2019. 01. 01-jétől a mostani bt. katás bt. kíván lenni. Társasági szerződést módosítanak úgy, hogy a katás kültag lesz az ügyvezető, részesedésről nem a tulajdoni arányoknak megfelelően döntenek, hanem 1 százalék a beltagé, 99 százalék a kültagé. Katás személyesen közreműködő tag a kültag. Kérdés, hogy ez esetben a katás beltag után nincs adó és a csak a kültag fizeti-e meg a katát?
Régóta fejtörést okoz mind a tőkebefektetőknél, mind pedig a vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfatartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az úgynevezett aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni – foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Egy cég eladta egy másik cégben lévő részesedését. Év végén értékelés történt. Eladás előtt kell értékelést végezni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság megvásárolta egy másik társaság 70%-os üzletrészét a 2018. évben. A üzletrész megszerzését bejelentette a NAV-hoz. A bejelentett részesedés 30%-át a 2018. évben értékesíteni kívánja. Az értékesítés során keletkező nyereséggel vagy veszteséggel az adóalap nem növelhető, illetve csökkenthető, mivel nem volt legalább egy évig a társaság tulajdonában. Kérdésem, hogy a 2018. évben nem értékesített 40%-os rész bejelentett részesedés marad-e, vagy elveszti a bejelentett részesedési státuszt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy van egy áfás, kétfős családi gazdaság, amiben szeretnék módosítani a tagok közti részesedéseket. A családi gazdaság feje úgy szeretné a bevétel és költségeloszlást, hogy neki jusson 90%, a tagnak pedig 10%. Erre lehetőségük van-e a 2018-as évre, így, utólag, ha módosítják a családi gazdasági határozatot és mindkét fél beleegyezik? (2018-ra még nem ment be bevallás.) Azért szeretné így a családi gazdaság feje, mert az anyukája az egyetlen tag, aki rokkantsági ellátást kap, ott viszont meg van határozva, hogy mennyi jövedelme lehet az ellátás mellett, és mivel a gazdaságban eddig az 50%-át ráosztottuk, így elesne az ellátástól, mert idénre nagy nyereséget fog produkálni a gazdaság (pályázat miatt kell neki). Engedi-e az szja-törvény, hogy e szerint járjanak majd el a 2018-as évi adóbevallás beadásakor? Köszönöm előre is segítségüket! N. Tünde
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Ügyfelem ('A" Kft.) vett egy részesedést "B" Kft.-ben egy magánszemélytől. "B" Kft. társasági szerzőse szerint a részesedés 22 millió forint, azonban 'A" Kft. "csak" 21 millió forintot fizetett érte. Erősítsen meg kérem, hogy a könyvekben és a beszámolóban bekerülési értéken, azaz 21 millió forinton kell nyilvántartanom 'A" Kft.-ben! Köszönöm szépen.
Az MNB ma közzétett határozatában 27 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Safis-EVO Zrt.-re visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő engedély nélküli elfogadása miatt. A társaság visszafizetési kötelezettség vállalása mellett üzletszerűen kínált – nyereség részesedési jogként reklámozott – befektetési lehetőséget ügyfeleinek.
Tisztelt Cím! Hogyan kell kiszámolni az értékvesztés összegét a befektető cégnél 2016. évre és 2017, évre, ha 1. a részesedések (egy másik kft.-ben 50 százalék tulajdonban) névértéke és bekerülési értéke is 49 milliö Ft, 2. a befektetést élvező társaság évvégi adatai 2015-ben JT 3 millió Ft, mínusz -91, 927 ezer Ft. 2016-ban 90 millió Ft ázsiós tőkeemelést hajtottak végre a tulajdonosok /(tőketartalékba helyeztek 90 millió Ft-ot (de továbbra is ST mínusz 20.003 ezer Ft a jegyzettőke 4 millió Ft. 2017. évre várhatóan javul a ST, de még mínuszban fog maradni. Hogyan kell kiszámolni az értékvesztést, milyen arányokat kell figyelembe venni? Szeretném, ha a választ számokkal levezetné. Nagyon szépen köszönöm a segítségét. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! A Tao. tv. 17. § (7) bekezdése értelmében átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt vesztségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére – a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd elhatárolt veszteségét csökkenti. Kérdésem, hogy a jogelőd vagyonából való részesedést a a saját tőke vagy az eszközök mérlegfőösszegének alapján kell megállapítani? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Partnerünk újonnan alapított cége egy zrt. két tulajdonosától szeretné megvenni részesedésüket, ami a részvények összesen kb. 80%-a. A vételár kifizetésekor a vásárló cégnek kell levonnia, bevallania és befizetnie a a névérték és a vételár különbözete után fizetendő adót, vagy ezt a részesedésüket értékesítő tulajdonosoknak kell megtenniük az éves bevallásukban? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.
Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték