37 találat a(z) munkáltatói juttatás cimkére

Kérdés

2020.05.05-én megjelent a fenti címmel egy írásuk (https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Egyes_munkaltatoi_juttatasok_kozterhei_jarv_UV8L3I), amely többek között azt részletezi, hogy a járulékmentességet mely ágazatok, mely hónapokban vehetik igénybe. Ebben az szerepel, hogy akik április 11-én kerültek a veszélyeztetett ágazatok közé, azok április, május, június hónapban jogosultak járulékkedvezményre. Én ezt így értelmezem. Cégünk főtevékenységként végzi a 11.02 TEÁOR kódú szőlőbor termelést, ez az ágazat április 11-én került a veszélyeztetettek közé. A NAV oldalán április 11-én megjelent "Újabb veszélyeztetett tevékenységre terjednek ki a kedvező szabályok" című tájékoztatóban szó szerint ez szerepel: "Április 11-től [1] bővül a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítéseket az alábbi tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozások már márciusra is alkalmazhatják..." és felsorolja a tevékenységeket. Kérdésem az lenne, hogy a fentiekben említett TEÁOR kóddal összefüggésben, alkalmazhatja-e a cég 2020. március hónapra is a járulékmentességet?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató kifizeti a dolgozóinak a koronavírus teszt elvégzését egy magánlaborban, az juttatásnak minősül-e, terheli-e bármilyen "többlet költség" bármelyik érintett felet? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Nemrég szakcikkben foglalták össze az iskolarendszerű képzés és a munkavállalókat terhelő szja-szabályokat. Kérdésem a következő: hogyan alakul az adókötelezettség, azaz van-e egyáltalán adókötelezettség abban az esetben, ha a felek tanulmányi szerződést kötnek, hiszen ekkor a nyújtott szolgáltatás (például tandíj átvállalása) ellentételezése a munkaviszonyban töltött idő lesz. Azaz nem teljesen "ingyenes" a cég támogatása. Továbbá, ha a munkavállaló megszegi a szerződést, mi követelhető vissza: az adóval terhelt teljes összeg, vagy csak a nettó bérként jelentkező juttatás? Álláspontom szerint a jövőben sem a cégeknek, sem a dolgozóknak nem éri meg tanulmányi szerződést kötni, azaz egy munkavállaló miért is írna alá több évet, ha egyébként is le kell adóznia a vállalati juttatást.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég az irodai takarításhoz szükséges tisztítószereket kedvező áron szerzi be egy másik cégtől. Ezek az árak kedvezőbbek, mint a lakossági vásárlók számára elérhető bolti árak. Van-e arra lehetőség, hogy a cég több tisztítószert szerezzen be, mint amennyi az iroda takarításhoz szükséges, és a többit a dolgozói számára értékesítse? Így a munkavállalók kedvezőbb áron juthatnának hozzá a termékekhez. Vagy ez ebben az esetben már valamiféle juttatásnak minősül a munkavállaló számára és esetleg adó vonzata van?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felnőttképzés keretein belül szeretnénk dolgozónkat továbbképzésre küldeni. Az oktatás díját a munkaadó átvállalná, milyen adókötelezettség keletkezik a munkaadó és munkavállaló számára? Tisztelettel: Rostásné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szállítmányozó cég lévén munkavállalóinkra balesetbiztosítást kötöttünk 2019 januárjában. Biztosítási termék: UNIQA: Puzzle Stand E. Jól értelmezzük-e, hogy ez mint balesetbiztosítás az idei évtől a munkavállalónak jövedelemalapot képez? Ha igen, akkor mi a teendőnk, mivel a biztosítási díjat ...-tól ...-ig időszakra adta meg a biztosító, egy összegben. Melyik hónapban kell feltüntetnem a munkavállalóm bérszámfejtésében a biztosítás összegét, a szerződés megkötésekor vagy le kell bontanom naptári vagy munkanapokra, és annak megfelelőn havi szinten? Mi történik a biztosítási díjat terhelő adókkal, járulékokkal, ha a periódus alatt kilép a munkavállaló? Válaszát előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mozgó éttermi vendéglátás tevékenységet folytató cég vagyunk. A munkahelyi étkezési juttatásnak létezik-e minimumösszege, vagy adható étkezési díj felszámítása nélkül? Válaszát előre is köszönjük..

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (gazdasági társaság) a munkavállalói részére három részből álló csoportos biztosítási csomagot kötött 2014-ben. A szerződő a gazdasági társaság, a díjfizető a gazdasági társaság, a kedvezményezett a biztosított munkavállaló, illetve az általa megjelölt hozzátartozó, vagy halál esetén az örökös magánszemély. A biztosítási csomag az alábbi részekből tevődik össze: 1) befektetési egységekhez kötött életbiztosítás élethosszig tartó, amely a biztosított munkavállaló hozzájárulásával visszavásárolható, 2) egészségbiztosítás, amelyre nincs visszavásárlási opció, bizonyos betegségek, kórházi kezelések bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást a biztosító a munkavállaló részére, 3) balesetbiztosítás a szolgáltatásra; az előzőekhez hasonlóan a munkavállaló jogosult, halál, baleseti halál és rokkantság, csonttörés esetén. A 2017. évig adómentes béren kívüli juttatásként, 2018. évben egyes meghatározott juttatásként adózott a társaság, kivéve a balesetbiztosítási csomagot. A munkavállalókra nevesítve kötötte meg a biztosítási csomagot. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítás módosítható. Most felmerült, hogy a biztosítási csomagot oly módon módosítanák, hogy a szerződő és a díjfizető helyébe a biztosított magánszemély kerülne. Az előző szerződő és a díjfizető módosításának milyen adójogi következménye van a magánszemélyre, illetve a gazdasági társaságra nézve? Kell-e adózni a munkavállalónak és a társaságnak? Ha igen, akkor mi után?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a munkavállalóinak magánegészségügyi ellátást biztosít oly módon, hogy a cég megvásárolja az éves magánegészségügyi szolgáltatást, amelyet a cég munkavállalói a munkaviszony fennállása alatt térítésmentesen igénybe vehetnek. Kérdésem, hogy hogyan adózik ez a juttatást a munkaadónál, illetve van-e bármilyen fizetési kötelezettsége a munkavállalónak? Köszönöm a választ.

Kérdés

Egy társaság a dolgozóit házastársukkal wellness hétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne a fentieknek és az hogyan könyvelendő? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm hosszú távú megtartási programja keretében egy részvénycsomagot ajánlott fel arra az esetre, ha 3 további évet eltöltök a vállalatnál. Ez az időszak most telt el. Azt az információt kaptam, hogy 15% adóelőleget és ezen felül további 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnem a teljes összeg után. Helytálló ez az információ? Azt reméltem, hogy csak árfolyamnyereség után kell majd adót fizetnem. Nagyon köszönöm válaszukat! Üdvözlettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alvállalkozói teljesítés, építőipar

Nagy Norbert

adószakértő

Áfa önellenőrzés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Sikerdíj érvényesítése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink