Hét rendelet, hat határozat a legfrissebb Magyar Közlönyben Cikk
Hét rendelet – közöttük az új valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet – és hat határozat jelent meg 2026. március 26-án a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában.
Hét rendelet – közöttük az új valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet – és hat határozat jelent meg 2026. március 26-án a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.
Kétnapos sztrájk kezdődött a Lufthansa német légitársaságnál csütörtökön a VC pilóta-szakszervezet felszólítására.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2026-ban sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap nagysága. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor túlnyomó többségben igénybe is veszik a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíja megállapítását.
A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátásoknak a munkavégzés miatti esetleges szüneteltetése iránt fokozott érdeklődés mutatkozik minden évben. Ezen ellátások szüneteltetésénél elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az érintett személy milyen ellátásban részesül, ugyanis a keresőtevékenység miatti ellátás szüneteltetésének szabályozása eltérő attól függően, hogy nyugellátásban vagy nyugdíjszerű – korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban – ellátásban részesül az adott személy.
2026. január 1-jétől kérelemre mentesülnek az ellátásuk szüneteltetése alól az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél, a közszférához tartozó foglalkoztatási jogviszonyban álló ellátottak is. A rendelkezés kiterjed az öregségi nyugdíjra (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is), a korhatár előtti ellátásra, a szolgálati járandóságra, az átmeneti bányászjáradékra és a táncművészeti életjáradékra is.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől