A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 24 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OVB biztosításközvetítő többes ügynökre a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt – közölte a jegybank.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
A magyarok többsége már tudja, hogy idős korában nem hagyatkozhat majd csak az állami nyugdíjra, ugyanis ez sokaknak már ma sem elég a megélhetéshez, de 10–15 éven belül még nehezebb lesz a helyzet. Ezért annak, aki nem szeretné, hogy nyugdíjasként jelentősen csökkenjen az életszínvonala, muszáj félretennie az aktív éveiben. A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül az egyik legnépszerűbb a nyugdíjbiztosítás, amelynek legfontosabb jellemzőit az UNION Biztosító anyaga mutatja be.
Előrejelzések szerint a magyar nyugdíjrendszer 10-15 év múlva várhatóan nem biztosítja majd a megélhetéshez szükséges ellátást, amire az aktív korban lévőknek célszerű öngondoskodással felkészülniük. Ez többféle megtakarítási módon történhet, ezek közül cikkünk az adóvisszatérítési kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítást mutatja be.
Az MNB a fogyasztók védelme érdekében a jogszerű állapot helyreállításáig megtiltotta a NOVIS biztosító öt befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosításának hazai terjesztését, mert azok ügyféltájékoztató dokumentumai nem egyértelműen tartalmazzák, hogy a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát. A biztosító akkor értékesítheti a jövőben itthon e biztosításait, ha az ügyfelek tőkéjének megóvására, s a hozamra vonatkozó vállalásai tartalmáról előzetesen világos, egyértelmű és pontos tájékoztatást ad fogyasztóinak.
A tavalyi 242 ezerről idén év végére akár 280 ezer fölé is emelkedhet az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon, az év utolsó heteiben várhatóan látványosan megugrik az új szerződések száma – közölte az Union Biztosító az MTI-vel.
Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.
A nyári adócsomag egyik előremutató áfatörvény-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt, amelyekre való felkészülés nem kis fejtörést fog okozni az érintetteknek. Ugyan már hat éve hatályba lépett az új munka törvénykönyve, de érdemes újra és újra elmélyedniük a munkáltatóknak a szabályokban. Szakértőnk rábukkant egy adóhatóság által megválaszolt adózási kérdésre, amely minden vállalkozás számára érdekes megállapítást tartalmaz.
A biztosítottnak, volt biztosítottnak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, reá vonatkozó biztosítási jogviszonyai megismerésére több eljárás keretén belül nyílik lehetősége. Az erre irányuló igények, ügyek elbírálására az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok, illetve ezen hivatalok kerületi/járási hivatalai rendelkeznek hatáskörrel.
Egy társaság a hamarosan nyugdíjjogosult tagjai javára kötne üzleti nyugdíjbiztosítást. Elszámolhatja-e e kiadásokat költségként, hogyan kell adózni utánuk, érvényesíthetnek-e kedvezményt a magánszemélyek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy cég személyesen közreműködő két tagjára egy biztosító társasággal nyugdíjbiztosítást szeretne kötni. A szerződő a cég, kedvezményezett a két magánszemély tag lenne. Az egyik tag férfi, 6 év múlva betölti a nyugdíjkorhatárt (most 59 éves). A másik tag egy hölgy, most 55 éves, 7 év múlva meglesz a 40 év szolgálati ideje így jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Alkalmazott nincs a cégben, csak a két tulajdonos magánszemély tag. A fenti biztosítás megkötése esetén a cég elszámolhatja-e költségként a befizetett biztosítási díjakat? A 130 000 Ft adójóváírás/év megilleti-e a magánszemélyeket? A nyugdíjkorhatár elérésekor, a biztosító szolgáltatása esetén a magánszemélyek részére kifizetett összeg adókötelesnek minősül-e, ha igen, milyen adókötelezettség terheli a szolgáltatást mind a cég mind a magánszemélyek esetében? A szolgáltatás felvehető-e egyösszegben vagy csak járadék formájában? Köszönettel: Reményi Győzőné
Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma, az Union Biztosító ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a támogatási összeget csak azoknak folyósítja az adóhatóság, akik ezt külön igénylik a május 22-éig benyújtandó szja-bevallásukban.
TISZTELT Szakértő(nő)! Egyik munkatársunk 2010.05.03-tól 2010. 07.16-ig megbízási jogviszonyban dolgozott az Oktatási Hivatalnak, melynek "Összevont igazolása" szerint 26 985 forintot vettek figyelembe nyugdíjjárulék-alapként, és ez után le is vonták a 10 százalékos nyugdíj-járulékot. Ám ezt az összeget nem hajlandó figyelembe venni a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szerv, arra hivatkozva, hogy a kereseti igazolásban szereplő összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Joga van-e a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szervnek felülbírálni, figyelmen kívül hagyni a foglalkoztató által kiadott és a NAV-hoz is bejelentett igazolások tartalmát? Mit lehet/kell tenni ebben a helyzetben a "nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetési eljárása" során?! Kérjük, hogy válaszát szíveskedjék tételes joghelyekre való hivatkozással alátámasztani!
Nyugdíjbiztosítás szerződője cég. Milyen mértékben/feltételekkel írható le a díj költségként?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték