Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy vállalkozás TEÁOR (9529-Egyéb személyi-, háztartási cikk javítása) szerint pénztárgépköteles tevékenységet végez, de ezt a tevékenységét nem a saját üzlethelyiségében végzi, hanem kiszállással, akkor pénztárgépre kötelezett-e? Minden értékesítésről készpénzes számlát állít ki. Ezen számlák adatait kell jelenteni a NAV felé a tárgyhót követő hó 15 napjáig a PTGSZLAH adatlapon?
Tisztelt Szakértő! A pénztárgéprendelet szerint eddig nem voltam kötelezett pénztárgép-használatra, munkám könnyítése miatt mégis üzemeltettem egy hagyományos pénztárgépet. A NAV ott lesz minden kasszacsörgésnél című cikkükben olvasom a következőt: "mindemellett az online felügyelet fokozatos bevezetése is a végső határidőhöz közeledik, azaz utolsó lépésként 2014. végéig azoknak az adóalanyoknak is le kell cserélniük hagyományos pénztárgépüket, amelyek pénztárgép-használatára egyébként nem kötelezettek." Ez azt jelenti, hogy a hagyományos pénztárgépemet nem használhatom tovább? Nem világos előttem az, hogy online pénztárgépre kell cserélnem vagy vissza kell térnem a nyugtatömbök írásához? Köszönettel, Szabóné Sós Ildikó
Van egy cég, aki webáruházakat üzemeltet, de vannak, akiket a székhelyén is kiszolgál, árut ad el készpénz ellenében. kell-e neki online pénztárgépet beszerezni?
2015-től a kizárólag számlát adó, de egyébként pénztárgép használatára kötelezettek számláinak adatszolgáltatási mentessége megszűnik. Szálláshely-szolgáltató, aki a TEÁOR magyarázata szerint szállással kapcsolatosan egyéb szolgáltatásokat is nyújthat, minden ezzel kapcsolatos tevékenysége esetén pénztárgép-használatra kötelezett, vagy csak a szállással kapcsolatosan? Illetve egy autóalkatrész-kereskedő pénztárgép-használatra kötelezett, ha van bemutató terme, ami átvevő helynek is minősül internetes vásárlása lebonyolítása kapcsán, illetve az utcáról betérők is vásárolhatnak a nagykereskedők mellett? Köszönettel.
2014. évben az adatszolgáltatás azokra az adóalanyokra vonatkozott, akik egyébként pénztárgép-használatra kötelezettek, de ehelyett számlát bocsátottak ki az értékesítéseikről (gyógyszertárak, kiskereskedelem, vendéglátás....). A 2015.évi adatszolgáltatás változása kikre vonakozik konkrétan?
Egyik ügyfelünk egy repülőtéren boltot nyitott, ahol pénztárgépet alkalmaznak. Van olyan vásárló, aki euróban fizet. A pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, de minden reggel rögzitik a reggeli deviza MNB középárfolyamot, és a forintot azzal számolják át a fizetendő euróra. Jól járnak-e el? Köszönettel: Adó-Fórum 2010 Kft.
2014. november 27.
2014. november 13.
2014. november 10.
2014. november 06.
Kiskereskedelmet folytató üzletben online pénztárgépet használnak. A vásárlók bankkártyával is fizethetnek. A bankkártyával történő fizetéskor minden esetben készítenek számlát, hogy a készletet a számlázó program kezelni tudja. A számlázó program bejelentésének eleget tettünk. A pénztárgépen van egy "bankkártya" feliratú regiszter is. Az lenne a kérdésem, hogy a bankkártyával fizetett összegeket a pénztárgépbe is be kell-e ütni, vagy elegendő "átutalásos" számlaként kezelni? Ha pedig be kell ütni a pénztárgépbe, akkor azt melyik törvény alapján kell megtenni?
Adva van egy adószámos magánszemély, aki tételes átalányadózást választott fizetővendéglátásában. A bejelentett adózási mód TEÁOR kódja 552006, a NAV csak ezt fogadta el, mert az 559001 kód alatt végezhet 90 napon túli vendéglátást is, igaz, ekkor azt már nem e terminológiával írják le. Az 552006 TEÁOR kód online pénztárgépköteles. A magánszemély minden bevétele banki átutalással folyik be egy közvetítőn keresztül, aki nem a saját nevében jár el. Kérdésem a következő: kizárólag akkor járunk el helyesen, ha számlát állítunk ki, és azt a NAV-nak jelentjük? A pénztárgép csak azért, hogy álljon, és naponta ki-be kapcsolgassuk, teljesen felesleges (100 ezer forint nagyságrendű kiadás), hiszen az ellenérték banki átutalással történik. Válaszát köszönöm előre is.
Tulajdonképpen nem is kérdeznék, csak jeleznék sok-sok online pénztárgépet használó nevében egy apró "problémát". Alapdolog a pénztárgépnapló szigorú számadás alá vonása a NAV 2013.12.19-ei közleménye (Közlemény pénztárgépnapló kötelező használatáról) szerint: "A Rendelet 54. § (1) bekezdése értelmében a pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni...." Ez kötelező, mulasztás esetén bírság jár. Ennek a ténynek a vitatása már nem is cél...de egy nagyon apró momentum mellett azért nehéz elmenni....mert sajnos nem mindegy, hogy 1-17 vagy 1-20 számozott oldalt tartalmaz a napló! A sok-sok napi gond, probléma, sok-sok jogszabályváltozás mellett az ember felkapja a fejét, hogy ki kell töltenie egy tulajdonképpen egyszerűnek tűnő nyomtatványt, amibe be kell írnia az oldalszámokat is. A napló elején ez áll: "Ez a pénztárgépnapló 17 sorszámozott oldalt tartalmaz." Ha kézbe vesszük a naplót és kinyitjuk: akkor 20. A 20. oldalig végig van sorszámozva, táblázatos részt tartalmazva. Bagatell kérdés: 17 vagy 20? Szigorú számadás alá vontuk. Miért fogunk bírságot kapni? Azért ha ezt írjuk: 1-17 vagy azért, ha ezt: 1-20? Szerintem szomorú, hogy egy nyomtatvány végig van sorszámozva a 20. oldalig, s az elejére beírják, hogy 17 sorszámozott oldalt tartalmaz. De valahol a legszomorúbb, hogy jogkövető magatartást folytatva még mindig beüzemelhetetlen, működésképtelen két régen kifizetett vadonatúj online pénztárgépünk, s közeleg a vízválasztó szeptember 1-jei határidő.... >>
2014. szeptember 4.
Most alakult kft. kizárólag palackos gázt kíván forgalmazni. Az értékesítést gépjárműről (falvakat folyamatosan járva) végezné. Kérdésem, hogy milyen formában tehet eleget kötelezettségének, elegendő-e a kézzel írt nyugta-, illetve számlatömb használata, vagy online pénztárgépet kell használnia? A propán-bután palackok gépjárműről történő értékesítése mozgóbolti értékesítésnek minősül-e?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték