86 találat a(z) pénztárgép-használat cimkére
Fizetővendéglátó adatszolgáltatása
Kérdés
Fizetővendéglátó kötelezett-e pénztárgépre abban az esetben, ha ezt a tevékenységét magánszemélyként végzi? Netán neki is hetente adatot kell szolgáltatnia a számlák alapján?
Pénztárgép-használat
Kérdés
Jelen kérdésünkben a 48/2013. (XI.15.) NGM rendeletben foglaltakkal kapcsolatban szeretnénk néhány felmerülő kérdést tisztázni ügyfeleink tevékenységével kapcsolatban. A rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint azt a pénztárgép-használatra kötelezett adóalanyt, üzletet, aki/amely bizonylat-kibocsátási kötelezettségének nyugta helyett kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségét gépi nyugtakibocsátással teljesíti. A rendelettel kapcsolatban először is megpróbáltuk tisztázni a fogalmakat. A kereskedelemről szóló, 2005. évi CLXIV törvény 2 § 27. pontja szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az adóhivatal telefonos ügyfélszolgálatával történt egyeztetés alapján, a 48/2013 (XI.15.) NGM rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek csak akkor vonnak maguk után pénztárgép-használati kötelezettséget, ha a tevékenység végzése üzletben történik. Az alábbiakban olyan példákat sorolunk fel, amely tevékenységek szerepelnek a rendelet 1. számú mellékletében, viszont végzésük nem üzletben történik. 1. Vannak olyan ügyfeleink, akik alapvetően különböző termékek nagykereskedelmét folytatják. Rendelkeznek raktárhelyiséggel, azonban ott kiszolgálás, értékesítés nem folyik. A partnerek részére az árut vagy mi kiszállítjuk, vagy a részünkre értékesítést végző partnerek eleve a mi vevőink részére szállítják ki az árut. Vevőink között vannak olyanok is, akik saját felhasználásra, és nem továbbértékesítési célra szerzik be tőlünk a termékeket, azonban részükre is a fentiekben leírtak szerint szállítjuk ki a termékeket. Ezeknek az ügyfeleknek a tevékenységi köre lefedi a 48/2013. (XI. 15.) NGM-rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységi köröket, azonban megítélésünk szerint, illetve a NAV telefonos ügyfélszolgálatának tájékoztatása szerint, mivel üzlettel nem rendelkeznek, így nem vonatkozik rájuk a rendeletben foglalt kötelezettség, tehát nem kell a kiállított számlákról heti rendszerességgel jelentést küldeniük. Kérjük Önöket, hogy erősítsenek meg, vagy cáfoljanak bennünket a fenti álláspontunkkal kapcsolatban. 2. Ügyfeleink egy másik része saját tulajdonában lévő szálláshelyet üzemeltet, amit bérbeadás útján hasznosít. A szolgáltatást igénybe vevők részére minden esetben számlát adnak. A 48/2013(XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklet 1. pont b, része szerint kizárólag pénztárgéppel tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet. Mivel fenti ügyfeleink nem rendelkeznek üzlettel, megítélésünk szerint így rájuk sem vonatkoznak a rendeletben foglaltak. Kérjük Önöket, hogy erősítsenek meg, vagy cáfoljanak bennünket a fenti álláspontunkkal kapcsolatban. 3. Ügyfeleink egy csoportja olyan jellegű kereskedelmi tevékenységet folytat, hogy a termékeket elszállítja partnerei részére. A partnerek a találkozás során kiválasztják a termékeket, ezeket a helyszínen számlázzák részükre. Ügyfelünk rendelkezik egy helyiséggel, ahol a termékeket tárolja, raktározza, elszállítás előtt rendszerezi, azonban ebben a helyiségben értékesítés nem történik. A termékeket rendszerezés után saját tulajdonú tehergépkocsival szállítják el partnereik részére. Álláspontunk szerint, mivel ezen ügyfeleink sem rendelkeznek üzlettel, így rájuk sem vonatkoznak a rendeletben foglaltak. Kérjük Önöket, hogy erősítsenek meg, vagy cáfoljanak bennünket a fenti álláspontunkkal kapcsolatban. 4. Egy ügyfelünk kezelőszemélyzet nélküli automata berendezéseket üzemeltet. A bevételt a gépek szervízelését végző alkalmazott szedi ki a berendezésből, arról telephelyünkön számviteli bizonylat készül. Ezek a szigorú számadás alá vont számviteli bizonylatok képezik a főkönyvi könyvelés, illetve az áfa bevallás alapját. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény 167 § c, pontja szerint mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Álláspontunk szerint ebben az esetben nem is szükséges vizsgálnunk a 48/2013 (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakat, mivel egyáltalán nincs nyugtaadási kötelezettsége a társaságnak. Kérjük Önöket, hogy erősítsenek meg, vagy cáfoljanak bennünket a fenti álláspontunkkal kapcsolatban.
Gépjárműjavítás – jelentési kötelezettség
Kérdés
Egy gépjármű javitásával foglalkozó kft. nemcsak cégeknek végez javitást, hanem magánszemélyeknek is. A TEÁOR-kódja alapján nem tartozik a pénztárgép-használatára kötelezettek körébe, igy a magánszemélyek részére a javitási dijról gépi számlát bocsát ki. Kérdésem, hogy kell-e neki a NAV felé a magánszemélyek felé kiállitott számlákról jelentést adni, amelyet most vezetett be a NAV, és van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége? Február 7-én volt és március 6-án lesz ezzel kapcsolatban jelentési kötelezettségük azoknak az adózóknak, akik számla kibocsátásával tesznek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Ránk vonatkozik ez az adatszolgáltatás?
Péküzem mintaboltjába kell-e pénztárgép?
Kérdés
Azt szeretném megtudni, hogy egy péküzem területén működő mintaboltban kötelező-e a pénztárgép? A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. melléklete szerint a kötelezettek köre kiterjed a "a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ‘08 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi [...] tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt"-ra. A TEÁOR tartalmát kifejtő KSH-dokumentum 10. fejezetének (feldolgozóipar) bevezetésében így ír: "A feldolgozóiparba tartoznak azok a tevékenységek is (például a pékség, tésztaüzlet, a hentes és mészáros stb., akik saját terméküket árusítják), amikor a gyártók a gyártással együtt kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, még akkor is, ha a termék kiskereskedelmi értékesítése a gyártó saját üzletében történik." Ugyanezt megerősíti a dokumentum a 47. fejezet (kiskereskedelem) bevezetésében: "Nem ebbe az ágazatba tartozik: [...] - a feldolgozóiparba tartozó termékek előállítása és termelő általi értékesítése, lásd: 10-32 ágazatok" Ez alapján úgy látom, a válasz az, hogy nem szükséges a péküzem területén található mintaboltban a pénztárgép. A NAV munkatársa mégis ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a telefonhívásom során. Szintén ellentmond az én következtetésemnek a "Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?" című, a NAV által kiadott dokumentum, melyben a 9. és a 10. oldalon egy cipészmester példájánál azt írják, hogy kötelező a pénztárgép.
Pénztárgép – utalásos számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztárgép-használatra kötelezett adózó átutalásos számlát állít ki. Az utalásos számla egy részét készpénzben kifizetik. Ebben az esetben milyen bizonylatokat kell kiállítania a számla pénzügyi rendezésével kapcsolatban. A pénztárgépbe be kell ütnie a készpénz átvételekor az összeget, kap egy nyugtát, de ezt a nyugtát át kell adnia a vevőnek, neki viszont kell valami az utalásos számla mellé, amiből látszik, mennyi van rendezve pénzügyileg.
Számlaadások lejelentése a PTGSZAA adatlapon
Kérdés
Adott az egyik ügyfelem, aki országos "csomagküldő szolgálattal" rendelkezik, de kizárólag egy kamara zártkörű tagjai vásárolhatnak tőle – akik egyéni vállalkozók – sorszámozott hatósági termékeket, amit online rendelnek meg. A tagok részére a cég név szerint kiszámlázza átutalásra és csekkfizetésre, és egyes esetekben helyszíni készpénzfizetésre a vételárat. Utcáról senki nem jöhet be vásárolni. Kérdésem, hogy ez a tevékenység kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e? Be kell-e jelenteni, a PTGSZLAB adatlap beküldése után heti jelentésre kötelezett lenne a PTGSZAA adatlapon? Továbbá ez a cég elkezdte a könyvkiadást is, és árulja is egy helyiségben, ezek szakmai könyvek, amelyeket bárki megvásárolhat. Nincs pénztárgép, erre is névszerinti számlát állít ki a vállalkozás. A cégnek van egy fénymásoló szalonja is, külön épületben, ahol online pénztárgépet üzemeltet. Az Önök véleménye szerint, amennyiben a könyvértékesítést áttesszük a fénymásoló szalonba, akkor az első pontban említett tevékenység, mivel nem kiskereskedelmi bolt, nincs működési engedélye sem, csak csomagküldőként van az önkormányzathoz bejelentve, szükséges-e a PTGSZAA adatlapon név szerint a vevőket lejelenteni? Továbbá, ha a szakkönyvek nem a kiskereskedelmi boltban vannak, hanem a másik termékkel együtt forgalmazzák őket, akkor különválasztható-e kétfajta tevékenység, és a PTGSZAA nyomtatványon csak a könyvértékesítést jelentené a cég, ami 1 hónapban minimálisan 10 darab? Előre is köszönöm.
Pénztárgép-használatra kötelezett adatszolgáltatása
Kérdés
Kizárólag számlát állítunk ki, pénztárgép-használatra kötelezett tevékenységnél is. Nincs online pénztárgép. Kérdésünk, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség csak a készpénzes számlákra, vagy az összes számlánkra vonatkozik? Bankszámlánkra is érkeznek összegek, előlegek, végszámlák, ezeknek kell-e PTGSZLAA adatszolgáltatásban szerepelniük?
Gépi nyugtaadási kötelezettség pizza házhozszállítás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik egyéni vállalkozónk pizzák és frissen sültek házhozszállításával foglalkozik. Van egy helyiség, ahol az ételeket elkészítik, de itt a készételt nem lehet elfogyasztani, és idegenek számára nem lehetséges a belépés. (A vendég telefonon keresztül leadja a rendelését, ők elkészítik a kívánt terméket, és kiszállítják a megadott címre.) Működési engedélyében a kereskedelmi tevékenység formája: csomagküldő kereskedelem. Fő tevékenységi köre: 532005 Étel házhozszállítás. További tevékenységi körei: 561001-561004, 562101. Az lenne a kérdésünk, hogy kell-e ebben az esetben pénztárgépet beszereznie, mivel az NGM-rendelet számunkra nem egyértelmű. Tisztelettel: Kreidlmayer János
Induló vállalkozás pénztárgépe
Kérdés
Újonnan alakult vállalkozás pénztárgépköteles tevékenységet fog végezni. Az üzlethelyisége már megvan, március 1-jén indul a bérlet, és április 1-jén szeretné megnyitni a boltot. A működési engedély természetesen még nincs meg. Szeretném megkérdezni, hogy mikor érdemes megrendelni a pénztárgépet? Célszerű-e megvárni a működési engedély kiadását? Ha már megnyitja a boltot, és még nincs meg a gép, elegendő-e nyugtát adni vagy köteles számlát kiállítani minden vevőjének? Megoldás-e, ha ideiglenesen "régi" pénztárgépet vesz vagy bérel? Köszönöm a segítséget! Emília
Kell-e pénztárgép a 479102 TEÁOR-hoz?
Kérdés
Az egyéni vállalkozó tevékenységi körében a következő TEÁOR-ok szerepelnek: 453101-Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem, 479102-Internetes kereskedelem, 453201-Gépjárműalkatrész kiskereskedelem. Jelenleg pénztárgépet nem üzemeltet, mivel minden értékesítéséről számlát bocsájt ki. Kérdésem: az említett TEÁOR-kódok szerint pénztárgép-használatra kötelezett-e, és ezzel egyidejűleg vonatkozik-e rá a 2014. 01. 23-án hatályba lépett pénztárgép-rendelet módosítása, mely szerint 2014. 03. 01-től hetente adatot kell szolgáltatnia a kibocsájtott számláiról? Várom mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Andrea
Pénztárgép-használat csak számlázónak
Kérdés
Egy kft. tűzvédelmi feladatokkal foglalkozik (tanácsadás, tűzvédelmi rendszerek felülvizsgálata, szakértés). Tűzoltó készülékek cseréjével is foglalkozik, ha az ellenőrzéskor kiderül, hogy selejtesek. Körülbelül évi 120 darab tűzoltó készülék cseréje történik, ez körülbelül 250 ezer forintot jelent. A tevékenységei között szerepel a 4778 TEÁOR kód. Minden vevője részére számlát állít ki a tűzoltókészülékekről, nyugtát nem használ. Ilyen esetben is kötelező az online pénztárgép?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
