Egyszemélyes kft. tulajdonosa igénybevenné a nők 40 éves öregségi nyugdíját, azt a tájékoztatást kapta, hogy el kell adnia a kft.-t ehhez. Igaz ez? Nem elég, ha megszünteti a főállású tagi viszonyát?
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja személyen közreműködő társas vállalkozóként látja el a feladatait. Most lehetősége volt nőként a 40 év munkaviszonya alapján nyugdíjba menni, a rá vonatkozó öregségi korhatárt még nem töltötte be. Milyen járulékokat kell fizetnie, ha jövedelmet a személyes közreműködésre tekintettel nem vesz fel, illetve, ha venne fel, ez hogyan változna? Van-e valamilyen speciális szabály, melyre figyelni kell? Válaszát előre is köszönöm.
Nők 40 éves munkaviszonyával nyugdijba vonuló hölgy, ha egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor is érvényben van, hogy a keresete/dijazása, ha eléri a minimálbér 18-szorosát, akkor onnantól a nyugdíját szüneteltetni kell? Köszönöm válaszát.
Beleszámít-e a 40 éves munkaviszonyba, ha saját gyermek ápolása címén ápolási díjban részesül valaki, de napi 4 órában a mindenkori 8 órás minimálbért megkeresi, és azután a járulékokat és az adót megfizeti? Egész évnek számítanak-e a 4 órás munkaviszonyban eltöltött évek, ha a 8 órás munkaviszonynak megfelelő minimálbért megkeresi az illető, és természetesen a járulékokat utána megfizette?
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó most kapta meg a Nyugdíjfolyósítási Intézettől a határozatot, hogy 2015. 10. 01-től nyugdíjas lett, a nők 40 éves munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjaztatásban részesül (szül.:1957-ben). Könyvelőként most értesültem róla. Az '58-as bevallások úgy mentek el, hogy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, a garantált bér után megfizetett minden járulékot, és a kivétet bankon keresztül kiutalta magának. Ez még 2016. 02. hóban is így történt. A vállalkozó természetesen szeretné visszakapni a maga után fizetett járulékokat. A kérdésem a következő: lehet-e a beküldött '58-asokat önrevízióval javítani, hogy ő itt már kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és 0 forint (?) kivétet számolna el? Nyilván a 2015. évi bevallását is módosítani kell, hiszen a vállalkozói jövedelme is változna ennek alapján, és 2015. 10. 01-étől fizetnie kellett volna maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami havonta 6930 forint. A fent leírtakat kötelező végrehajtani, vagy csak ez egy lehetséges út, vagy pedig ezt utólag nincs lehetőség javítani? Előre is köszönöm válaszát: Fné Magdi
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: ügyfelem 2014. 12. 31-ig 38 év szolgálati idővel, illetve 35 év kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító idővel, valamint 33 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik, 2015. évben alkalmi munkavállalóként 90 nappal rendelkezik; ezeket a napokat milyen formában lehet figyelembe venni? 2015. októbertől 4 órás bejelentéssel foglakoztatott, és a nők kedvezményes (40 év utáni) nyugdíját szeretné mielőbb igényelni. Köszönöm válaszát.
Kedves Szakértő! Amikor év közben megy valaki a nők kedvezményes nyugdíjába, például június 1-jétől, akkor az 1 998 000 forintos kereseti korlát részarányos részét kell figyelembe venni, ha július 1-jétől tovább dolgozik nyugdíj mellett, vagy így is lehet ennyi a kereset? Válaszát köszönöm!
2014. május 1. óta az egyik alkalmazottunk ápolási díjon van. Letelik a 2 év fizetés nélküli szabadsága. Napi 2 órában vissza tudna jönni dolgozni. A következő kérdésünk lenne: 1. Ha napi 2 órás munkaviszony áll fenn teljes évben, az a nyugdíj szempontjából a szolgálati idő számításánál is teljes évnek számít? A nyugdíj számításánál figyelembe veszik az ápolási díj összegét? A szóban forgó alkalmazottunk hölgy, aki eddig 37 éves munkaviszonnyal rendelkezik, nincs gyermeke. A "nők 40 éves" nyugdíjba vonulása kapcsán kérdezzük, hogy mikor jönn össze a részére a 40 éve? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy női munkavállaló, aki 1959-ben született, és 1,5 éve hiányzik a 40 év munkaviszonyhoz, szeretne nyugdíjba vonulni. Feltette a kérdést a munkáltatójának, hogy van-e mód előrehozott járulékfizetésnek, mint régebben, hogy meglegyen a 40 éves jogviszony. A munkáltató már csak a védett kor miatt alkalmazza, nincs már igény a munkájára, így ki is fizetné esetleg a terheket, ha lenne ilyen lehetőség. Van-e mód rá, hogy a munkavállaló hamarabb vonuljon nyugdíjba, és milyen terheket ró ez a magánszemélyre és a társaságra? Köszönet a válaszért!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: a nők 40 éves nyugdíjában részesülő nő egyéni vállalkozásának szüneteltetése idejére kötelezett-e egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Válaszát tisztelettel köszönöm: Szabó Jánosné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül. Egyéni vállalkozásából jövedelmet nem vesz ki. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm válaszukat.
A "nők 40" jogosultság alapján nyugdíjban részesülő nőt nyugdíjasként, megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatja a cég. Jövedelmét megbízási jogviszonyban szeretnék kifizetni, a 2016-os jövedelemplafont figyelembe véve. Kérdésem: van-e plafonja a megbízási díjra eső 10 százalékos költségszámításnak? Ha nincs, akkor melyik számítás a helyes 1 998 000:12=166 500 forint/hó jövedelemnél? Példa: Ha ezt a havi összeget megnövelem 185 500 forintra, és levonom a 10 százalékát, azaz 18 500 forintot, akkor kapom meg a 166 500 forintot adóalapként, vagy pedig a 166 500 forintot veszem bruttónak, és ebből vonom le a 10 százalékot, 16 650 forintot, és az adóalap 149 850 forint lesz. Az én véleményem, hogy a második számítás szerint a helyes, ha nincs felső határ a10 százalékos költséghányad alkalmazásában. Tisztelettel: Mihály Gáborné
Tisztelt Szakértő! Cégünktől 2015. 12. 31-ével nyugdíjba vonult egy kolléganő, a "nők 40" nyugdíjba vonulási lehetőséggel. Jelenleg még folyamatban van a nyugdíjának megállapítása, nem kapta még meg a végzést, nincs nyugdíjas törzsszáma sem. Kérdésem: vállalhat-e munkát jelenleg, és milyen státuszban veheti fel egy új munkaadó?
Sokakkal megtörténik, hogy akkor szűnik meg a biztosítási jogviszonyuk, amikor már csak néhány hónap, esetleg év választja el őket a nyugdíjjogosultságtól. Hogy mit célszerű, illetve lehet tenni ebben a helyzetben, az attól is függ, hogy a jogosultsági feltételek melyike „hibádzik”.
Tisztelt Szakértő! Egy 1953-ban született nő 2013. 11. hótól korhatár előtti ellátásban részesül, ami tudomásom szerint nem számít nyugdíjnak. Ha eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, mit kell csinálnia? Illetve, ha egy nő 40 éves munkaviszonnyal ment el kedvezményes nyugdíjba, és eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, neki be kell ezt jelenteni? A 0,5 százalékos évenkénti nyugdíjemelésnek van-e korlátja? Például, ha egy 66 éves nyugdíjas havi 1,5 millió forintot keres, 7500 forinttal emelik a nyugdíját? Köszönettel: Fidler Gáborné
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték