Tisztelt Szakértő! Van egy boltom, ahol online pénztárgépet kell használni. A kiskereskedelem mellett nagykereskedelmet is folytat a kft., ezt a forgalmat számlázza. Ezeket a számlákat kell-e jelenteni a NAV felé most, ileltve kell-e jelenteni 2016. 09. 30-ától, illetve, ha a nagyker is onlinepénztárgép-köteles lesz, akkor hogyan kell azokat a számlákat kezelni? Ezek a számlák banki utalással teljesülnek.
Tisztelt Szakértő! NAV felé bejelentettük a pénztárgéphasználat szüneteltetését (üzlet bezárása miatt). Jól gondolom, hogy a pénztárgép értékcsökkenését addig a napig számoljuk el, amíg használatban volt? Mi történik utána? Átvezetem a készletek közé? Hogyan kell elszámolni a támogatás miatti halasztott bevételt? Köszönettel.
55.20 TEAOR besorolás szerinti szálláshely-szolgáltatás esetén, amennyiben minden esetben számlát állítunk ki a bérlőknek, kell-e adatot szolgáltatni a NAV felé, és hogyan, milyen nyomtatványon, és mikor? Pénztárgéphasználatra kötelezett a tevékenység, de mi nem használunk gépet, mert idényjellegű a bérbeadás, és az idényben sem folyamatos a szolgáltatás sajnos. A bevételekről minden esetben tudunk számlát kiállítani, mert a bérlőket teljes mértékben tudjuk igazoltatni. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk acéltermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Van azonban egy bizományosi szerződésünk egy kovácsüzemmel, ahol a cégünk acéltermékeit a kovácsüzem a nevünkben értékesíti, amiről a mi nevünkben számlát bocsát ki a vevők részére. A vevők többsége maga is vállalkozó, azonban néhány esetben előfordul, hogy magánszemélyek is vásárolnak tőlünk a korábban leírtak alapján. A kérdésem az lenne, hogy ez a kereskedelem megalapozza-e a pénztárgép-használati kötelezettséget cégünk részére (a kovácsüzem a mi nevünkben állítja ki a számlákat), és kiskereskedelemnek minősül-e? Az NGM-rendelet alapján az 1. számú melléklet c) szerint nem minősülne a 4612-es tevékenységünk ennek. Azonban ha a 47 TEÁOR osztályt nézem, oda besorolható-e, vagy a KSH-kiadvány alapján az ezen ágazatban értékesített áruk a fogyasztási javakra korlátozódnak, és általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba? Egy acélrúd értékesítése tekinthető-e fogyasztási javak értékesítésének? Válaszukat előre is köszönöm!
Kérdésem, hogyan kell bizonylatolni olyan üzletben a szolgáltatást vagy termékértékesítést, amelyről a vevő számlát kér? A pénztárgépbe külön kell a számlás tételt beütni és a gép adja az egyszerűsített számlát? Vagy, ha külön számlázó programmal állítja ki az üzlet a készpénzes számlát, akkor annak nem kell a pénztárgépbe bekerülni? Lényegében a kérdésem, hogy, ha az üzletben rovancsot készít például a NAV, akkor a pénztárgépnek kell egyezni a pénzkészlettel, vagy a pénztárgép és a napi készpénzes számla együttes összegével? Várom válaszukat, amit előre is megköszönök.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kávézó üzemeltetésével foglalkozik. Az eladott tételeket beütjük a pénztárgépbe. A kávézó helyiséget időnként bérbe adjuk. Eddig a törvényi előírásnak megfelelően számlát állítottunk ki tárgyi mentes áfakóddal. Szeretném megkérdezni, hogy a bérbeadásról szóló tételeket be lehet ütni a pénztárgépbe? Természetesen a nullás áfakóddal. Köszönöm válaszukat. üdvözlettel: Gold Judit
Egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, a boltját bérbe adja az árukészlettel együtt. Kinek kell pénztárgépet üzemeltetnie, s kell-e összesítő nyilatkozatot küldeni a NAV-nak, illetve bejelenteni a bérbeadási tevékenységet? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértőnk válaszolt.
Egyik ügyfelünk (egy kft.) vállalati büfét üzemeltet. Bevételeit pénztárgépben rögzíti. A vállalat saját dolgozói részére a vállalat által gyártott termékeket jutányos áron értékesíti. Az értékesítések bonyolításával a büfét bízta meg, szerződést kötöttek. A kft. jutalékot kap, számláz az eladott tételek után. A vállalat leszámlázza a kft-nek (büfé) az eladott mennyiség értékét, a kft. pedig beszedi a dolgozók által fizetett összegeket, amit a vállalat betétszámlájára készpénzben befizet. A kft. ügyvezetője úgy gondolta, hogy ezeket a tételeket nem kell beütni a pénztárgépbe, és a vállalat számláját sem kell könyvelni, mivel áfában a két tétel kiüti egymást, és nyereség sem keletkezik, hiszen az eladás és vétel értéke teljesen megegyezik. Mindez számunkra, mint könyvelő, most derült ki. Ilyen tételek 2013-ban és 2014-ben is keletkeztek a kft. életében, de az elmúlt két év egyikében sem könyveltük ezeket a tételeket. Az a kérdésünk, hogyan tudjuk ezt utólag megtenni, és szükséges-e? Kell-e emiatt önrevíziózni a társasági nyereségadó bevallásokat,valamint az áfabevallásokat, és a beszámolók javítása hogyan történik? Szíves válaszukat előre is nagyon köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A korábbi Önökhöz forduló kérdezők és az arra adott válaszok erősítettek meg abban, hogy – talán nem egyedi – saját kérdésünkre is az Önök szakértő válaszát kérjük. A törvényi előírásoknak megfelelően cégünk a hagyományos pénztárgépeit leváltotta új online pénztárgép rendszerre. Külföldi vendégeink végett a forint mellett az euró, mint fizetőeszköz elfogadása, illetve az eurós bankkártyás fizetés további fenntartása is a kéréseink között szerepelt (bankkártya euróval való terhelése és az összeg euróban vezetett számlán történő jóváírása). A cég, amely a pénztárgépet szállította, sajnos nem minden elvárásunknak tett eleget. Többek között az euróalapú bankkártya terhelési feltételeit nem teremtette meg. A pénztárgépet szállító cég szerint nem lehet euróban bankkártyát terhelni, mert a NAV adatfogadó képessége ezt nem teszi lehetővé. Megfelel ez a valóságnak? Szíves válaszukat előre is megköszönve.
Tisztelt Szakértő! Tájékoztatásukat kérem azzal kapcsolatban, hogy amennyiben egy egyéni vállalkozó vásárokon, piacon, fesztiválokon alkoholt értékesít, akkor ahhoz milyen hatósági engedélyeket kell beszerezni, az értékesítés előtt mely hatóságoknak kell bejelentést tenni? A vásárokon, fesztiválokon alkoholt értékesítő vállalkozónak online pénztárgép-használati kötelezettsége van, vagy elegendő kézi nyugtát adnia? Jövedéki adó fizetési kötelezettsége felmerülhet-e a vállalkozónak? Előre is köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Földházi Szilvia
Kérdezném, hogy a pénztárgépbe a kiadásokat is be kell ütni? Hol találom ennek törvényi helyét?
A napokban jelent meg a cikk (http://www.adonavigator.hu/blog/nyugta-helyett-szamla.html?utm_source=10174-NAGYLISTA&utm_campaign=144318-hir20141215&utm_medium=11126-email&utm_content=hir20141215). Ugye jól értelmezem, ha valaki pénztárgépet használ, annak nem kell jelenteni a kiadott számlákat. (beüti a pénztárgépbe, de nyugtát is állít ki.) Nagyon félreérthető a cikk, és mindenki másképp értelmezi. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk tanfolyami hallgatók napközbeni étkezésére szeretne több lehetőséget biztositani. Ennek kapcsán szerződnénk egy közeli étkezdével. A gond az, hogy ők úgynevezett étkezési kreditet számláznának, áfamentesen. Szóbeli információjuk szerint ennek az az oka, hogy a fogyasztást beütik a pénztárgépbe, függetlenül attól, hogy nem készpénzt kapnak, hanem a saját étkezési jegyünket adják oda a hallgatók. Ezek a jegyek csak arra jogositanak, hogy adott, szerződött helyen étkezési szolgáltatást vehetnek igénybe, cégünk pedig az adott héten beváltott jegyek alapján a beváltott jegyekk áfával növelt ellenértékét átutalná. Az étkeztető cég azonban nem tud a TEÁOR 5629 egyéb vendéglátás szerinti szolgáltatásról áfás számlát kiállitani, mert állitása szerint nekik a fogyasztáskor kell az ellenértéket a pénztárgépbe rögzíteni. Várom szíves válaszát, mi a helyes számlázási mód ebben az esetben? Köszönöm..
Ügyfelem, közhasznú nonprofit kft., múzeumi tevékenységet folytat. Főszezonban a hét minden napján, elő- és utószezonban heti 6 napos nyitvatartással üzemel. A múzeumnak van szabadtéri része is, ezért az őszi-téli szezonban kizárólag pénteken és szombaton, valamint előre lefoglalt időpontban lesz nyitva. A múzeum nyitvatartásától függetlenül a kft. alkalmazottai a helyszínen dolgoznak, oktatáson vesznek részt, a kiállítási anyagokat rendezik, jövő évi nyitásra készülnek fel. Kérdéseim: Be kell-e jelenteni a múzeum megváltozott nyitvatartását a NAV felé? Ha igen, milyen formában? Mi teendő abban az esetben, ha a péntek-szombati nyitvatartástól eltérő időpontban, előzőleg bejelentkezett csoportot fogadnak? Be kell-e jegyezni a pénztárgépnaplóba a nyitvatartási idő változását? Szükséges-e azokon a napokon is naponta, napi nyitást-zárást végezni a pénztárgépen, amikor a múzeum zárva van (hétfőtől csütörtökig) ? Azokon a napokon, melyeken nincs nyitvatartás, hogyan kell biztosítani, hogy az elektronikus kapcsolat a NAV szervere és a pénztárgép között fennálljon?
Hogyan kell elkülöníteni a borravalóként kapott összegeket az egyéb bevételektől – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Kft. vezérigazgatója válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték