Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem azt a kérdést tette fel, hogy mennyi összegig lehet nyugtát adni. Az ügyfél most kezdte újra a tevékenységét, párnahuzatokat, székre huzatokat, plüssállatokat készítenek megrendelésre, és a vevők többsége nem kér számlát, viszont ők szeretnének nyugodtan aludni, így bevételt is produkálni. Számlatömbjük van. Köszönettel: Kamarásné Judit
Társaságunk egy zártkörű sportklubot üzemeltet. Csak tagok látogathatják. Egy kávégépet üzemeltető cég ingyenesen, havi bérleti díj nélkül kihelyezne hozzánk egy kapszulás kávéfőző gépet, és a rendelkezésünkre bocsátana eladásra kapszulákat, melyek felhasználásáról havonta egy alkalommal készülne elszámolás. A helyszínen dolgozó alkalmazottaink gyakorlatilag a kapszulákat értékesítenék, melyek segítségével a tagunk maga fözné le a kávéját. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet a kapszulák értékesítése miatt beszereznünk és használnunk, vagy elegendő nyugta vagy számla adása?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fő tevékenysége csomagküldő, internetes kiskereskedelem, pontosabban webáruházon keresztül értékesít kozmetikai cikkeket. Az egyes értékesítésékről minden esetben számlát állítanak ki a vevőknek. Az eladott áruk egy részét futárszolgáltatással foglalkozó cégek szállítják ki a megrendelőknek, egy másik részét pedig a vevők személyesen vehetik át a cég székhelyén. Kérdésem, hogy a személyes átvétel esetén kötelezett-e a cég pénztárgépes nyugtaadásra, vagy elegendő, ha számlát állít ki az eladásról?
Tisztelt Szakértő! Egy rendezvények lebonyolításával foglalkozó társaságnál az alábbi gyakorlati problémába ütköztünk: A rendezvények során üvegpoharakban adják el a kimért italokat és az első ízben történő fogyasztáskor 500 forint ellenében átadják a poharat a vendégnek. Amikor nem szeretne több italt elfogyasztani, a poharat visszaviheti, és az 500 forintot visszakapja. A gyakorlatban jelenleg pohárjegyet kap az 500 forint letét kifizetésekor, majd amikor visszaviszi a poharat, a pohárjegyet visszakérik, és megkapja a letéti pénzt. Sok esetben azonban a pohárjegy elveszik, és nem tudják visszavinni azt. Hogyan járnánk el helyesen a pohárjegyek esetében? A pohár átadásakor kell-e nyugtát adni, illetve, amikor visszaviszik a poharat, milyen bizonylatot kell adni? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Megerősítésüket kérjük az alábbi kérdésekben:1. Egy nonprofit kft. – amely fő tevékenysége a helyi és a környező településeken turizmussal foglalkozó vállalkozások összefogása, érdekvédelme – információs pontot kíván nyitni. Ezen információs pont (bérelt üzlethelyiség) az idelátogató turistáknak ad tájékoztatást, szóróanyagot a látnivalókról, szálláslehetőségekről stb. Az üzlethelyiségben különböző ajándéktárgyakat is értékesítene, melyet előzetesen a készítőktől megvásárolna, valamint bizományosi formában is történne értékesítés. Tevékenységi körei között szerepel a kiskereskedelmi értékesítés. Kérdésünk, hogy mivel nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő profil, nekik az értékesítésekre tekintettel kell-e pénztárgépet üzemeltetni? Ha igen, akkor inkább a számlakiállítást választanák minden vásárló tekintetében. 2. Ugyanez a szervezet egy másik településen, ideiglenes, pavilonos kitelepüléssel a nyári hónapokban szintén információs pontot állítana fel, ahol ugyanúgy apró ajándéktárgyakat is értékesítene. Jól tudjuk, hogy itt megfelelő, ha nyugtákat állítanak ki az esetleges értékesítésekről? Segítségüket köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szoláriumgépeket kíván üzemeltetni egy zárt üzletben. Ezek a gépek pénzérmével működnének, és mérnék a szoláriumozás idejét, az üzletben nem lesz, aki ezeket felügyelje, csak a vevő. Kérdés az lenne, hogy kapnak nyugtát a vevők, és hogy számol el a cég a bevételéről a NAV felé, mi ilyenkor a teendő? Köszönettel: Betana Bt.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy gépjárműalkatrészt felújító szolgáltatást végző műhelynek kell pénztárgéppel rendelkeznie? Vagy elegendő a számla, illetve a nyugtaadás? Köszönöm.
Tisztelt szakértő! Egy lakást egyéb szálláshely-szolgáltatás keretében adok ki turistáknak. Átalányadozást választottam (32 000 forint/szoba). Többféle variáció van: 1. A vendég közvetlenül nálam foglalja a szállást, és banki átutalással fizet, a szerződésben foglaltak alapján. Milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen teljesítési dátummal? Csak számla? Vagy nyugta is lehet? 2. A vendég közvetlenül a helyszínen, készpénzben fizet. Milyen bizonylatot kell/lehet kiállítani (számla/nyugta)? 3. A vendég egy közvetítőn keresztül foglalja a szállást, és a közvetítőnek fizet. A közvetítő a szállásdíjat (mínusz kommisszió) átutalja nekem 2 nappal azután, hogy a vendég megérkezett. Milyen bizonylatot kell/lehet kiállítani (számla, nyugta)? Kinek a nevére: a közvetítőére vagy a vendégére? 4. A vendég közvetítőn keresztül foglalja a szállást, nálam kifizeti a helyszínen. A hó végén a közvetítő számlázza nekem a tárgyhavi közvetítési díjakat. Mi az idegenforgalmi adó alapja: a vendég által fizetett díj vagy a közvetítési díjjal csökkentett? Előre köszönöm a részletes válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a vállalkozó aki nyáron a fagylaltárusításról nyugtát állít ki, és még azon a napon a pénztárzárás előtt a nyugták bevételét beüti a pénztárgépbe? Az árusítás ugyanazon a telephelyen történik, mint ahol a vendéglátó egység van, csak nem szeretné, hogy minden vevő bemenjen az üzletbe, mivel gyerekekről is szó lehet. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Fesztiválokon részt vevő ügyfelünk bor árusításával foglalkozik. Az értékesítés üveg borokra és helyben fogyasztott pohár borra terjed ki. A helyben fogyasztott bort üvegpohárban adják a vásárló kezébe, amelyet a vevők egy része hazavisz, más része visszaadja az eladónak. Tekintve, hogy a vissza nem szolgáltatott poharak nagy veszteséget okoznának, átadáskor felszámít ügyfelünk 500 forint kauciót/biztosítékot a pohárért. Ezt természetesen visszaadja, amikor a pohárt visszaveszi. A kérdésem, hogyan történjen a bizonylatolása ennek az átvett, majd a vevő részére visszaadott 500 forintnak? Ügyfelünk beüsse a pénztárgépbe a bor árával együtt? Viszont utána negatív összeget nem tud a pénztárgépbe ütni visszafizetéskor. Vagy kézi nyugtát állítson ki róla, és utána negatív összeg kiállítható a kézzel írt nyugtában? Vagy esetleg egyéb bizonylat kiállítását javasolja? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Mozgó éttermi vendéglátás (TEAOR 56.1) milyen számlázási, nyugtaadási kötelezettség alá esik? A 48/2013.(XI.15) NGM rendelet 1. számú melléklet mentesíti az online pénztárgéppel történő nyugtaadás alól. Melyik törvény írja elő, kinek, milyen bizonylatot kell adni? Köszönettel.
Egyes értelmezések szerint az online pénztárgép használóit is érinti a kiállított számlákra vonatkozó jelentési kötelezettség. Lehetséges, hogy aki online pénztárgépet használ a nyugtaadási kötelezettségének teljesítésére, de átutalásos számlát is kiállít időnként, az átutalási számlák tekintetében jelentési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Kozmetikai tevékenységet nyújtunk kft keretein belül vendégeinknek. A kft. kézi nyugta tömbből állít ki nyugtát minden alkalommal vendégei számára. A nyugtatömbök ellenőrzése során (könyvelőhöz készítettük össze a bizonylatokat) vettük észre, hogy az egyik tömbből mind a kettő példányt kitéptük, és nincs meg a másodpéldány. Ilyenkor mit tudunk csinálni, hogy a büntetést elkerüljük? Az elmúlt 5 év alatt még ilyen soha nem fordult elő a vállalkozásunknál. Várom válaszát!
Műkörmös egyéni vállalkozónál részmunkaidős ügyfelem nyugtaadási kötelezettségét teljesítheti-e papír alapon 2015-ben?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni: ügyfelem mezőgazdasági termelő cég, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Üzlettel nem rendelkezik, értékesítése nagyrészt (99 %-ban) feldolgozó cégek vagy nagykereskedők részére történik. Azonban előfordul, hogy a saját célra vásárolt takarmányból, vagy a termelt vetőmagból értékesítenek magánszemélyek számára, valamint a saját dolgozók részére is történik értékesítés (tej, vetőmagüzemi termékek), amit a magánszemélyek, dolgozók a társaság pénztárában történő befizetéssel rendeznek, melyről készpénzfizetési számla készül. Kérdésem a következő: mivel ezen értékesítések végfelhasználók részére történnek, kiskereskedelmi tevékenységnek minősülnek-e, és ez esetben kötelező lenne-e online pénztárgép használata? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel Cselyuszka Antalné
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték