54 találat a(z) részszámla cimkére

Ingatlan adásvételének helyes számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó cég eladja egyik ingatlanát. Az adásvételi szerződést már megkötötték, de a vételárat a szerződés szerint a vevő több részletben fizeti meg, egy éven belül. Mikor és hogyan kell ilyen esetben a számlát kiállítani? Kötelező-e az adásvételi szerződés aláírásakor a teljes vételárról kiállítani a számlát? Lehetséges-e a részletek megfizetésekor előleg- vagy részszámlát kiállítani?

Import beszállító részszámlái Kérdés

Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?

Ingatlanértékesítés áfateljesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.

Helyes számlázási gyakorlat Kérdés

2015. 10. 19-én a következő kérdést tette fel egy olvasó: "Kedves Szakértő! Köszönöm, hogy megerősítette elképzelésemet, de még mindig nem derült ki számomra a kérdésem lényege: Hová van ez így leírva? Ugyanis ha sehová, akkor akár a partnernek is igaza lehet, és ez pusztán egy szokás... Válaszát köszönöm." Ez érdekelne engem is.

Időszaki elszámolású ügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét abban, hogy időszaki elszámolású ügyletnek minősül-e, ha kőműves egyéni vállalkozási szerződés alapján elvállal egy kőműves szolgáltatást (például egy épület betonozását, falazását stb.)? A szolgáltatás készültségi fokától függően részszámlákat bocsájt ki. A számlák helyes kiállítása (teljesítési idő, fizetési határidő) miatt aggódunk. Köszönjük a segítséget.

Helyes számlázási gyakorlat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Befogadtuk egy üzleti partnerünk számláját, aki egy megállapodott munkát két részszámlában számlázott le. Ez így jó is, megállapodásunk alapján joga volt részszámla kibocsátására. Azonban a partner a második részszámlát (mely tehát a munka utolsó fázisának leszámlázása – más körülmények között végszámlának mondanám) úgy állította ki, hogy feltüntette a számlán a teljes szerződésszerű összeget, melyből levonta a számlán az első részszámla összegét, és így kapta meg a kiegyenlítendő különbözetet, mely nyilván összegében helyesen a maradék tételt tartalmazta. Felhívtuk a partner figyelmét arra, hogy a számlázási gyakorlata helytelen, mert a végszámlából csak az előlegszámlákat lehetne levonni (ha egyáltalán lennének), a részszámlákat nem. Ezeket csak egymás után ki kell állítani, és semmit sem kell levonni semmiből a részszámlázás esetén. A partner elfogadta a véleményünket, de megjegyezte, hogy ez pusztán egy ilyen gyakorlat, náluk eddig máshogy szokták, úgy, ahogy ő csinálta, összegileg meg úgyis mindegy. Elgondolkodtam ezen, és kérném, adja meg nekem, hogy hol van az feltüntetve, hogy a legtöbbünk által helytelennek ítélt gyakorlat valóban helyes? Vagy én látom rosszul az esetet? Hiszen végeredményét tekintve igaza van a partnernek, nem változtat semmin ez a (számomra) furcsa gyakorlat. Köszönöm.

Lakóingatlan-építés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy állami szervezet "ingyenesen" átad egy, a tulajdoni lap szerint kivett intézményi épület, udvar elnevezésű földterületet egy vállalkozónak, amiért cserébe közösségi épületeket kell felépíteni az állami szervezet részére. A vállalkozó az "ingyenesen" kapott területre társasházat épít (lakóingatlant), amit értékesíteni szeretne, a számlázás részfolyamatokban történne a magánszemélyek részére. A használatba vételi engedély a magánszemély nevére lesz megkérve rögtön, nem a vállalkozó nevére. A kérdés, hogy a vállalkozó a magánszemélyeknek való számla kibocsátásai során, az áfatörvény 86. paragrafus 1. bekezdés j pontja alapján áfásan kell-e kibocsássa a részfolyamatok szerinti számlákat, illetve a lakásra eső földterületet külön kell-e számlázza, szintén áfásan (nincs egyébként a lakáshoz tartozó közvetlen kertrész a lakásokhoz). Továbbá, ez esetben a bekerülési érték áfatartalma levonható-e az építkezés során? Ezekre szeretnék választ, hogy megerősítsük saját elképzelésünket. Köszönettel: Vné Andrea

Ingatlan áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlan-forgalmazással foglalkozó cég visszaigényelheti-e az áfát, ha továbbértékesítésre vásárol lakást? A lakás építés alatt van. Az eladó eddig foglalóról, illetve részteljesítésről állított ki áfás számlát. A számlákon feltüntetett teljesítési napot követően választotta a vevő a NAV-nál az ingatlanok áfássá tételét. A bizonytalanságunkat csak erősíti, hogy a lakás birtokba adása csak a következő évben történik meg. Válaszát köszönöm.

Általános forgalmi adó időszakos elszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alább leírt, szerződésből kimásolt pontok alapján szeretném tájékoztatásukat kérni, hogy e tevékenység az áfatörvény 58. §-a szerint időszakos elszámolásúnak minősül-e: "A szerződés tárgya Vasbeton műtárgyak betonacél gyártásának, helyszínre történő szállításának, valamint helyszíni szerelésének (segédanyagokkal együtt) teljes körű elkészítése Alvállalkozói Szerződésben rögzített vállalási ár ellenében. (Háttér információ – nem ez a kérdés –:építésszerelési tevékenység, hatóságiengedély-köteles, nyilatkozat szerint fordított áfakörbe tartozik.) Fizetési feltételek Az Alvállalkozó teljesítés-igazolás mellett a Vállalkozó megrendelő felé pénzügyi ütemezésével összhangban munkarészenként, munka ütemenként havonta teljesítményarányosan jogosult részszámla benyújtására, de maximum a munka mérnök által Vállalkozó részére leigazolt százalékának megfelelő mértékben. A teljesítésigazolás kiállításának alapja az egyes építési helyszínekre kiszállított anyagok Vállalkozó által szállítóleveleken leigazolt átvett és beépített mennyisége alapján az Alvállalkozó által összeállított és a Vállalkozó képviselője által igazolt felmérési napló, valamint, hogy az elkészült munkák a Mérnök részéről elfogadásra kerüljenek azaz az Alvállalkozói teljesítés a generál számlában érvényesíthető legyen. (kérdés első rész)

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Tőkekivonás kivás adózónál

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Fel nem lelt tárgyi eszköz számviteli elszámolása

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs