37 találat a(z) megrendelő cimkére
Alvállalkozói teljesítmény jogosságának megállapítása
Kérdés
Vállalkozásunk az építőipari szektorban működik. Fővállalkozóként köt vállalkozói szerződést megrendelőivel. Munkánkat alvállalkozók igénybevételével végezzük. Az alvállalkozói teljesítéseket akkor vonjuk le az iparűzési adó alapjából, ha társaságunk rendelkezik írásban kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával szemben. Azonban az a speciális eset merült fel egy adott munka során, hogy bizonyos szolgáltatásokat (például: területőrzés, daruk használatának biztosítása, anyagmozgatás stb.) magától a megrendelőtől vesszük igénybe, melyet a megrendelő le is számláz társaságunknak. Ezen költségek viszont beépítésre kerültek az adott megbízás fővállalkozói költségvetésbe, melyet természetesen megrendelő elfogadott. Ezen megállapodások jelenleg egy, a megrendelői szerződésben vannak belefoglalva és nem vettük bele az alvállalkozói teljesítményekbe. Felmerült, hogy, ha a megrendelő külön vállalkozói szerződést kötne társaságunkkal ezen szolgáltatások igénybe vételéről, akkor tekinthetők-e ezen igénybevett szolgáltatások alvállalkozói teljesítményeknek?
Óvadék címén visszatartott összeg
Kérdés
Egy megrendelő szerződést kötött egy szoftver bevezetésére, fejlesztésére egy szolgáltatóval. Megállapodtak, hogy x millió forintot a jótállási időtartam alatt óvadék jogcímen visszatartanak, s abban az esetben kerül kifizetésre, ha a maradéktalanul teljesítette a jótállási kötelezettségeit és a jótállás kapcsán a megrendelőnek követelése nem keletkezik a szolgáltatóval szemben, valamint a support szerződést sikeresen megkötik, a support tevékenység sikeresen megkezdődik. Majd a jótállási időszak lejártát követően elszámolnak egymással. A projekt zárása megtörtént, a megrendelő visszatartotta az x millió forintot, a szoftvert üzembe helyezte a szerződés szerinti teljes nettó vállalási áron, a support szerződést megkötötték. Eltelt egy év, a jótállási időszak lejárt, az elszámolás viszont nem történt meg. A megrendelő viszont arra hivatkozva, hogy hibás teljesítés történt (bizonyos funkciók nem működnek, vagy hibásan), a jelzett hibák javítása a jótállási időszak alatt sem történt meg, nem kívánja a jelzett összeget kifizetni. Kénytelen lesz más vállalkozóval azt kijavíttatni, fejleszteni, Mi a teendő a megrendelő könyvelésében, ahol már üzembe helyezték a szoftvert, elkezdték az amortizáció elszámolását? Hogyan kell kezelni a hivatkozott – visszatartott – összeget, és az üzembe helyezett szoftver értékét a beszámolóban? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni, vagy a bruttó értéket módosítani?
Megrendelő szlovák munkaereje magyar termelő gyárban (folytatás)
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm válaszát a korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban. Kérdésemet a következőkkel egészíteném még ki: Az integrációs teszt alapján mindkét fél javára születnek válaszok: - ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan -> magyar ügyfél - ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért -> magyar ügyfél - a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló -> nem hárítja át - ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére -> magyar ügyfél - ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét -> magyar ügyfél - ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az e célból kötött szerződés felmondására -> szlovák cég - ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben -> szlovák cég - ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét? -> szlovák cég Van ilyenkor szabály, hogy ha például. a válaszok több mint felénél a magyar fél a válasz, akkor a magyar szabályok szerint kell a munkavállalóknak adóznia? A szlovák cégnek magyar adószámot, és a szlovák alkalmazottaknak magyar adóazonosítót kell igényelnie és 08-as bevallást kell leadnia, de a járulékot Szlovákiában fizeti? Az ügylet térítés nélküli munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető-e?
Reklámadó alanya, alapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámadóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni egy szemléltetett példán keresztül körbejárva a közzétevő és megrendelő adófizetési kötelezettségét. Cégünk főtevékenysége reklámügynöki tevékenység, nagyobb bankok (például az OTP, MKB stb.) kölcsöneinek, hiteleinek interneten keresztüli összehasonlításával foglalkozik. A hirdetés díjazása kattintás alapon történik. Például: az OTP-re 10x kattintottak egy adott hónapban 1 kattintás ára 10 forint, tehát 100 Ft-ot fogunk kiszámlázni az OTP-nek. 1. Saját internetes honlapunkon kattint rá az OTP-re valaki, akkor ilyenkor mi számítunk a reklám közzétevőjének? Tehát minket terhel a reklámadó? 2. Google-on keresztül hirdetjük a saját oldalunkat. Az ügyfél például beírja a Google felületébe, hogy hitel kondíciók összehasonlítása és feldobja a mi internetes oldalunk (tehát a Google-on keresztül jut el az ügyfél az oldalunkra), akkor ebben az esetben a Google vagy cégünk a hirdetés közzétevője? Itt rákanyarodnék a megrendelő fogalmára. Továbbra is a példánál maradva. A Google-tól nem kaptunk nyilatkozatot arról, hogy ő megfizetné az adót, ebben az esetben mi válunk a reklám megrendelőjévé? Mi lesz a reklámadó alapja? Más felületeken is hirdetjük oldalunkat. XY Kft.-vel megállapodtunk hogy oldalunkat a startlap.hu-n fogja hirdetni, XY Kft. számlája tartalmazta, hogy nem fizeti meg a reklámadót. Ebben az esetben a startlap fogja megfizetni (mint közzétevő) vagy nekünk is meg kell mint megrendelőbej, hiszen XY cég nem fizette meg? Köszönöm
Kisteherautó vezetésére jogosult személy
Kérdés
Tisztelt Szakétő! A kérdésem arra irányul, hogy ha a kft. tulajdonába kerül egy kistehergépjármű, amellyel kizárólag javítási-karbantartási munkákra szállnak ki alvállakozóink, tehát áruszállítás nem történik, a vállalkozónak, aki nekünk be fog számlázni a munka elvégzése után, lehet bármilyen módon (szerződés keretében) jogosultsága a járművet, iilletve menetlevelet vezetni?
Közvetített bérbeadas
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélytől bérelne egy területet egyik vevőnk kérésére, mivel ő multi cég lévén nem tudja megoldani a magánszemély regisztrációját. A szerződésben ezt közvetitett szolgáltatásként kezelnénk (vevő, szállító és megrendelő hármasával). Így akkor az iparüzési adóban is levonásba tudnánk helyezni a bérleti költséget (815) a bérbeadási bevétellel szemben (911). Kérdés, hogy a fenti gondolatmenet helytálló-e, illetve, hogy a NAV-nál be kell-e jelenteni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, akkor áfára is be kellene jelentkezni, hogy ne kelljen arányositani. Az zavar meg, hogy nem a cég részére béreljük a területet, hiszen egy-az egyben átfut rajtunk, de azért mégis árbevételként jelentkezik, vagyis akkor ez a tevékenységem. Tisztelettel várom válaszukat.
Számla áfakulcsa?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az új ingatlan építésével kapcsolatos. Ügyfelem egy magánszemély megrendelő részére épít 300 m2 -nél kisebb lakóingatlant. Az építés-szerelés egy részét végzi. Megrendelő az 5 millió forint áfát az anyag árából fogja visszaigényelni, melyet ő vásárol meg és bocsát a kivitelezők részére. Csok-ot nem kíván igénybe venni. Ilyen esetben 5 százalék, vagy 27 százalék áfával kell a számlát kibocsátani a kivitelezőnek a megrendelő felé? Köszönettel!
Alvállalkozói díjak elismerése
Kérdés
Kérdező társaság alvállalkozók igénybevételével végez építési, mérnöki, kivitelezési szolgáltatásokat, munkákat. Kérdező társaságnál bevett gyakorlat, hogy nem fogadja el addig az alvállalkozói teljesítésekről szóló beérkező számlákat, amíg a megrendelőnek a munkát nem számlázta, nem zárta le a teljesítést. Azzal az indokkal, hogy az esetleges hibákat, hiányosságokat nem tudja az alvállalkozóval érvényesíttetni. Kérdésünk, van-e a fenti helyzetre jogszabályi háttér, mi a gyakorlat? Segítségüket előre is köszönjük, M.Consulting Bt.
Építőipari teljesítmény elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magyar számviteli törvény szerint lehetséges-e a következőképpen eljárni: egy építéssel foglalkozó belföldi társaság az építkezést megkezdi 2017 májusában, a szerződés szerint 2018 májusában lesz az átadás, részteljesítés elfogadásáról a felek nem állapodtak meg. Az év végén a munkálatok költségeit befejezetlen termelésként mutatják ki, de a műszaki teljesítés felmérése alapján, a 2017-es évre eső szerződéses összeget a kivitelező kiszámlázza, amelyet a megrendelő elfogad? Megfelelő lehet-e ez az eljárás, vagy milyen feltételek mellett lehetne megfelelő? Megtisztelő válaszukat előre is köszönjük .
Így számlázhat a szállásközvetítő
Cikk
Hogyan számláz helyesen a szállásközvetítő cég? Csak a saját tevékenységéről vagy a szállásról is kiállíthatja a számlát? Olvasói kérdésre dr. Kelemen László jogász adószakértő válaszolt.
Vigyázat! A megrendelő is felelős lehet a munkabaleset kapcsán
Cikk
A munkavédelmi hatóság adataiból kitűnik, hogy növekszik mind a halálos, mind a súlyos munkabalesetek száma. Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók egy része mindaddig nem fektet kellő hangsúlyt a megelőzésre (illetve a szabálykövetésre), amíg személyesen nem találkozik a jogsértés következményeivel.
Utazásszervezés – nyilatkozat – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy utazásszervező irodát egy cég azzal keresett meg, hogy nyereményjátékához ajánljon utakat. A cég nem értékesíti tovább az utakat, de nem is a saját dolgozói részére veszi, viszont a nyereményjátéktól több megrendelőt remél. Ebben az esetben az utazásszervezőnek kell-e alapszabály szerinti 27%-os áfát felszámítania? Megfelelő, ha a megrendelő "utasként" nyilatkozik? Köszönöm!
Kúria-döntés: kinek kell bizonyítani, hogy nem végezték el a kifizetett munkát?
Cikk
Az építési vállalkozó teljesítésigazolásban vállalta, hogy elvégezte a munkát, a megrendelő kifizette a végszámlát, viszont úgy ítéli meg, hogy a kivitelező részfeladatokat nem teljesített. Kinek kell bizonyítania, hogy a vállalt és a megrendelő által kifizetett, teljesítésigazolással alátámasztott munkát nem végezte el a kivitelező?
A vállalkozói díjon kaptak össze a felek, a Kúria döntött
Cikk
A többször módosított szerződés díján vitatkozott a vállalkozó és a megrendelő, a peres ügyre a Kúria tett pontot.
Közbeszerzési törvény indukálta engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezésekben vesz részt kivitelezőként. Az új Kbt. rendelkezései szerint a mi megrendelőnk közvetlenül kell, hogy kifizesse a mi alvállalkozóinkat. Az év során ennek törvényes technikai lebonyolítása több kérdést vetett fel, jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a megrendelő felé fennálló követelésünkből engedményezzük az alvállalkozók számláinak teljes összegét az alvállalkozóinkra. A számviteli törvény szerint az engedményezés-követelés adásvétel, melynek könyvelési tételei az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat érintik. Ezzel a könyvelési technikával azonban az összes alvállalkozói költségünk és az azzal kapcsolatos bevétel kétszer fog jelentkezni a beszámolóban. Az alvállalkozói számlák nagyságrendje több száz millió forint. Ha a minimum jövedelemadózás szabályait vesszük, akkor az alapján ténylegesesen kétszeres adózás valósul meg az árbevételben és az egyéb bevételben is megjelenő tételek miatt. Véleményünk szerint a Kbt. által előírtak, csak a kifizetés biztosítását célozzák, tehát csak a fizetésre kötelezett személyét jelölik ki, aki minden esetben a megrendelő, de ez nem követelés adásvétel. Fentiek alapján megfelel-e a számviteli törvénynek, ha a megrendelői követelésünket és az alvállalkozói kötelezettségünket egy 3-as számlaosztályba tartozó technikai számla közbeiktatásával „direktben” kivezetjük egymással szemben? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
