Magyarországon a legtöbb 65 év feletti lakos szinte kizárólag az állami nyugdíjra bízza magát, és a lakosságnak mindössze 3 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár számításai szerint.
Megtakarításaiból és kölcsönből fizetett bankszámlájára, állította az adózó. Az adóhatóság viszont azt egyéb jövedelemnek minősítette, és az összegre adót, bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Hová érdemes tenni megtakarítható pénzünket: betétbe, lakástakarék-pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára, Start számlára vagy önkéntes pénztárba? Az egyéni élethelyzetek mellett érdemes az egyes befektetési formák előnyeit is mérlegelni.
Ma van az idősek világnapja. Táboruk, népességen belüli arányuk rohamosan nő, miközben a járulékfizetők aránya csökken, ezért a jövő nyugdíjasai a mostaninál kisebb állami ellátásra számíthatnak.
A magyar lakosság több mint fele úgy gondolja, hogy nincsenek felesleges kiadásai, így nincs lehetősége az előgondoskodásra - derül ki egy friss felmérésből.
A nyugdíjasok csaknem kétharmada saját lakásának a felújítására spórolna – derül ki az OTP Lakástakarék felméréséből, amely azt vizsgálta, milyen lakáscéljai vannak az idősebb korosztálynak. A válaszadók közel felének a lakásában semmilyen felújítási munkát nem végeztek az elmúlt 10 évben.
Augusztusban tovább folytatódott a betéti pénzek befektetési alapokba való áramlása – egyébként már júliusban is 193 milliárd forintot vett ki a lakosság a betétekből. Ez több tényezővel magyarázható, de ebben szerepet játszanak a változó adószabályok és a csökkenő hozamok, illetve növekvő banki költségek is. Cikkünkben annak járunk utána, hogy az adóváltozások mire ösztönzik a lakosságot, s racionális-e a megtakarítók magatartása.
Hoögyan számoljuk adómentességet a hosszú távú megtakarításoknál? Olvasói kérdésre Surányi Imréné, az Adózóna szakértője válaszol.
Kell-e aggódnunk a megtakarított pénzünk biztonságáért? – kérdezik sokan (már akinek van miért aggódnia). A bankvilágot kárhoztató hangulatban nem csoda, hogy vannak, akik a különféle betétekbe, befektetésekbe elhelyezett, többnyire érdemleges kamatot, nyereséget már alig hozó biztonsági tartalékaik menekítését fontolgatják a titkos házi kasszákba. Mit mondanak a jogszabályok?
Mielőtt a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvezményes adózás hatályba lépett, a tartós megtakarítások ösztönzésére már érvényben volt a nyugdíj-előtakarékossági konstrukció. Ennek lényege, hogy a hozzáfűzött kedvezmények csak a nyugdíjas kor elérésével válnak véglegessé, sőt kemény szankciókkal jár, ha valaki korábban veszi fel az ilyen megtakarítását. Amióta azonban lehetőség van tartós befektetési szerződések kötésére, arra is van mód, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők e megtakarításukat tartós befektetéssé alakítsák, és ezzel már három, illetve öt év után elnyerjék a kedvezményeket.
A tartós befektetésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egy megkülönböztetett, tartósan lekötött megtakarításból származó jövedelemfajta, amely után meghatározott feltételek teljesülése ötévi lekötés után nincs adó, háromévi lekötés után 10 százalék az adó. De mi mit kell tudni az olyan esetekről, amikor a valaki kénytelen a megtakarítását felhasználni még azelőtt, mielőtt megilletné az adómentesség? Mi a teendő, ha valaki folytatná a tartós lekötést?
A 35 éven felüli aktív alkalmazottak 20 százaléka foglalkozik azzal, hogy miből él meg nyugdíjas korában, míg 59 százalékuk nem szentel komolyabban figyelmet arra, hogy felkészüljön nyugdíjas éveire - derül ki az Aegon Magyarország megbízásából a BellResearch által készített felmérésből, amelynek megállapításait a biztosító közölte.
A magyar háztartások csupán 17,5 százaléka képes megtakarítani, emiatt nehezen tudják kivédeni a negatív külső körülményeket, mint például a mostani frankerősödést - áll a Raiffeisen Bank és a GFK közös felmérésében.
Érzékelhető elmozdulás figyelhető meg a magyarok öngondoskodási attitűdjében – állapítja meg friss körképében az Union Biztosító. A személyijövedelemadó-változásnak, valamint a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakulásának köszönhetően a lakosság körében ismét „divatba jöttek” a hosszú távú megtakarítások. További impulzust adhat a folyamatnak a magánnyugdíj-pénztári reálhozam következő hónapokban várható kifizetése. A tendencia egyik fő haszonélvezője a megtakarítási célú életbiztosítás lehet.
A Generali Biztosító által végzett vizsgálat szerint a megkérdezettek 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelre, és csak 5 százalékuk vélte azt, hogy megfelelően tud megélni a nyugdíjából.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték