Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó fő tevékenysége Dísznövény-és virágtermesztés. Ezen kívül még Virág-, koszorú-, dísznövény-kiskereskedelem (477601 TEÁOR) és Műanyag-, háztartási cikk kiskereskedelem (475905 TEÁOR). Nem zárt terű üzletben szeretné végezni a tevékenységet, hanem a saját udvarában. Szükséges-e pénztárgépet használnia ezen tevékenységek végzésekor? Köszönettel.
Tisztelt Válaszadó! Vállalkozásunk pénztárgépköteles és nem köteles tevékenységet is végez. A pénztárgépköteles tevékenység a főtevékenység, melyhez speciális pénztárgépekre van szükség, más tevékenység kiszolgálására nem alkalmas. Kérdésem a következő. A főtevékenység mellett végzett egyéb, önmagában nem pénztárgép-kötelezett tevékenységek esetében is kötelező-e a pénztárgéphasználat? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég kiskereskedelmi tevékenységet végez, de csak átutalásos számlát állítanak ki, akkor értelemszerűen nincs szükség pénztárgépre. Ennek megerősítését, illetve cáfolását kérném. A vevő néhány esetben nem utalással, hanem a bankba befizetéssel teljesít. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy masszőr egyéni vállalkozó házhoz jár ki, telephelye nincs, a székhelye csak az "ügyintézéseinek helye", kell-e ezt valahogyan dokumentálnia, vagy bejelentenie? Pénztárgéphasználatra így nem kötelezett, de mivel tudja azt igazolni, hogy csak házhoz jár ki?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó bérelt asztalon piacon árulja a mástól vásárolt zöldséget. A vásárlásokról nyugtát állít ki. A tevékenysége áfakörös, így havonta 65 bevallás készül. Kérdésem: kell-e online pénztárgépet használni az új rendelet szerint, tevékenységi köre TEAOR 478901 és 478101. Köszönettel Fodor Gyuláné
Családi gazdálkodó kecskéket tart, és kecsketejből sajtot állít elő. Szerepel a kézműves termelők nyilvántartásában, az előállított sajtot zömmel nagy tételben értékesíti kereskedők részére, vagy alkalmi kitelepüléseken, piacokon árul. Előfordul azonban, hogy a tejet és a sajtot háztól (a termelőüzemből közvetlenül) kis tételekben, házi fogyasztásra megvásárolják tőle. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor elég-e az értékesítésről kézi nyugtát kiállítani, vagy az őstermelő ebben az esetben pénztárgéphasználatra kötelezett? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem családi gazdálkodó, kecskéket tart, és kecsketejből sajtot állít elő. Szerepel a kézműves termelők nyilvántartásában, az előállított sajtot zömmel nagy tételben értékesíti kereskedők részére, vagy alkalmi kitelepüléseken, piacokon árul. Előfordul azonban, hogy a tejet és a sajtot háztól (a termelőüzemből közvetlenül) kis tételekben, házi fogyasztásra megvásárolják tőle. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor elég-e az értékesítésről kézi nyugtát kiállítani, vagy az őstermelő ebben az esetben pénztárgéphasználatra kötelezett? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Adószakértő! Szeptember 30-ától pénztárgéphasználatra kötelezett vagyok. Nyugtaadás helyett minden esetben számlát fogok kiállítani. A kiállított számlákról adatokat kell szolgáltatni az adóhatóságnak.A 50/2013. NGM-rendelet szerint havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton kell az adatokat elküldeni. Az adatszolgáltatást a PTGSZLAA adatlapon kell teljesíteni, amely tájékoztatója szerint ezt hetente kell megtenni. Feltételezem, hogy a rendelet szerint kell eljárnunk, de zavaró az adatlap tájékoztatása. Kérdésem, hogy valóban havonta kell-e az adatokat elküldeni, nem szeretnék hibát elkövetni? Köszönöm szépen a tájékoztatást.
Az egyik ismerősöm autószerelő. Bt.-ben működik, de egyedül dolgozik a műhelyben. Nyugtát nem használnak, eddig minden ügyfélnek készpénzfizetési, vagy átutalásos számlát adott ki. Áfamentes, mert nem éri el az évi 6 milliós bevételt. Kérdésem: kell-e neki online pénztárgépet használnia szeptembertől? A felesége (a bt.-ben kültag, máshol van munkaviszonyban) néha végez irodai tevékenységet a bt.-ben, amiről szintén készpénzfizetési számlát ad ki. Ha kell pénztárgépet üzemeltetniük, akkor azt is be kell ütni a gépbe, vagy csak a szerelésből származó bevételt? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Adott egy üvegező kft., amely helyszíni kiszállást szereléssel (például ajtóüvegcsere), illetőleg a telephelyen lehetőség van ott helyben az igényeknek megfelelően leszabott, megmunkált üveget vásárolni. A gyakoribb eset az, hogy telefonon, vagy interneten megrendelik az üveget és a telephelyen személyes átvétel keretében elviszik a leszabott üveget, amit helyben kis is fizetnek. Eddig minden készpénzes számla beütésre került a pénztárgépbe. Viszont most felmerült kérdés a pénztárgép használatát illetően. A helyszíni kiszállás – úgy gondoljuk, hogy – szolgáltatásnak minősül, tehát azokat az értékesítéseket nem kell beütni a pénztárgépbe. Számla ellenében a helyszínen kifizeti a vevő a cégnek. 1. Viszont minek minősül a telefonon, interneten beérkezett rendelés? A számlákon az szerepel, hogy "üveg szabva", "üveg szerelve". Az ügyvezető szerint ez szintén egy szolgáltatás, hiszen annak ellenére, hogy ő egy kész üveget ad át a vevőnek, előtte megmunkálja, leszabja, csiszolja stb. Tehát ezeket az értékesítéseket, ha jön átvenni a vevő a terméket, be kell ütni a pénztárgépbe, vagy sem? Ha nem üti be a gépbe, akkor jelenteni kell a NAV-nak a havi PTGSZLAH-n, vagy sem? Tehát termékértékesítésnek (ezáltal kiskereskedelmi tevékenységnek) vagy szolgáltatásnyújtásnak számítanak a fenti esetek?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem jelenleg négy virágüzletben értékesít virágokat és ajándéktárgyakat, mindegyik boltban külön pénztárgépet üzemeltet. Ősztől mozgó árusítással bővítené a tevékenységét. Kérdésem az lenne, hogy mozgóbolt esetén köteles lenne-e egy ötödik pénztárgépet is beszerezni, és működtetni? Ha csak alkalmanként árusítana rendezvényeken, vásárokban, piacokon, akkor köteles lenne-e pénztárgépet használni? Van-e jelentősége annak, hogy – például egy vásárban – állandó üzlete van, vagy üzlethelyiség nélkül, alkalmilag felállított standon történik az értékesítés? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Alanyi adómentes egyéni vállalkozónak is kötelező-e pénztárgépet használnia? Ha igen, mely esetekben kell nyugtát adnia, mikor állíthat ki számlát, és arról kell-e adatot szolgáltatnia a NAV részére? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: kiskereskedelmi üzletbe (barkács szaküzlet) a vásárló visszahozza az árut, mert hazaérve rájön, hogy nem tudja beszerelni például a szúnyoghálózsanért, és visszakéri a pénzt. Helyesen járok-e el, ha a Pénztárgép napi módosító című nyomtatványt kitöltöm, megkérem a vásárlót, hogy igazolja a visszafizetést az adatai (lakcím, név) megadásával, s esetlegesen elkérhetem a személyi igazolványát? Köszönöm válaszadásukat!
Tisztelt Szakértő! Bolti tevékenységet folytató egyéni vállalkozó bolton kívül (focipályán) alkalmanként szendvicset, üditőt árul. Az itt kiadott nyugtát utólag a bolti péntárgépbe be kell-e ütni?
Cégünk termelő cég, fémmegmunkálással foglalkozik, ezen kívül kis mértékben gyártunk gépkocsi-kipufogókat és különböző karosszériaelemeket utángyártunk. Általában kereskedelmi egységeknek értékesítünk. Gyárunkban magánszemélyt is kiszolgálunk gépkocsialkatrészekkel, vagy kipufogót gyártunk, szerelünk fel. Nem ez a fő profilunk. Érdekelne, hogy szeptembertől kötelezettek vagyunk-e mi is pénztárgéphasználatra? Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték