017. évben erre a tárgyi eszközre). Köszönöm szépen válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: magánszemély generálkivitelezési szerződést kötött egy építőipari vállalkozóval a saját tulajdonában lévő építési telken olyan egylakásos lakóingatlan építésére, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Szerintem ebben az esetben az áfa mértéke 5% az áfatörvény 3. mellékletének I/51 pontja és a 10. paragrafus d) pontja alapján, mert ebben az esetben ez termékértékesítésnek minősül. A fentiek alapján a részszámlákat a kedvezményes áfakulccsal állítottuk ki. Most szeretném az anyagbeszerzés és az eladás különbözetéből adódó áfát visszaigényelni. Kérdezném, hogy helyesen jártam-e el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó cég eladja egyik ingatlanát. Az adásvételi szerződést már megkötötték, de a vételárat a szerződés szerint a vevő több részletben fizeti meg, egy éven belül. Mikor és hogyan kell ilyen esetben a számlát kiállítani? Kötelező-e az adásvételi szerződés aláírásakor a teljes vételárról kiállítani a számlát? Lehetséges-e a részletek megfizetésekor előleg- vagy részszámlát kiállítani?

    Kérdés

    Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media