Ha kilépek a mikrogazdálkodói beszámoló készítése alól, mennyi idő után tudok visszatérni? 2017-ben léptem saját döntés alapján. A feltételek megvannak, hogy újra mikrogazdálkodói beszámolót készíthessek.
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta cégünk. A tevékenységünket bérelt épületben végezzük. A 398/2012-es kormányrendelet 5. § 3. pontjában meg van határozva, hogy nem minősül felújításnak a beruházás, ha nem éri el az eszköz két százalékát (vagy ha kisebb 100 ezer forintnál, akkor azt), akkor nem minősíthető felújításnak. Kérdésem az lenne, hogy mivel béreljük az épületet, ezért természetesen nálunk nincs az eszköznek bruttó értéke, viszont a beruházás elég nagy összegű lenne. Ilyenkor egy összegben kell leírnom karbantartásként? Megállapodásunk alapján az eredeti állapotot kell visszaállítanunk, ha nem béreljük tovább az épületet, vagy ha nem kell visszaállítanunk, akkor sem térítik meg. Bérleti szerződésünk öt évre szól, utána hosszabbítható. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy bt. értékelési tartaléka mínusz, és egyébként minden feltétel adott a mikrogazdálkodói mérleg készítéséhez, áttérhet-e, és ha igen, mi a teendő az értékelési tartalékkal? Köszönettel: Tanyi Katalin
Mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó mentesül a pénzkezelési szabályzat elkészítése alól. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni a napi készpénz záróállományának maximális mértékét. Ha nem kell pénzkezelési szabályzatot készíteni, akkor a mikrogazdálkodó mentesül a maximális mérték meghatározása, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazása alól is? A pénztárban bármekkora összeg lehet? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk fejlesztési célra pályázaton nyert támogatást. A támogatás mértéke 50 százalék. A gépek beszerzése és üzembe helyezése 2017-ben megtörtént, viszont a támogatás kiutalására nem került sor, valószínűleg nem is fog megtörténni a mérlegkészítés időpontjáig. A cég mikrogazdálkodói beszámolót készít. A beszerzett és üzembe helyezett eszközök után a 2017. évre értékcsökkenést számolunk el, amely 20 milliós nagyságrendű, viszont vele szemben a támogatás összegéből nem tudunk bevételt elszámolni, ami veszteségessé is teheti a céget, ha jól gondolom. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan történik a támogatás számviteli elszámolása?
Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjenek tájékoztatni, hogy mi a helyes könyvelési módja az alábbi időszakos elszámolású ügyleteknek mikrogazdálkodói beszámoló készítése esetén, melyik évben kell bevételként elszámolni: 1. A számla tartalma 2018. I. negyedévi rendszerhasználati díj, számla kelte december 8. fizetési mód készpénz. 2. A számla tartalma 2018. I. negyedévi rendszerhasználati díj, fizetési mód átutalás, számla kelte 2017.12.08., teljesítés 2017.12.08., fizetési határidő 2017.12.20. 3. A számla tartalma 2017. december havi rendszerhasználati díj, fizetési mód átutalás, számla kelte 2018. 01.02., teljesítés 2018.01.10. fizetési határidő 2018.01.10. Köszönettel: G
Mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó mentesül a pénzkezelési szabályzat elkészítése alól. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni a napi készpénz záróállományának maximális mértékét. Ha nem kell pénzkezelési szabályzatot készíteni, akkor a mikrogazdálkodó mentesül a maximális mérték meghatározása, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazása alól is? A pénztárban bármekkora összeg lehet?
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodó kft. készletre adott előleget 2015. évben 13 000 ezer forintot. A beszámolóban a készletek közé sorolta, miután a szállító nem teljesített határidőben, de egyeztetések során ígérte, hogy teljesíteni fog. 2016. évben sem teljesített a szállító, valamint az előleg visszatérítésre sem került. így beszámolókészítéskor 365 napon túli követelés állt fenn. A 398/2012, kormányrendelet az eszközök értékvesztése 10. § (3) fennáll-e, vagyis 100 százalék értékvesztést el kellett volna-e számolni rá? A behajthatatlanság nem bizonyított. Válaszukat köszönöm!
Eltérő a beruházás, a felújítás és a karbantartás elszámolása. A fogalmak megkülönböztetése komoly gyakorlati és elszámolási nehézséget tud okozni.
Kedves Szakértő! Eltelt a három adóév, a cég könyvelését csak átvettem, szeretnénk kilépni a mikrogazdálkodóibeszámoló-beadási kötelezettség hatálya alól. Kérdés: be kell-e ezt valahol jelenteni? Vagy csak annyit kell tenni, hogy most már a normál egyszerűsített éves beszámolót adjuk be? A számviteli politikában való közlésen kívül van-e az áttéréssel kapcsolatban valamilyen számviteli vagy egyéb kötelezettség? Köszönettel.
Ügyfelem (mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.) személygépkocsiját összetörte, a felelősséget a másik fél (kft.) elismerte, a javítási költség megtérítését egy az egyben vállalta. A javítási számla teljesítési ideje 2016, a vétkes félnek továbbszámlázott tétel 2017. márciusi. Melyik megoldás a helyes? A továbbszámlázott összegről szóló számlát 2016-ban könyvelem vevőre vagy más egyéb követelésre (a bejövő javítási számlát teszem 2-es számlaosztályba), egyik sem? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem szíves válaszát: 2016-ban és 2017-ben mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdasági társaság továbbra is használhatja-a saját (a 3.sz melléklettől eltérő) számlatükrét abban az esetben, ha rendelkezik a számviteli törvény 161. § szerint elkészítendő számlarenddel? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő kft. áttérhet-e a társasági adó hatálya alól a kiva hatálya alá?
Tisztelt Szakértő! A mikrogazdálkodói éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII.20.) kormányrendelet 3.§ (3) pontja azt írja, hogy "A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít". Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem, hogy kell-e bármilyen már szabályzatot készítenie a vállalkozásnak abban az esetben, ha megfelel a követelményeknek, és mikrogazdálkodói beszámolót készít? Ilyesmikre gondolok, mint a leltározási szabályzat, pénzkezelési szabályzat, bizonylati rend. Vagy az összes szabályzat elkészítése alól mentesül ezzel a ponttal a vállalkozó? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték