Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató kifizeti a dolgozóinak a koronavírus teszt elvégzését egy magánlaborban, az juttatásnak minősül-e, terheli-e bármilyen "többlet költség" bármelyik érintett felet? Válaszát előre is köszönöm!
Idén január 1-jétől ugyan nem változott a munkáltató által a munkavállalók javára kötött biztosítások adókötelezettsége, a téma mégis aktuális, mivel a 2019-ben még hatályos átmeneti rendelkezés ideje lejárt.
Nemrég szakcikkben foglalták össze az iskolarendszerű képzés és a munkavállalókat terhelő szja-szabályokat. Kérdésem a következő: hogyan alakul az adókötelezettség, azaz van-e egyáltalán adókötelezettség abban az esetben, ha a felek tanulmányi szerződést kötnek, hiszen ekkor a nyújtott szolgáltatás (például tandíj átvállalása) ellentételezése a munkaviszonyban töltött idő lesz. Azaz nem teljesen "ingyenes" a cég támogatása. Továbbá, ha a munkavállaló megszegi a szerződést, mi követelhető vissza: az adóval terhelt teljes összeg, vagy csak a nettó bérként jelentkező juttatás? Álláspontom szerint a jövőben sem a cégeknek, sem a dolgozóknak nem éri meg tanulmányi szerződést kötni, azaz egy munkavállaló miért is írna alá több évet, ha egyébként is le kell adóznia a vállalati juttatást.
2019. január 1-jétől megszűntek az iskolakezdési támogatás feltételeit megszabó korábbi előírások, így e juttatás már nem csak utalvány formájában, nem csak munkavállalónak, nem csak a családi pótlékra (nevelési ellátásra) jogosult, a köznevelésben részt vevő gyermek esetében adható.
Tisztelt Szakértő! Egy cég az irodai takarításhoz szükséges tisztítószereket kedvező áron szerzi be egy másik cégtől. Ezek az árak kedvezőbbek, mint a lakossági vásárlók számára elérhető bolti árak. Van-e arra lehetőség, hogy a cég több tisztítószert szerezzen be, mint amennyi az iroda takarításhoz szükséges, és a többit a dolgozói számára értékesítse? Így a munkavállalók kedvezőbb áron juthatnának hozzá a termékekhez. Vagy ez ebben az esetben már valamiféle juttatásnak minősül a munkavállaló számára és esetleg adó vonzata van?
Tisztelt Szakértő! Felnőttképzés keretein belül szeretnénk dolgozónkat továbbképzésre küldeni. Az oktatás díját a munkaadó átvállalná, milyen adókötelezettség keletkezik a munkaadó és munkavállaló számára? Tisztelettel: Rostásné
Tisztelt Szakértő! Szállítmányozó cég lévén munkavállalóinkra balesetbiztosítást kötöttünk 2019 januárjában. Biztosítási termék: UNIQA: Puzzle Stand E. Jól értelmezzük-e, hogy ez mint balesetbiztosítás az idei évtől a munkavállalónak jövedelemalapot képez? Ha igen, akkor mi a teendőnk, mivel a biztosítási díjat ...-tól ...-ig időszakra adta meg a biztosító, egy összegben. Melyik hónapban kell feltüntetnem a munkavállalóm bérszámfejtésében a biztosítás összegét, a szerződés megkötésekor vagy le kell bontanom naptári vagy munkanapokra, és annak megfelelőn havi szinten? Mi történik a biztosítási díjat terhelő adókkal, járulékokkal, ha a periódus alatt kilép a munkavállaló? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Mozgó éttermi vendéglátás tevékenységet folytató cég vagyunk. A munkahelyi étkezési juttatásnak létezik-e minimumösszege, vagy adható étkezési díj felszámítása nélkül? Válaszát előre is köszönjük..
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (gazdasági társaság) a munkavállalói részére három részből álló csoportos biztosítási csomagot kötött 2014-ben. A szerződő a gazdasági társaság, a díjfizető a gazdasági társaság, a kedvezményezett a biztosított munkavállaló, illetve az általa megjelölt hozzátartozó, vagy halál esetén az örökös magánszemély. A biztosítási csomag az alábbi részekből tevődik össze: 1) befektetési egységekhez kötött életbiztosítás élethosszig tartó, amely a biztosított munkavállaló hozzájárulásával visszavásárolható, 2) egészségbiztosítás, amelyre nincs visszavásárlási opció, bizonyos betegségek, kórházi kezelések bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást a biztosító a munkavállaló részére, 3) balesetbiztosítás a szolgáltatásra; az előzőekhez hasonlóan a munkavállaló jogosult, halál, baleseti halál és rokkantság, csonttörés esetén. A 2017. évig adómentes béren kívüli juttatásként, 2018. évben egyes meghatározott juttatásként adózott a társaság, kivéve a balesetbiztosítási csomagot. A munkavállalókra nevesítve kötötte meg a biztosítási csomagot. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítás módosítható. Most felmerült, hogy a biztosítási csomagot oly módon módosítanák, hogy a szerződő és a díjfizető helyébe a biztosított magánszemély kerülne. Az előző szerződő és a díjfizető módosításának milyen adójogi következménye van a magánszemélyre, illetve a gazdasági társaságra nézve? Kell-e adózni a munkavállalónak és a társaságnak? Ha igen, akkor mi után?
Tisztelt Szakértő! Egy cég a munkavállalóinak magánegészségügyi ellátást biztosít oly módon, hogy a cég megvásárolja az éves magánegészségügyi szolgáltatást, amelyet a cég munkavállalói a munkaviszony fennállása alatt térítésmentesen igénybe vehetnek. Kérdésem, hogy hogyan adózik ez a juttatást a munkaadónál, illetve van-e bármilyen fizetési kötelezettsége a munkavállalónak? Köszönöm a választ.
Prevenciós és ellátási célú egészségügyi szolgáltatásokkal bővítené az adómentes munkáltatói juttatások körét a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület kezdeményezése.
A 25-55 év közötti lakosság 12 százaléka kap jelenleg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítást, miközben 59 százalékuk fontosnak tartja, hogy munkaadójuk ilyen biztosítást kössön számára – közölte az Union Biztosító az MTI-vel a legutóbbi kutatása alapján.
Egy társaság a dolgozóit házastársukkal wellness hétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne a fentieknek és az hogyan könyvelendő? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm hosszú távú megtartási programja keretében egy részvénycsomagot ajánlott fel arra az esetre, ha 3 további évet eltöltök a vállalatnál. Ez az időszak most telt el. Azt az információt kaptam, hogy 15% adóelőleget és ezen felül további 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnem a teljes összeg után. Helytálló ez az információ? Azt reméltem, hogy csak árfolyamnyereség után kell majd adót fizetnem. Nagyon köszönöm válaszukat! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás munkaviszonyban álló ügyvezetőjének állandó lakóhelye más településen van, mint a cég székhelye, illetve telephelye. Az ügyvezető munkaszerződésben meghatározott munkavégzési helye a telephely szerinti város. Az ügyvezetőnek azon a településen, ahol a vállalkozás telephelye található, az ott töltött napokra szállodai szobát bérel a vállalkozás (többnyire csak hétköznapokról van szó, de az sem mindegyik). Az ügyvezető sokat utazik, így a hétköznapok egy részét sem tölti ott. Tekintettel arra, hogy ez nem egy különálló lakás, hanem csak egy mosdóval rendelkező szoba, kell-e adót fizetniük a feleknek (munkaviszonyból származó jövedelemként) a bérleti díj után? Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték