Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor túlnyomó többségben igénybe is veszik a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíja megállapítását.
A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátásoknak a munkavégzés miatti esetleges szüneteltetése iránt fokozott érdeklődés mutatkozik minden évben. Ezen ellátások szüneteltetésénél elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az érintett személy milyen ellátásban részesül, ugyanis a keresőtevékenység miatti ellátás szüneteltetésének szabályozása eltérő attól függően, hogy nyugellátásban vagy nyugdíjszerű – korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban – ellátásban részesül az adott személy.
2026. január 1-jétől kérelemre mentesülnek az ellátásuk szüneteltetése alól az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél, a közszférához tartozó foglalkoztatási jogviszonyban álló ellátottak is. A rendelkezés kiterjed az öregségi nyugdíjra (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is), a korhatár előtti ellátásra, a szolgálati járandóságra, az átmeneti bányászjáradékra és a táncművészeti életjáradékra is.
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása, az arányos szolgálati idő számítása, illetve a korhatár előtti ellátások folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor milyen összeget kell figyelembe venni, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét?
2011. december 31-ét követően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs, azonban a külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben ún. korhatár előtti ellátás megállapítására van lehetőség. Nézzük a részleteket!
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására továbbra is kizárólag azon személyeknél nyílik lehetőség, akik betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a nők nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül jogosultak a nők kedvezményes nyugdíjára, amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek 2021-től ismét része a tizenharmadik havi nyugdíj, a vonatkozó szabályozás. 2026. január 1-jétől hatályos módosítás pedig a tizennegyedik havi nyugdíjat is bevezette. A nyugdíjakkal azonos módon emelendő nyugdíjszerű ellátásokra 2021-től szintén vonatkozik a tizenharmadik, 2026-tól pedig a tizennegyedik havi ellátás.
A társadalombiztosítás rendszerében a biztosítottak különböző ellátásokat – táppénzt, anyasági ellátást (például csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat), öregségi nyugdíjat, egészségügyi szolgáltatást, azaz orvosi ellátást – kaphatnak. A jogosultsághoz azonban egyéb feltételeknek is meg kell felelni. Ha egy belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie – írja információs füzetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték